Az influenza-szezonhoz közeledve amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, mi történik, ha valaki egyszerre veszi fel az influenza elleni és a koronavírus elleni védőoltást.
A beszerzés még folyamatban van.
Az Oxfordi Egyetem kutatói egy olyan vakcina kifejlesztésén dolgoznak, ami megtanítja az immunrendszernek, hogyan ismerje fel a korai stádiumban lévő rákos sejteket, majd hogyan pusztítsa el azokat.
Az új vakcinák beszerzése folyamatban van, azt viszont nem tudni, hogy hány oltást rendelnek majd.
Az elmúlt héten az új fertőzések száma 200 százalékos emelkedést mutatott. A gyorsabban terjedő új variánst eddig Kongón kívül négy másik afrikai országban, illetve Svédországban mutatták ki.
Afrikának nincs rá pénze, és hiány van vakcinából, amelyből csak egyetlenegyet hitelesített eddig az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Brit kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy milyen arányban változott a szívinfarktus és a szélütés kockázata azután, hogy megjelentek a koronavírus elleni védőoltások. Úgy tűnik, épp fordítva történt minden, mint ahogy az összeesküvés-elmélet hívei azt terjesztik.
Mivel a gyógyszer nem támogatott, 15 000 forintba kerül egy adag vakcina.
Tovább mutálódott a koronavírus omikron változata, a JN.1. A KP.3 kódnevű variáns egyelőre nem domináns, de esélyes, hogy azzá válik.
Akár néhány órával a vírus DNS-ének szekvenálása után meg lehet kezdeni az mRNS-alapú vakcina fejlesztését, szemben a korábbi oltóanyagokkal, melyeknél hónapokba telt, mire érdemi előrelépés történt.
Az AstraZeneca neve a koronavírus-járvány kapcsán lett igazán széles körben ismert, miután megjelent a piacon a cég kórokozó elleni saját fejlesztésű védőoltása. A vállalat nemrég úgy döntött, világszerte kivonja a forgalomból a készítményt.
Amerikai kutatók embereken és kutyákon is kipróbálták az agresszív agydaganat, a glióma elleni oltóanyagot, és azt találták, hogy az oltás után 48 órával már aktívan dolgozott az immunrendszer a tumor eltakarításán.