Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Március végétól megszűnik páriának lenni itthon a szélenergia, ezt, bár a részletek taglalása nélkül, de már a kormányinfón is bejelentették. Az viszont még kérdéses, milyen gyorsan fogják a szélerőművek tiszta és olcsó energiával ellátni Magyarországot, amely meglehetősen lemaradt ezen a területen az elmúlt évek tiltása nyomán. Pedig az új fejlesztésű turbinák képesek lennének szinte az ország egész területén hatékonyan energiát termelni, és úgy egészíthetnék ki a naperőműveket, hogy közben kiváltják a szenes és gázos erőművek jó részét. Ehhez a tiltásuk feloldásán kívül egy sor más jogszabályt is át kell írni, a szakembereknek van is pár ötletük arra, hogyan.
Csökkenteni fogja a kormány azt a települések határától mért távolságot, amelyen belül nem lehet szélerőműveket telepíteni, ezzel enyhítik az ilyen létesítmények telepítésére vonatkozó szabályokat – erősítette meg a múlt heti kormányinfón Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A kormány 2016-ban határozta meg irreálisan nagy – 12 kilométeres – távolságban ezt a védőtávolságot, amivel gyakorlatilag ellehetetlenítette a szélturbinák hazai telepítését. A most hivatalosan is kilátásba helyezett ismételt engedélyezésük – bár tavaly már egyes illetékesek pedzegették a fordulatot – azután került konkrétabban is napirendre, hogy az Európai Unió elfogadta Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét. Az Európai Bizottság által ehhez fűzött mellékletben ugyanis – számos egyéb feltétel mellett – a szélenergiás beruházásokat akadályozó szabályok eltörléséhez kötötte a terv keretein belül elérhető, összesen 5,8 milliárd eurónyi uniós támogatás kifizetését.
Gulyás Gergely részleteket nem árult el a kormány terveiről, és arról sem, hogy mikorra várhatók az ezzel kapcsolatos szabályok. A hvg.hu korábban iparági forrásokból úgy értesült, hogy január végével tervezték társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabálytervezeteket, de úgy tűnik, ezekre még várni kell.
A kormány jól teszi, ha igyekszik, hiszen a Bizottság által meghatározott menetrend értelmében alig több mint egy hónapja maradt arra, hogy – március 31-ig – kidolgozza, társadalmi egyeztetésre bocsássa és elfogadja az új szabályokat. A védőtávolság megfelelőre csökkentése például mellett meg kell, hogy határozzanak olyan kiemelt területeket, ahova kimondottan javasolt lesz szélturbinák telepítése, emellett a velük kapcsolatos engedélyezési folyamatot is egyszerűsíteni és gyorsítani kell.
Az itthon elérhető szélenergia-potenciál kiaknázása szempontjából azonban nagyon nem mindegy, hogy mekkora lesz az új védőtávolság, ahogy az sem, hogy milyen megtérülésre számíthatnak a beruházók, milyen előnyökre az adott települések, és mire készülhetnek az ott élők. Szerencsére mindezzel kapcsolatban bőven vannak tapasztalatok – akár hazaiak is –, és úgy tűnik, van fogadókészség is a települések részéről. Az Energiaklub még december közepén, Feltámad a szél címen tartott konferenciáján mindezzel kapcsolatban elhangzott érveket és javaslatokat talán a kormányzati illetékesek is megszívlelik.
Mindenki tudja, hogy eljött a fordulópont
– indította a konferenciát Méhes Martina, az Energiaklub szakmai és ügyvezető igazgatója, aki jelezte épp itt az ideje felszámolni azt az “esztelen korlátozást”, ami Magyarországon a világon egyedüliként akadályozza a szélenergia hasznosítását.
Mint akinek a fogát húzzák, de az uniós eurómilliárdokért igent mond a kormány a megújuló energiára
A kormány nem dicsekszik vele, de Brüsszel nyomására szabad utat enged például a szélenergia hasznosításának vagy a tájrehabilitációs vízgazdálkodásnak. A napenergiát illetően azért kiharcolt magának pár év haladékot, ez elég lehet ahhoz, hogy mindenkinek végleg elvegye a kedvét a napelemes projektektől. Amúgy mindenről csak feltételes módban lehet beszélni, amíg az Unió nem nyitja meg a pénzcsapot.
Méhes Martina egyebek mellett azzal érvelt a szélenergia mellett, hogy Magyarországnak, mint mezőgazdasági országnak nagyon nem mindegy, mekkora földterületet használ fel megújuló energiatermelésre, és ebben a szélerőművekkel nem tud más versenyezni: egy-egy szélturbina például kevesebb, mint fél hektáros területet foglal el.
