Edzői életjáradékot és kitüntetést sem kapott Virth Balázs úszóedző a párizsi olimpia után, mert tanítványa, Milák Kristóf nem töltötte ki azt az űrlapot, amelyen jelezni kellett volna, hogy kik segítették a felkészülését. Nem csak Virth maradt ki: a játékokon egy arany- és egy ezüstérmet nyert úszó erőnléti edzőjének, Zala Györgynek sem járt sem a pénz, sem az állami kitüntetés.

Mindezek után Virth az Év sportolója választáson az Év edzője kategória tízes listájára sem került fel, nemhogy az elismerés megszerzésére esélyes legjobb három közé. Ilyen előzmények után adott interjút Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség elnöke a Magyar Nemzetnek az edzőkről és Milákról, amelyben úgy fogalmazott:

Nem is akartam többet megszólalni ebben a kérdésben, ám ez a hír nem az utolsó, hanem az a bizonyos túlcsordult csepp volt a pohárban. Erkölcsi kötelességemnek tekintem, hogy megpróbáljam tisztázni ezt az ügyet. Egy olyan edzőt aláznak meg immár sokadszorra, aki több mint húsz olimpiai, világ- és Európa-bajnoki éremhez segítette a versenyzőit. Gyurta Dániel sikerei nyilván kollektív munka eredményeként születtek meg, Milák Kristóf külön történet, de ha őket kiveszem, akkor is marad tizenkilenc érem világversenyekről, ami tisztán Balázs érdeme”.

Wladár szerint a Milák–Virth-ügyben „történelemhamisításról” van szó, az edző „győzött, mégis vesztesnek, bűnbaknak akarják beállítani”, s rajta kívül „kiváló, elhivatott úszóedzők egész sorának kell bűnhődnie”: Kovácshegyi Ferencnek, Gellért Gábornak és Milák nevelőedzőinek, Plagányi Zsoltnak és Egerszegi Klárának, Krisztina nővérének is.

Az elnök jelezte: Virth százmilliós nagyságrendű juttatástól esik el a következő évtizedek során amiatt, hogy Milák nem tüntette fel edzőjeként. Azt is felidézte, hogy az edző korábban példát mutatott azzal, hogy egy másik tanítványa, Kapás Boglárka riói bronza után az úszó korábbi edzőjével, Nagy Péterrel, a 2022-es vb után pedig a kollégáival, Zalával és Kovácshegyivel osztozott meg a jutalmán.

Azt is kiemelte Wladár, hogy a kitüntetések átadására szervezett „parlamenti ünnepségen Virth Balázs a nézők közé száműzve, megalázva nézhette végig, amint a kollégái, sporttársai átveszik a kitüntetést, Gellért Gábor, a nyílt vízi válogatott szövetségi kapitánya pedig valahogy a meghívottak listájáról is lemaradt”. Szerinte ez bizonytalanságot okozott az edzők körében, akik „lépten-nyomon azt kérdezik tőlem, mostantól bármikor megtörténhet, hogy a munkájuk, az eredményük után kisemmizik őket. Van értelme így dolgozni?”

Úgy fogalmazott: az ügy

fekélyes a seb, és egyre mélyül. Hosszú időt igényel a gyógykezelése, ezért minél hamarabb hozzá kellene látni”.

Milák Kristófról is beszélt Wladár. Elmondta, hogy az úszó a 2023-as országos bajnokság után változott meg nagyon, amikor a megbeszélt három nap helyett három hétre tűnt el, visszatérése után nem sokkal pedig bejelentette, hogy pihenésre van szüksége. Hogy a változást mi váltotta ki, arról az elnök annyit mondott: „Milák Kristófon kívül senki sem tudja a mai napig, hogy mi történt”.

Az azt követő időszakról Wladár azt mondta, az úszó szeptembertől kétszer-háromszor „mint egy szabadidős sportoló, alkalmanként két-három kilométert úszott” Zala Györggyel végezte a tornatermi munkát. Január elején megüzente neki, hogy szankciókat léptet életbe vele szemben, ha nem kezd rendesen dolgozni. „Ám nincsenek illúzióim, Kristóf nem ezért állt edzésbe, hanem mert pontosan kiszámolta, tovább nem halogathatja az olimpiai felkészülés megkezdését.”

Az úszószövetség szerint egyértelműen Virth volt Milák felkészítője, az irányításával „Kristóf becsületesen végigdolgozta a budapesti, majd a háromhetes tenerifei edzőtábort is, az országos bajnokságon pedig újra versenyzett”. Azután megint eltűnt két hétre, majd a kérésére iktattak a felkészülésbe egy kéthetes törökországi edzőtáborozást, ahol szintén folyamatosan dolgozott. Ezt versenyek, majd további edzőtáborok követték, a párizsi utazás előtt már Budapesten. Ott Milák Szabó Álmos, a paralimpiai úszók felkészítését is irányító edző vezetésével a többiektől külön edzett.

Arra a kérdésre, hogy ez alapján kit lehet Milák edzőjének tekinteni, Wladár azt felelte:

Milák Kristóf zseni, olyan úszó, amilyet Magyarországon még senki sem látott, beleértve Egerszegi Krisztinát. Az a vélemény, miszerint nincs is szüksége edzőre, mégis megmosolyogtató. Az is, ahogy kétségbe vonják Virth Balázs szerepét.

Január végétől július végéig hat hónap telt el. Szabó Álmos összesen három hetet, kettőt januárban, egyet közvetlenül az olimpia előtt dolgozott Milák Kristóffal, különben végig Virth Balázs volt vele, miként a megelőző két és fél évben.”

Wladár felidézett egy epizódot is a párizsi olimpiáról – ahol Milák szótlansága már a nemzetközi sajtónak is feltűnt –, ahol a száz pillangó elődöntőjében Virth észrevett egy hibát a tanítványa technikájában, és felhívta rá a figyelmét. Erről, valamint arról, miért kezdeményezte az úszóelnök a sporttörvény módosítását és mit gondol az év sportolója választásról, itt olvashat többet.

Még tartott az olimpia, amikor Virth bejelentette, hogy szerinte Miláknak új impulzusokra és új edzőre van szüksége, és sok sikert kívánt neki a továbbiakhoz. Novemberben derült ki, hogy az úszó új edzője Szabó lett.

Az Év edzője választás szűkített, hármas listájára az Eb-bronzérmes női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya, Golovin Vlagyimir, az olimpiai bajnok férfi párbajtőr-válogatottat irányító Dancsházi-Nagy Tamás és az olimpiai arany-, illetve ezüstérmes nyíltvízi úszókat, Rasovszky Kristófot és Betlehem Dávidot felkészítő Szokolai László került be.