A köztársasági elnök bukásához vezető kegyelembotrány, önkormányzati, európai parlamenti és amerikai választások, szuverenitásvédelem és 1956 újraértelmezése. Idén is erős évünk volt, döntsön ön, melyek voltak 2024 legemlékezetesebb pillanatai! A szavazás december 19-ig tart.
Ha év vége, akkor szavazás! 2024 a választások éve volt, hiszen a világ lakosságának fele döntött vezetőiről, azonban egy, számunkra kiemelten fontos szavazás még hátra van. Idén ötödik alkalommal osztja ki a HVG “Az év…” díjait, négy kategóriában. Mutatjuk.
Az Év embere
A koronavírus-járvánnyal szemben fáradhatatlanul harcoló egészségügyi dolgozók, a pandémiát megfékező oltást feltaláló Karikó Katalin, az orosz invázióval szemben kiálló ukrán nép és a méltóságos halálhoz való jogért küzdő gyógyíthatatlan beteg Karsai Dániel – ezekhez a korábbi díjazottakhoz lesz lehetősége csatlakozni annak, akiről olvasóink azt gondolják, a legtöbbet tette le idén az asztalra. Bár 2024-et sikerült világjárvány és újabb, Európában pusztító háború nélkül átvészelnünk, kiemelkedő egyéni teljesítmények idén is akadtak.
Tavaly már azzal rekordot állított fel, és szerzett magának jelölést akkori listánkon, hogy három arénakoncertre elegendő jegyet adott el Azahriah. Idén lementek Baukó Attila koncertjei, és ahogy ígérte, valóban történelmi eseményt élt át mindenki, aki elég gyorsan csapott le a jegyekre. Azahriah azonban nem csak ezzel hívta fel magára a figyelmet. Zenéje és a közösségi médiás jelenléte által szerzett rajongótáborát arra buzdította, hogy álljanak ki vele együtt fontos társadalmi témák mellett. Egyike volt az elmúlt évek legnagyobb, civil kezdeményezésű tüntetése szervezőinek. A gyermekvédelmi rendszer elkeserítő állapotára rávilágító influenszertüntetés képes volt arra, hogy pár órára háttérbe szorítsa a pártpolitikát, és ezzel több százmillió forint adományt gyűjtsön össze hajléktalan fiatalok lakhatására.
Ugyancsak másodszorra jelöljük a tavalyi Év embere díj győztesét, Karsai Dánielt. Az életvégi döntések rendezésért küzdő alkotmányjogász idén halt bele a gyógyíthatatlan ALS betegségbe, és a halálát megelőző hónapokban mindenki számára példát mutatott kitartásával. Karsai a számára kedvezőtlen strasbourgi ítélet ellenére sem adta fel harcát, a döntés után pár órával már bejelentette, hogy újabb népszavazást fog kezdeményezni. Karsai a kezdetektől azt hangsúlyozta, hogy a jogi siker mellett legalább ugyanilyen fontos az, hogy a közbeszéd részévé váljon az eutanázia. Ebben pedig egyértelmű sikert aratott: ugyan a mai napig sem szabad Magyarországon az életvégi döntés, az arról szóló diskurzus valójában még csak most kezdődött el. „A vita, amit Magyarországon elindított az emberi méltóság tartalmáról, kereteiről és korlátairól – többek között az ő fellépésének következményeként – halálával nem ér véget” – talán ez az idézet írja le legjobban, mekkora eredményt ért el Karsai Dániel. Annál is inkább, mert az idézet nem egy olyan embertől származik, aki messzemenőkig támogatta volna küzdelmét, hanem attól a Gulyás Gergelytől, aki nyíltan ellenezte azt.
Emlékszik még a januárra, amikor azt gondoltuk, minden idők legunalmasabb választási kampánya vár ránk? Ehhez képest önkormányzati és EP-választásokon soha annyi embert nem sikerült még szavazásra bírni, mint 2024-ben. A magas részvétel nyilván ezer tényezőnek tudható be, az azonban nem lehet kérdés, hogy ebben Magyar Péternek óriási szerepe volt. A mostanra a Fidesszel fej-fej mellett versenyző, sőt meg is előző Tisza Párt elnökét egy évvel ezelőtt legfeljebb csak Varga Judit volt férjeként ismerhették a politikai bulvár fanatikus rajongói, mára azonban az ország egyik legmeghatározóbb politikusává vált. Hogy meddig marad ebben a szerepben, most úgy fest, csak rajta múlik. Magyar szerepléséről napestig lehet vitatkozni, az azonban már önmagában nagy teljesítmény, hogy akármennyire is próbál fogást találni rajta a kormány, egyelőre minden lepereg róla. És ami ennél sokkal fontosabb, hogy
most először fordul elő olyan, hogy valakiről az emberek elhiszik: reális kihívójává képes válni Orbán Viktor rendszerének.