A helyreállítási terv szélenergiára vonatkozó vállalásaival kapcsolatban azt javasolták a résztvevők:
- kellően alacsonyan húzzák meg a szélteljesítmény-sűrűségi határokat, mivel az új fejlesztésű turbinák már alacsonyabb értékeknél is hatékonyan üzemeltethetők, és így jóval nagyobb területen nyílna lehetőség kiaknázni a szélenergiát, ami kulcsfontosságú az egyenletes teljesítményhez, hiszen valahol mindig fúj a szél;
- ne legyen 500 méternél nagyobb a turbinák védőtávolsága (vagyis, hogy milyen közel épülhetnek a településekhez), mivel a nagyobb védőtávolság is túlzottan leszűkítheti a szélenergia hasznosítására felhasználható területet.
Az még nem tudható, hogy a jelenlegi 12 kilométeres védőtávolságot mekkorára csökkentik. Ehhez annyi fogódzót ad a már idézett bizottsági melléklet, hogy ez “nem haladhatja meg az európai referenciaértékeket és az összehasonlítható legjobb gyakorlatokat”. Ez széles spektrumon mozog az unióban, de – mint arról a hvg.hu is írt –, a legnagyobb európai érték is tizedakkora, mint a jelenleg (még) érvényes 12 kilométeres hazai.
A kormány megpróbálta kinyírni a szélenergiát, de most változhat a szélirány
Nagy a környezetvédelmi kockázat, inkább a napenergiának kedveznek a természeti adottságok, bizonytalan a megtérülése, csak a Móri-árokban elég erős a szél - csak néhány érv, amit az utóbbi hónapokban az Orbán-kormány különböző, a témáért felelős képviselői hangoztattak akkor, amikor a szélenergiával kapcsolatos fejlesztések lehetővé tételét kérik számon rajtuk.
A turbinák telepítésével kapcsolatban két kulcstényezőt szokás emlegetni, az egyik – a konferencia több felszólalója szerint is szubjektívként értékelt – az esztétikai, illetve az ennél objektívebb hanghatás. Pej Zsófia, az Energiaklub programvezetője az előbbire példaként hozta az elektromos légvezetékek – legyen szó akár nagyfeszültségű távvezetékről, akár településeken belüli légvezetékről,
ezek ellen senki nem panaszkodik, pedig nem szebbek, csak hozzászoktuk, hiszen tudjuk, hogy szükségünk van energiára, és elfogadjuk, hogy ott vannak. Ha elfogadjuk, hogy valaminek meg is kell termelni ezt az energiát, akkor hozzá kell szoknunk a szélturbinák látványhoz is
– mondta. A zajjal kapcsolatban pedig emlékeztetett, hogy a turbinák védőtávolságon belüli hanghatása a jogszabályok szerint nem lehet 60 decibelnél nagyobb, ami egy elektromos fogkefe által keltett zajnak felel meg.
Volt, aki gyakorlati tapasztalatokat hozott. Fehér Ferenc ikervári polgármester például arról beszélt, hogy együtt lehet élni a szélerőművekkel. Ikervár határában bő tíz éve, 2012-ben kezdte meg működését – az itthon mindezidáig utolsóként felépült – ikervári szélerőműpark. A 18 turbinás létesítmény Magyarország második legtöbb áramot előállító szélerőműve, amelynek legközelebbi turbinája nem sokkal több, mint 600 méterre áll a falu legszélső házaitól. A polgármester szerint
van olyan széljárás, amikor a településen is hallani a lapátok surrogó hangját, de ehhez ugyanúgy hozzá lehet szokni, mint a vasút zajához.
Az energiatermelő teljesítmény mellett ugyanakkor szerinte esztétikai értéke is van a turbináknak, sőt náluk turisztikai vonzerőt is jelentenek: állítása szerint rendszeresen keresik az környéken túrázók, hogy közelebbről is megnézhessék azokat, de még egy pozitív hozadékát említette: a telepítéskor a kivitelező felújította az érintett mezőgazdasági utakat, levéve ezt a terhet a településről. Ezt a pozitív hozzáállást meglepően sok hazai településvezető osztja.
