Sem a kormány, sem a hatóság nem avatkozott bele a távhőszolgáltatók és a gázkereskedők közötti csendes, de ádáz kötélhúzásba, pedig egyesek szerint a magáncégek eljárásának jogszerűsége megkérdőjelezhető. Győrben végül a gázkereskedő farolt ki, más önkormányzatok megadták magukat a „zsarolásnak”.
„Ez egy erősen megkérdőjelezhető eljárás, azonban győztes perekkel nehéz a fehérvári otthonokat fűteni, nekünk fontosabb a távhő és a melegvíz-szolgáltatás biztonsága, így végül a SZÉPHŐ komoly tárgyalások után alkura jutott” - írta a közösségi oldalán Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere még egy héttel ezelőtt. A fideszes politikus korábban is jelezte a kormánynak, hogy kompenzációra van szükségük az önkormányzati cégeknek ahhoz, hogy az energiaárak durva elszállásával megbirkózzanak.
Ugyanezt jelezte a kormánynak a Megyei Jogú Városok Szövetsége is, de a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is írt levelet Pintér Sándornak, igaz, ők szélesebb körben várják a kompenzációt a kormánytól. Úgy tudjuk, hogy a szakma a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól várt volna legalább egy állásfoglalást arról, hogyan viszonyuljanak a gázkereskedők, többek álláspontja szerint nem éppen jogszerű ultimátumához. Ez a segítség elmaradt, a múlt héten lényegében azzal oldotta meg a kormány az ügyet, hogy jelezzék a MEKH-nek azok a szolgáltatók, akik nehéz helyzetbe sodródtak a fentiek miatt, és majd mentőövet dobnak, amelynek forrását a Magyar Közlönyben közzétették.
Vagy a támogatási kassza forrásának növelésével, vagy költségvetésből, vagy a kettő kombinálásával juthatnak pluszforráshoz a távhőszolgáltatók, amennyiben jelzik a hatóság és az illetékes miniszter felé, hogy a havi elszámolásban kapott támogatás nem nyújt fedezetet a működésükhöz, ekkor 8 napon belül intézkednek, az idei évre legfeljebb 33 milliárd forint keret lehet erre a célra. Az utolsó pillanatig hagyta főni a saját levükben a távhő cégeket a kormány, hogy most a 24. órában mentőövet dobjon azoknak, akik végérvényesen pácban maradtak.
Cser-Palkovics András bejegyzéséből az is kiderül, hogy a velük szerződött E2 Hungary Zrt eljárását nem tartja éppen jogszerűnek, és ez ugyanígy kiolvasható a szegedi közgyűlés pénteken benyújtott előterjesztéséből is, amelyben ezt finomabban úgy jegyzik, hogy nem értenek egyet a gázkereskedő eljárásával, de kénytelenek belemenni a módosításba.
Több távfűtési szolgáltató vergődött az utóbbi hetekben, mert velük szerződött gázkereskedők nem akarták lenyelni a földgázár robbanása miatti veszteségeket, azt a távhő cégekre hárították volna. Pontos számokat nem árult el a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a hvg.hu többszöri megkeresésére sem, így azt nem tudjuk, hogy vajon hány önkormányzati távfűtő céget szorítottak sarokba a kereskedők, és milyen megoldásokba kényszerültek, és vajon hányan kerültek sakk-matt helyzetbe.
Bő egy héttel ezelőtt kiderült, hogy Győr ellenállt a gázkereskedő zsarolásának, mivel a cég nem pusztán az idei, de a tavalyi veszteségeit is bevasalta volna a városi távhőszolgáltatón, így végül a Global NRG Zrt szerződést bontott az önkormányzati céggel. Itt most a helyzet az, hogy egy hétig az állami gázkészletből kapnak gázt a korábbi áron, majd új kereskedővel kell szerződniük, nyilván a felmondott szerződésben fixált ár sokszorosáért, vagy, és nem egy utolsó lehetőség, hogy átveszi a városi szolgáltatást az állami MVM Oroszlányi Távhőtermelő Zrt. A győri önkormányzat kilátásba helyezte, hogy pereskedni fog a kereskedővel a szerintük jogtalan húzás miatt. A határidő kedden jár le, tehát ekkor annak is ki kell derülnie, honnan kap gázt eztán az önkormányzati távhő, vagy esetleg átveszi a társaságot az MVM cége.
