Erről beszélt António Guterres főtitkár, aki elmondta: mind az ukránokkal, mind az oroszokkal intenzív tárgyalásokat folytatnak erről.
Az ENSZ ezzel egyidőben kiadott egy jelentést, amely szerint “az orosz agresszió Ukrajna ellen globális megélhetési válságot okozott, amelyet már régen nem tapasztalt a világ.” Ha a döntéshozók nem cselekszenek gyorsan, akkor világméretű gazdasági-társadalmi válság alakulhat ki - hangsúlyozza a világszervezet jelentése.
Ehhez a Washington Post hozzáfűzi, hogy az orosz és a török külügyminiszter lényeges tárgyalásokat folytatott arról, hogy korridor jöjjön létre, ahol a gabonát szállító hajók el juthatnának a Fekete-tengerre.
Az orosz-török tárgyalásoknak eredménye egyelőre nincsen, miközben a globális élelmiszerválság fokozódik. Csádban és néhány más afrikai országban élelmiszer-szükségállapotot rendeltek el, mert nem érkeztek meg az ukrán vagy orosz gabonaszállítmányok.
Megoldaná-e a korridor az ukrán gabona export problémáját?
20 millió tonna gabona vár szállításra Ukrajnából - hivatkozik a FAO adataira a német közszolgálati Deutsche Welle. A fekete-tengeri orosz flotta jelenleg minden exportot megakadályoz. Putyin a szankciók feloldását követelte cserébe azért, hogy kiengedjék az ukrán szállítóhajókat. Ezenkívül gondot okoznak az ukrán aknák, amelyek közül sok elszabadult. A román és a török haditengerészet már sok ilyen ukrán aknát hatástalanított.
Közben az afrikai és közel-keleti országok nagyon várják az ukrán gabonát, Kijevben meg nagyon hiányzik a bevétel. Vonaton próbálnak meg szállítani, de ez lassú és nem hatékony. Ukrajna vasúti sávszélessége más, ezenkívül hiány van tehervagonokból, hiszen a front elsőbbséget élvez.
ENSZ-megoldás
A világszervezet Isztambulban állítana fel irodát, amely ellenőrizné a korridor működését. Ebben az ENSZ képviselőin kívül Oroszország, Ukrajna és Törökország diplomatái vennének részt.
A török haditengerészet egy-két hét alatt meg tudná tisztítani az aknáktól a Fekete tengert - mondta a Deutsche Wellének Yoruk Isik, az isztambuli Közel-keleti Intézet szakértője.
Kijevnek fenntartásai vannak, mert attól, hogy ha az aknák nem védik Odessza kikötőjét, akkor az orosz haditengerészet megpróbálhatja elfoglalni azt. Törökország szerepe ezért lehet fontos: a török haditengerészet biztosítaná a korridort vagyis távol tarthatná az orosz flottát.
Az oroszok a maguk részéről ellenőrizni akarják a korridoron érkező hajókat, hogy nincs-e rajtuk fegyver? Ezt Kijev nem fogadja el. A másik vitakérdés: ki kapja az ukrán gabonáért járó pénzt? A gabona egy része olyan ukrán területekről jön, amelyek jelenleg orosz megszállás alatt állnak. Ezért az oroszok maguknak követelik az ottani gabonaszállítmányokért járó pénzt. Az ukránok azzal vádolják az oroszokat, hogy lopják a gabonájukat. Kijev szerint az oroszok 400 ezer tonna ukrán gabonát adtak el így jórészt Szíriában, de részben Törökországban is.
A török külügyminiszter a Lavrovval folytatott legutóbbi tárgyalások után azt is megemlítette, hogy “az orosz gabonaexportra vonatkozó szankciók visszavonása jogosnak látszik.” A FAO szerint 10 hét áll még rendelkezésre a döntéshez. Akkor érkezik ugyanis az idei termés a raktárakba, ahol még a tavalyi várakozik elszállításra Ukrajnában.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.