| Van nyitottság a szélenergiára, de nagy az információhiány |
A hazai önkormányzatok túlnyomó többsége támogatná a szélturbinák építését a település térségében, 28 százalékuk teljes mértékben, 55 százalékuk pedig bizonyos feltételekkel – ez már az Energiaklub településvezetők körében végzett felmérésből derült ki, amelynek eredményeit a konferencián ismertették. A “bizonyos feltételek” sem teljesíthetetlenek, olyanok voltak köztük, hogy
A védőtávolsággal kapcsolatban minden ötödik válaszadó (20%) az egy kilométeres értéket preferálta, a két kilométeres mellett 15, az 500 méteres mellett pedig 13 százalékuk állt, és csak néhányan (8%) vélték úgy, hogy kell az öt kilométeres védőtávolság. Csak 11 százalékuk jelezte, hogy egyáltalán nem látna szívesen ilyet a település környékén, és ugyancsak 11 százalék támasztotta azt a feltételt, hogy akkor fogadná el, ha a turbina nem látszik a lakott területről. Pej Zsófia jelezte, hogy a turbinákkal kapcsolatos konkrét tapasztalattal rendelkezők jóval kedvezőbben álltak hozzájuk. A nyugat-magyarországi régióban – ahol eddig is létesültek ilyenek – kiugróan sokan támogatták például az 500 méteres védőtávolságot (27%), a dél-alföldi régióban – ahol nincs ilyen jellegű tapasztalat – a 2 kilométeres védőtávolság mellett tették le voksukat a legtöbben (38%). A személyes beszélgetésekből a szakértő szerint az derült ki, hogy ahol már van tapasztalat, nincs panasz: az érintettek szinte csak a pozitívumokat említették: bevételi forrás, nagyobb energetikai önállóság. Itt derült ki az is, hogy számottevő az információhiány, azoknak a településeknek a vezetői például, akik nem akartak szélturbinát, többnyire, nem azért utasították el, mert ellenezték, hanem mert
|
Mindenki állva hagyott minket
A “széllel bélelt” Magyarország előnyeiről beszélt Magyar László, az Energiaklub szakértője is, aki szerint a szélenergia a jelenleg “lyukas” hazai energiahálózat számos problémájára választ adhat. Emlékeztetett, hogy hatalmasra nőtt a különbség az EU és Magyarország között ezen a területen az ágazat hazai befagyasztása miatt. Az EU-ban például 2011-2020 között a húszszorosára nőtt a szárazföldi szélenergia összesített teljesítménye, miközben Magyarországon stagnált.
Ennek nyomán itthon továbbra is mindössze 34 megawattnyi beépített szárazföldi szélenergia-termelő teljesítmény jut 100 lakosra, miközben Spanyolországban már 17-szer (589 MW) nagyobb ez az érték, de még Romániában is 5-ször akkora (155 MW).
Ráadásul a szélerőművek mérete és teljesítménye egyaránt jelentősen nőtt az elmúlt tíz év alatt, a 65-70 méteres rotorátmérőjű, 1,5-2 megawattos teljesítményű turbinák rotorjainak átmérője 140 méter fölé nőtt, teljesítményük pedig már 3-4 megawatt fölött jár. Az sem elhanyagolható, hogy az egy kilowattra számított beruházási költség 10 év alatt 2000-ről 1300 dollárra csökkent, vagyis
szélerőművet telepíteni 10 éve is megérte, jelenleg pedig 35 százalékkal még jobban megéri.
A szakértő a hazai viszonyokra adoptálva végzett is egy megtérülési számítást. Ez alapján egy 3 megawattos szélturbina (a tavaly kötelezően előírt kiegyenlítő energiatárolói kapacitással együtt) 1-1,5 milliárd forintos telepítési költsége a hazai átlag 23 százalékos kapacitásfaktorral (vagyis, hogy a beépített teljesítményéhez mérten mekkora a valós áramtermelési teljesítménye), az éves szinten 6 millió kilowattóra áramtermelésével, illetve 15-30 forint/kWh-s áramátvételi árral számolva, éves szinten 100-200 millió forintos bevételt hozhat, vagyis 5-15 éves távon megtérül, és a hátralévő időszakban (ezeknek az eszközöknek legalább 25 év a várható élettartama) folyamatosan hozza a profitot, a szakértő szerint így kijelenthető, hogy
a szélenergia támogatások nélkül is versenyképes, életképes energiatermelésre nyújt lehetőséget itthon is.
Ráadásul a kötelezően beépített kiegyenlítő tárolókapacitás révén a hazai elektromos hálózat fejlesztésének költségei is csökkenthetők.
Magyar László azt is jelezte, hogy Magyarországon az átlagos szélsebesség elegendő ahhoz, hogy a modern szélerőművek jó kihasználtsággal működjenek az ország szinte teljes területén, kivételt ez alól csupán Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye északi része képez.
Mennyivel kisebb hely kell?
Kulcskérdés a területhasználat is, ami a szélerőműveknél a naperőművekhez szükséges terület töredéke. A szakértő előadásából kiderült, hogy míg a naperőművek esetében 3-4 hektárnyi területre is szükség lehet egy megawattnyi beépített teljesítményhez, addig a szélerőművek esetén ehhez tizedakkora terület: 0,1-0,3 hektár is elég. Az itthon elérhető napenergia potenciálhoz (ez 31 447 GWh, ami 26 200 MW beépített teljesítménnyel biztosítható), 800-1000 négyzetkilométernyi területre van szükség, míg a szélenergia hazai potenciálja (16 151 GWh, ami 8380 MW beépített teljesítménnyel biztosítható), századekkora területen, 8-10 négyzetkilométeren is biztosítható.
