Kivéreztetett önkormányzatok: brutális helyiadó-emelésbe kezd több kerület és város, hogy pótolja az elvont pénzeket

Sorra tartják meg az önkormányzatok az idei évi utolsó képviselő-testületi üléseiket, főként azért, hogy megállapítsák a 2025-re kivetett helyi adók, azaz az építmény-, a telek-, a kommunális, az idegenforgalmi és a helyi iparűzési adó mértékét. Ezeknek ugyanis január 1-jén már hatályosnak kell lenniük, év közben legfeljebb csak adócsökkentésről határozhat a közgyűlés. Emelés esetén viszont egy hónapos „felkészülési időt” is kell biztosítani az érintett adózók részére, ami praktikusan azt jelenti, hogy a helyi adók emeléséről legkésőbb november utolsó hetében dönteniük kell az önkormányzatoknak. Megnéztük, mely fővárosi kerületek és megyei jogú városok határoztak emelésről cikkünk megjelenéséig.

A megyei jogú városok, valamint a budapesti kerületek jó része már megtartotta, vagy a napokban meg fogja tartani az erről (is) szóló közgyűlést. A határozatok alapján elmondható: a települések vezetői komolyan vették Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter tanácsát, miszerint más helyi adók emelésével kompenzálják az iparűzési adó 2024-es szintjéhez mért többletének elvonását, amelyet az érintett önkormányzatoknak a Versenyképes Járások Program alapjába kell befizetni.

Évek óta tart az önkormányzatok kivéreztetése a kormány által, a folyamat akkor gyorsult fel, amikor 2019-ben a megyeszékhelyek többségében ellenzéki vezetés jutott hatalomra. Ilyen volt a Covid időszakában az iparűzési adó felfüggesztése, a gépjárműadó (súlyadó) elvonása, az állami források és normatívák visszavágása, a különleges gazdasági övezetek kijelölése, amivel a város helyett a megyének adják a legnagyobb vállalatok által befizetett helyi iparűzési adót (hipa), vagy éppen a már említett Versenyképes Járások Program.

Finanszírozásból kivonuló állam

Hogy ez mennyire kilátástalan helyzetbe juttatja az önkormányzatokat, azt jól lefesti Szeged gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterének, Kovács Tamásnak a helyi adók emelését célzó előterjesztésben olvasható indoklása. Mint írta: az önkormányzatok finanszírozási rendszerét az állam az elmúlt években nagy mértékben átalakította, jelentős bevételektől fosztva meg a nagyobb településeket, így Szegedet is. A gépjárműadó és a tömegközlekedési normatíva elvonása 1 milliárd forint kiesést okozott, és számos egyéb normatívát befagyasztott a kormány, ami a jelenlegi inflációs környezetben 40 százalékos reálérték-csökkenést eredményezett.

Mindeközben az állam jelentősen növelte a város által fizetendő közterheket. A szolidaritási hozzájárulás mértéke 5 év alatt 73 millió forintról 5 milliárd forintra növekedett, miközben 350 millió forintra növelte a város által fizetendő víziközműadó éves mértékét is. 2025-től ehhez hozzáadódik az iparűzési adó növekményének elvonása is.

Kovács megjegyzi: „Az állam azzal, hogy párhuzamosan bevételeket von el Szegedtől, miközben a város által fizetendő közterheket növeli, egyre dinamikusabban vonul ki az önkormányzati kötelező feladatfinanszírozásból.” Emiatt a város egyre nagyobb mértékben kénytelen kizárólag a saját bevételeire, azok növekményeire támaszkodni – tette hozzá. Az intézkedésekkel a város több mint 1,2 milliárd forint többletbevételhez jut, ez azonban csak mérsékelni tudja az állam által elvont forrásokat.

Az alábbiakban a nyilvános adatok és a sajtóhírek alapján végigvesszük, mely megyei jogú városok és fővárosi kerületek emeltek, vagy terveznek emelni a helyi adók mértékén.  

Na de mik azok a helyi adók?

Az építményadót a telken álló ingatlan után kell fizetni, vagy a hasznos alapterület, vagy az aktuális forgalmi érték egy bizonyos százalékára. Ez utóbbi gyakorlatilag önbevallást jelent, így az önkormányzatok inkább az alapterület alapján sarcolnak. Kiszámítása meglehetősen bonyolult: a törvény alapján a 2011-ben meghatározott négyzetméterenkénti 1100 forintos (vagy a forgalmi érték 3,6 százalékát kitevő) maximumot minden évben az inflációval arányosan lehet növelni, ennek felső határa idén 2508 forint volt, 2025-ben 2950 forint lesz.

A telekadó alapja az épület nélkül számított alapterület, felső értéke idén 448 forint, jövőre 536 forint lesz négyzetméterenként, míg a kommunális adót szintén a magánszemély vagy vállalkozás tulajdonában álló ingatlan után kell fizetni (maximuma 2024-ben közel 33 ezer forint).

A helyi iparűzési adót a nettó forgalom után kell fizetnie az adott településen bejegyzett cégeknek, de ezt csökkenthetik az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozóknak kifizetett összegekkel, mértéke pedig legfeljebb 2 százalék lehet. Budapesten a hipát a többi helyi adóval ellentétben nem az egyes kerületek, hanem a főváros határozza meg. Az idegenforgalmi adót az eltöltött vendégéjszakák után fizetik a turisták. (Nyitóképünkön az idei debreceni virágkarnevál Szent Korona-dísze, fotó: Czeglédi Zsolt/MTI.)