Októberben írt a hvg.hu arról, hogy több távhő céget azzal keresett meg a gázkereskedője, módosítsák a hónapokkal azelőtt megkötött szerződéseiket a drasztikusan megnőtt földgázárak miatt. Azért kerültek nehéz helyzetbe a kereskedők, mert többnyire úgy szerződnek a távhő cégekkel, hogy van egy fix mennyiség, amelyet a szerződés megkötésekor lekötnek, ezúttal még tavasszal, az akkori árakon. A kontraktusokban van egy úgynevezett mozgó mennyiség, amelyet arra az esetre biztosítanak, ha pluszfogyasztás merülne fel, de ezt a mennyiséget nem kötik le előre, hanem az aktuális árakon később szerzik be. A legtöbb kereskedő most a pluszmennyiség beszerzésének fedezete miatt módosította volna a szerződést, hiszen a napi beszerzési ár sokszorosa jelenleg annak az összegnek, amire leszerződtek még tavasszal. Így most a pluszköltségeket hárították volna át a zömében önkormányzati fenntartású cégekre, magyarul a végén az önkormányzatoknak kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk.
A fővárosi hőszolgáltatót is megkereste a módosítási szándékkal a gázkereskedő, egyelőre - ahogy Tüttő Kata azt a Népszavának elmondta egy múlt heti interjúban – 120-150 millió forint pluszt jelent a Főtávnak a módosítás, de hideg tél esetén milliárdos nagyságrendű is lehet a pluszköltség. A cikkben Tüttő Kata arra is kitért, hogy a Főtávnak erős szerződése van, így a fogyasztóknak nincs okuk az aggodalomra, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a fővárosnak a szabadpiacról kellene beszereznie a gázt, ha a kereskedő mégis felmondaná a szerződést. Megkerestük a Főtávot, hogy ők bejelentkeznek-e a Magyar Közlönyben leírtak szerint a MEKH-hoz, hogy nincs fedezetük a többletköltségre, egyelőre nem kaptunk választ. A dunaújvárosi DVG Zrt-nek is írtunk, hiszen itt még nyáron megvonta a szolgáltató engedélyét a MEKH, és a váltás miatt kellett új szerződést kötni, feltehetően az akkor aktuális, a korábbinál jóval magasabb áron. Választ cikkünk megjelenéséig innen sem kaptunk.
A rezsicsökkentést úgy oldották meg éveken át a távfűtési cégeknél, hogy a különböző forrású hőtermelés költségeit alapul véve, egyedileg és évente állapította meg a MEKH, mennyi pénzzel járul hozzá egy-egy szolgáltató költségeihez. Ennek az állami támogatásnak a forrása az úgynevezett KÁT-kassza, amit a villamosenergia törvény által szabályozott, a nem lakossági áramfogyasztók kisadójából töltöttek fel. Az adó mértékét gyakorlatilag minden évben volt lehetőség újraszabályozni, júliusban már az előző évinek majdnem a duplájára emelték a földgáz árának emelkedése miatt. A további emelkedés miatt, mivel ez a megemelt összeg sem fedezi a távhősök költségeit, arra számított az ágazat, hogy újabb kisadó emelésről dönt majd a kormány, ez azonban elmaradt. A gázkereskedők október végén hozakodtak elő a szerződésmódosításokkal, gyakorlatilag november végéig kaptak többnyire haladékot a döntésre úgy, hogy december közepével felmondhatják a szerződéseket, mintha erre az utolsó pillanatra várt volna a kormány.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.