A szakember azt is jelezte, hogy a hidrogénes fejlesztések (amit kulcsfontosságúnak tekint a kormány is) esetén is kulcskérdés a szélenergia, mivel csak a zöld (vagyis a megújulókkal termelt) hidrogén a gazdaságos alternatíva. Ez viszont kizárólag napenergiával nem igazán működőképes, hiszen a téli időszakban nem elég a napsütés a termeléséhez. Széllel kiegészítve viszont közel kétszer olyan hatékonyan lehet előállítani.
Kevesebb szenes és gázerőmű, kevesebb importáram
A szélenergia hazai fellendítésével jelentős mértékben csökkenthet az importáram mennyisége – derült ki a Regionális Közgazdasági Kutatóközpont munkatársai, Mezősi András előadásából, akik az Európai Árampiaci Modell alapján végeztek számításokat, és arra jutottak, hogy ha több szélerőmű épül itthon, akkor
- alacsonyabb lehet a nagykereskedelmi villamosenergia-ár;
- kiváltható számos földgázüzemű és szenes erőmű,
- két éven belül akár 2,6 millió tonnával is csökkenhet az energiatermelésből származó szén-dioxid-kibocsátás (amennyiben 2025-ig kiépül 2000 megawattnyi teljesítmény),
- energiatermelési tartalékként (szükség esetén gyorsan bekapcsolhatóak) is lehet őket alkalmazni, jóval olcsóbban, mint a jelenleg leginkább erre a célra használt gázos erőművek.
De mi van a szélcsenddel?
Munkácsy Béla egy korábban elhangzott kijelentést cáfolt meg előadásában, ami szerint Magyarországon mindig van 1-2 hét, amikor nem fúj a szél. Munkatársaival – Ecsedi Enikővel és Faltusz Donáttal – hat év adatait elemezték a szélcsendes időszakok szempontjából (ehhez megvizsgálták, hogy a teljesítményükhöz képest mikor, milyen arányban termeltek áramot a szélerőművek). Ez alapján arra jutottak, hogy a leghosszabb ideig tartó folyamatos szélcsendes időszak 154 órán át tartott, ami pedig 3,6 nap, vagyis
nincs olyan, hogy 1-2 hétig nem fúj a szél itthon.
Megnézték azt is, hogy mekkora volt az az időszak, amikor egyáltalán nem termeltek a turbinák, ez az elmúlt hat évben mindössze 30 órányi volt.
Munkácsy Béla: A dezinformálás érdekében az atomlobbi saját hírügynökséget tart fenn
Még az energiaválság idején is felére lehet nyesni a tarifákat olyan országokban, ahol - Magyarországgal szemben - nem fuserálták el az energiapolitikát. Ezt állítja az ELTE TTK Energiaföldrajzi Kutatócsoportjának vezetője, Munkácsy Béla.
Munkácsy Béla szerint a szélenergia mellett szól többek között az is, hogy
a szelet nem kell importálni,
a vidéki térségekben helyben biztosítható a tiszta energia, dán példa alapján akár kötelezővé is lehet tenni a beruházóknak, hogy az általuk termelt energia bizonyos részét (Dániában ez 20 százalék) ajánlják fel a helyi közösség számára.
A szélenergiás fejlesztésekhez azonban nagyon sok jogszabályt át kell tekinteni, és javítani, legalábbis erről beszélt a konferenciát záró panelbeszélgetésen Lendvay Péter, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke, aki jelezte, a jelenlegi, de március végéig elvileg felszámolt effektív tiltáson kívül számos bürokratikus akadály nehezíti a szélerőművek telepítését: például hogy jelenleg egy-egy turbina telepítésébe minden, annak 1 kilométeres körzetében érintett földtulajdonosnak, gazdának bele kell egyeznie.
Lendvay Péter kételkedett abban, hogy a tilalom eltörlése után gyorsan megjelennének majd a szélturbinák, hiába lesznek meg hamar a telepítésükre megfelelő területek, hiába kivitelezhetők gyorsan, és hiába akad beruházó tőke is, az átfutás várhatóan lassú lesz: módosítani kell például a (vár)megyei rendezési terveket, építési engedélyt szerezni, kezdeményezni a kijelölt terület művelés alóli kivonását, beszerezni a szükséges egyéb engedélyeket és hozzájárulásokat, ami összességében két évbe is beletelhet.
Ha ezek a jogszabályok nem változnak, nem lesz semmi.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Rekordmértékű volt tavaly a brit szélenergia-termelés
