Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Miközben még a 2021-es költségvetést is módosítják, beadták a 2022-es büdzsé tervezetét; kiderült, hogy mennyi kompenzációt kapnak az önkormányzatok az iparűzési adó megfelezéséért, már legalábbis amelyek kapnak; Bill és Melinda Gates bejelentették, hogy elválnak. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Beadták a 2022-es költségvetés tervezetét, így idén is elkészül már a nyárra a jövő évi büdzsé. Pedig, hogy ez a tíz éve bevezetett hagyomány mennyire nem sikersztorija az Orbán-kormányoknak, azon is látszik, hogy az ideit épp most írják át, és menet közben is rendeletekkel módosítják újra és újra, szinte napi szinten. A költségvetésben első ránézésére hatalmas tétel a Gazdaság-Újraindítási Alap 7300 milliárd forintja, csakhogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy szinte mindent, aminek köze van a gazdasághoz, ide írtak be, akár van köze a mostani válsághoz, akár nincs.
Ennél csak az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap nagyobb szemfényvesztés. Ez ugyanis alig valamivel több, mint a 3,6 ezer milliárd forintos egészségbiztosítási alap. Az oktatásra kevesebbet szánnak, mint az idei büdzsében, amit részben magyaráz az egyetemek alapítványokba történt kiszervezése.
A költségvetésből az is kiderül: az önkormányzatoknak 2022-ben sem adja vissza a kormány az egyik legfontosabb bevételüket. A Pénzügyminisztérium a gépjárműadóból várható teljes, 90,5 milliárd forint bevételt betervezte a járvány elleni védekezési alap bevételeként.
Azt azonban közzétette a kormány, hogy mennyi pénzt adnak a 25 ezer fősnél nagyobb városok önkormányzatainak, hogy az iparűzési adó megfelezését kompenzálják. Már az sem okozott nagy örömet az érintetteknek, hogy csak 23 milliárd forint lett a végösszeg, de a részletek még furcsábbak. A legfontosabb mind közül az, hogy Budapest egy fillért sem kap. Az igazi győztes Debrecen, közel 3 milliárddal, Pécsnek 2, és Szegednek is majdnem 2 milliárd forint jut – ez mindegyik városban kisebb összeg, mint amennyi iparűzési adó kiesésével az önkormányzat számolt. A fővárosi kormányhivatal eközben eljárást indított kilenc ellenzéki vezetésű önkormányzat ellen, mert azok a lakosságot érintő díjemeléseket hajtottak végre.
Bill és Melinda Gates elválnak. Ez a hír önmagában magánügy volna – Kínában lett számunkra meglepetésszerűen popkulturális sokk ebből, ott hatalmas rajongótábora van Gates-éknek -, az viszont már annál fontosabb, hogy 130 milliárd dollár, vagyis 39 ezer milliárd forint felosztása lesz most a tét.
A felek azt ígérik, hogy a közösen irányított Bill és Melinda Gates Alapítvány működése változatlan marad a válás után is. A vagyonmegosztás azonban már jóval trükkösebb kérdés.
És ha már szoftverek: a héten indítottuk el a Rendszerváltókból generációváltók sorozatunkat, amelynek első részében az egyszemélyes bt.-ből tőzsdén jegyzett, milliárdos árbevételű céggé változott Kulcs-Soft alapítójával és az új vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan néz ki Magyarországon egy ekkora cég generációváltása.
A hét képe: haditengerészeti járőrhajók érkeztek Jersey-hez, ahogy éleződött a francia-brit vita a halászatról.
Részben európai uniós pénzből a Mosoni-Duna vizével pótolnák a Fertő tavat. Osztrák és magyar környezetvédők együtt tiltakoznak, szerintük ezzel helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek a tó kémiai összetételében, ami az élővilág pusztulásához vezethet. „Egy olyan beruházásról beszélünk, ami éppen, hogy nem tompítja, hanem fokozza az ország kitettségét a klímaváltozásra” – mondta Kun Zoltán természetvédelmi szakember.
A vízelvezetést részben a burgenlandi kormány, részben a magyar állam fizetné. Utóbbi a koronavírus okozta járvány gazdasági következményeit enyhítendő, az Európai Unió által életre hívott Helyreállítási Alapból állná a cechet.
Egyre több japán politikus veti fel, hogy újra el kellene halasztani az olimpiát vagy akár teljesen lefújni. Érthető: romlik a járványhelyzet Japánban, a 125 millió lakosú országban február óta egy hete volt az első nap, amikor 100 fölé nőtt a koronavírus miatt elhunytak száma. Az oltásokkal nagyon rosszul állnak, a halálozási mutatóik azért nem katasztrofálisak, mert komolyan veszik a lezárásokat, de érthető, hogy ilyenkor nem túl népszerű ötlet a világ legnagyobb sportrendezvényét ráengedni a fővárosra.
Csakhogy ha a szervezők egyoldalúan mondják le az olimpiát, akkor pénzügyileg teljesen kiszolgáltatottak lennének a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak az olimpiarendezési szerződés alapján. Abban van vita a szakértők között, hogy pontosan mekkora lenne a kár, de az egészen biztos, hogy a NOB rendkívüli helyzetekre félretett egymilliárd dollárja szinte semmire sem volna elég.
Váratlan bejelentést tett Katherine Tai amerikai kereskedelmi miniszter. Azt írta ugyanis: „az Egyesült Államok támogatja a Covid–19-vakcinák szellemi tulajdonjogi védelméről való lemondást a világjárvány felszámolása érdekében”. Ez főleg a szegény országokon segítene, ahol jelentősen le vannak maradva az átoltottságban, de a gazdagok is jól járnak, hiszen ha az elmaradottabb államokban nincs elég vakcina, akkor a járvány nem fog véget érni.
A gyártók azzal érvelnek, hogy dollármilliárdokat fektettek a vakcinák kutatás-fejlesztésébe, a szabadalom kiadása pedig komoly veszteségeket jelentene a számukra. A tervek bírálók azt is hangoztatják, hogy a mostani lépéssel éppen azokat a cégeket gyengítenék meg, amelyek segítségével képesek lehetnénk gyorsan és biztonságosan legyőzni a járványt. A német kormány már be is jelentette: nem támogatja a szabadalmak feloldását, mert a probléma nem ezekkel a jogokkal van, hanem a termelési kapacitással.
Közel háromszáz milliárd forintot csoportosított át a kormány a 2020-as és a 2021-es költségvetésben sporthoz kapcsolódó célra, és még egyszer ugyanennyi pénz elköltéséről rendelkezett a következő hat év költségvetéseiből, a végösszeg 582 milliárd forint. Tételesen megnéztük, mire megy el ez a pénz, és nem lepődtünk meg: majdnem a kétharmada stadionok, sportcsarnokok építésére.
Néhány nagy sporteseményre összesen 35 milliárd forintot költenek az építkezéseken felül, a tornatermekre, tanuszodákra pedig 25 milliárd forint megy el. Utánpótlásra 64 milliárdot adnak, de ezen a tételen belül is látszik, mi az igazán nagy baj: a pénz sorsa nyomon követhetetlen sok helyen, semmitmondó, konkrétumok nélküli célokra osztják el.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
