Hozhat-e döntést egy Magyarországot érintő ügyben az amerikai Legfelsőbb Bíróság? Hamarosan kiderül

Viszonylag rövid időn belül már másodszor foglalkozott Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága azzal, hogy dönthet-e az amerikai igazságszolgáltatás egy olyan ügyben, amelyben az egyik érintett fél egy másik ország. A lassan rétestésztaként húzódó pert a holokauszt magyar túlélői és örököseik indították még 2010-ben arra hivatkozva, hogy az egykori magyar kormány 1944-ben, a zsidók deportálása során a MÁV hathatós közreműködésével elvette a jogos tulajdonukat.

Az USA jogrendjében alaptétel, hogy olyan ügyek nem kerülhetnek amerikai bíróságok elé, amelyekben részes valamelyik idegen kormány. Csakhogy az idevágó törvény megenged egy kivételt: ha vagyonkisajátítás történt. A felperesek azzal érvelnek, hogy évtizedek múltán is kárpótlást kell kapniuk, mivel a tőlük elvett vagyontárgyak ellenértéke bekerült magyar állami alapokba, így megjelent az Egyesült Államokban, hiszen ott a magyar fél kötvényeket bocsátott ki sőt, kamatokat is fizet.

A Fidesz-kabinet természetesen vitatja ezt a megközelítést, a washingtoni Legfelsőbb Bíróságot ugyanakkor az foglalkoztatta leginkább a másfél órás tárgyalás során, hogy milyen nemzetközi következményekkel jár, ha egyáltalán befogadja a pert. A magyar állam által felkért jogász azzal igyekezett meggyőzni a bírákat, hogy képzeljék el, mi lenne akkor, ha valamelyik európai ország illetékesnek nyilvánítaná magát azoknak a japán származású amerikaiaknak az ügyében, akiket a második világháború során internáltak az Egyesült Államokba.