Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nem baj az, ha nem fogyasztunk több energiát, mint ami feltétlenül szükséges – mondta a technológiai és ipari miniszter. Palkovics László arról is beszélt: valószínűleg engedélyezni fogja a kormány a szélerőművek telepítését.
Új feladatok, új megoldások – ezzel a címmel tartott előadást Palkovics László a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén. A technológiai és ipari miniszter azzal nyitott, hogy megismételte, amivel néhány hete Orbán Viktor büszkélkedett: Magyarország high-tech ország – valóban van egy felmérésnek egy részlistája, amelyen az ötödik helyen állunk. Persze ez azt jelenti, hogy a külföldi cégek idejönnek, de a környezetet Magyarország biztosítja – tette hozzá. A versenyképességben nem állunk jól, a következő négy év egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy ezen javítsunk.
Az előadás fő témája azonban az energetika volt. A miniszter arról beszélt, hogy a háborút nem akarta senki, de ez a helyzet felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország kitettsége, főleg az energetika terén, mennyire nagy.
„Nem baj az, ha nem fogyasztunk több energiát, mint ami feltétlenül szükséges”
– mondta.
Ami a szélerőműveket illeti: a kormány úgy gondolja, hogy ezeket is engedélyezni fogják. Azt, hogy a hozzáállást jó egy évtized után megváltoztatták, azzal indokolta, hogy változott a technológia, most már kisebb teljesítményű erőművekkel is megbízhatóan lehet sok energiát termelni.
| Az autópályák után jön a vasút |
Palkovics azt is megígérte: miután az elmúlt évtizedben az autópálya-építésekkel haladt jól az ország, most a vasút következik. Elsőként a Budapest–Belgrád vasútvonalat említette (erről mutatták ki azt, hogy legkorábban 130, legkésőbb 2400 év múlva termelhetné vissza a felújítás költségeit), de a Záhony–Győr közötti, Budapestet elkerülő vasútvonalat és a Budapestet a környező országokkal összekötő nagysebességű vonal is az ígéretek között szerepel. |
Az energiastratégiát már korábban kidolgozta a kormány, most került előtérbe a háború miatt. Palkovics erről azt mondta: az alapvető kihívás arra választ adni, hogy a szén égetése mindennél olcsóbb, de nem fenntartható, a külföldről érkező gáz pedig még csak nem is olcsó. Az ország energiafelhasználásában 35 százalék a földgáz aránya, ha pedig azt is hozzáadjuk, ami gázt a villamos energia és a távhő előállítása során felhasználunk, 43 százalék jön ki, ami „borzalmasan magas”. Ennek a jelentős részét a lakosság és a közszolgáltatások fűtésre használják, amin ha változtatni akarunk, komplex átalakításra van szükség. Ráadásul mindez úgy jött ki, hogy az elmúlt években megugrott a gázfogyasztás, miközben a telek nem lettek hidegebbek – a túl magas fogyasztás kezeléséről azt mondta:
„Egyszerűen túl olcsó volt az energia, ezért aztán így jártunk ezzel a dologgal. Most majd lesz egy automatikus csökkenés.”
A kormány három pontban határozta meg a feladatokat: a földgáz arányát csökkenteni kell, az alternatív energiaforrások arányát növelni és a növekvő villamosenergia-igényt kiszolgálni. A cél az, hogy 11 milliárd köbméterről 3,5 milliárdra csökkentsék a fogyasztást, 2050-re a városokban távfűtés, a lakóépületekben hőszivattyús fűtés legyen meghatározó. Az átálláshoz azonban pénz kell, ezért az EU-tól várnak segítséget.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Segíthetne a kormány a Dunaferren, csak úgy tűnik, hogy nem akar