Nem lehetett kérdés, hogy idén talán a legnagyobb büszkeséget akkor éreztük, amikor sportolóink aranyérmet szereztek a párizsi olimpián. Annál nehezebb volt azt eldönteni, a hat olimpiai bajnokból kinek a teljesítménye volt a legemlékezetesebb. Milák Kristóf felkészülését nagyobb érdeklődés övezte, mint bárki másét, sokáig az is kérdés volt, elindul-e egyáltalán az olimpián, annak részleteit pedig, hogy miért tűnt el hónapokra a nyilvánosság elől, a mai napig homály fedi. A magyar olimpikonok közül talán Miláktól vártak a legtöbben aranyérmet, a címvédés azonban nem jött össze, legerősebbnek tartott számában, 200 méteres pillangóúszásban ezüstöt szerzett. Néhány nappal később azonban a 24 éves úszó a rá nehezedő nyomást és médiafigyelmet leküzdve már a dobogó legfelső fokára állhatott fel, a 100 méteres távon óriási hajrá után elsőként csapott célba. Milák az olimpia óta se nyilatkozott sem a magyar, sem a nemzetközi sajtónak, Párizsban azonban néhány perc erejéig láthattuk önfeledten ünnepelni, az Eiffel-toronnyal szemben felállított bajnokok parkjában. Ott úgy élvezte a közönség rajongását, mint aki elfelejtette, hogy hazatérése után csak még égetőbb lesz a kérdés: hogyan jutott el az olimpiai aranyig?
Néhány hónappal ezelőtt még az is kérdés volt, börtönbe kerül-e, novemberben pedig magabiztosan nyerte meg a páratlanul kiélezettnek tűnő amerikai elnökválasztást. Donald Trump úgy foglalhatja el januárban újra az Egyesült Államok elnöki székét, hogy több tucat vádpontban bűnösnek mondta ki a bíróság. A Demokrata Párttól azonban vele szemben ugyanúgy édeskevés volt a látványosan öregedő Joe Biden elkésett visszalépése, ahogy Kamala Harris utolsó pillanatban összerántott kampánya is, amelyet sem a világsztárokkal, sem Trump „betegezésével” nem sikerült megmenteni. Trump az összes billegő államot behúzta, és 312 elektori szavazatot szerzett Harris 226-jával szemben.
Az Év citromdíjasa
Az utóbbi években az ereszcsatornán menekülő Szájer Józsefet, az életmódját az ország leggazdagabb vállalkozójának oldalán mutogató Várkonyi Andreát, a tiltakozó pedagógusokat kirúgó tankerületi vezetőket, valamint a Fidesz “családcentrikus” politikája mellett teljes mellszélességgel kiálló Tóth Gabit tartották méltónak olvasóink a citromdíjra. A mezőny idén is erős, mutatjuk a jelölteket!
Első citromdíjasunk, az idén már a visszatérést választó Szájer József nyomdokaiba lépő Bese Gergő, akiről az évek óta tartó homofób szónoklatai után egyszer csak kiderült: ő maga is résztvevője volt melegorgiáknak. Fontos kiemelni: ezzel nincs semmi probléma, mindenki úgy éli a szexuális életét legális keretek között, ahogyan akarja. Bese azonban úgy tette ezt, hogy a hagyományos családi értékeket igyekezett propagálni, miközben durva, melegellenes kirohanásai már önmagukban is érdemesek lennének arra, hogy azokért citromdíjat kapjon. De nem lett volna több ez a balhé, mint egy kisebb egyházi közösség durva megrázkódtatása Bese lebukása után – csakhogy a pap a NER sztárja volt. A miniszterelnök és a Megafon irodáját is ő áldotta meg, majd a lebukása után azt állította, kihasználták a naivitását, családja szerint pedig egyenesen a Fidesz áldozata volt, médiaszerepléseit ugyanis állításuk szerint a kormány intézte, és ők várták el tőle a melegellenes nyilatkozatokat is.
„Majd jövőre” – ez a kormány ígérete évről évre arra, hogy mikor lesz jobb a helyzet, a citromdíjat azonban már idén bezsebelheti a gazdaságpolitika, élén Nagy Mártonnal. Magyarázat persze mindig van, hol a szomszédban dúló háború, hol a német ipar lassulása miatt nem tud igazán jól teljesíteni az évről évre hol szuverénnek hazudott, hol konnektivitásával kérkedő magyar gazdaságpolitika. A kormány persze a békét várja, attól várják a gazdaság fellendülését. 2024-ben azonban minden korábbi várakozást sikerült alulmúlnia a magyar gazdaságnak: a GDP a tervezettnél lényegesen kevesebbet nő, az euróárfolyam az egekben, a költségvetési hiány 121 százaléka a tervezettnek. Az uniós pénzek még mindig nem ömlenek be az országba, az inflációs adat pedig ugyan a tavalyi drámai számoknál jobban alakul, az élelmiszerek továbbra is rohamos mértékben drágulnak. Mindezek ellenére 2025-re optimista költségvetéssel készül a kormány, hiszen Trump győzelmében garanciát látnak az orosz–ukrán háború rendezésére – 2025-ben a béke azonban nem reális, itt magyaráztuk el, hogy miért. Itthon pedig eddigi teljesítménye megkoronázásaként Nagy Márton a gazdasági csúcsminisztérium vezetője lesz, betagozódik alá a pénzügyi tárca, vagyis Nagy egyszerre felel majd a gazdasági növekedésért és a költségvetési fegyelemért.
Az év egyik legnagyobb bukását hozta össze Novák Katalin, Varga Judit és Balog Zoltán, vagyis a kegyelmi ügy felelősei. A családcentrikus, gyermekeket védelmező köztársasági elnök képe egy pillanat alatt szertefoszlott, amikor kiderült, Novák annak a K. Endrének adott kegyelmet, aki a bicskei gyermekotthonban történt pedofil bűncselekmények eltussolását próbálta elérni. Mindehhez Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter asszisztált, az ő ellenjegyzése kellett a kegyelmi kérvényhez, az egész értelmi szerzője pedig Balog Zoltán református püspök volt. Mindössze pár nap kellett ahhoz, hogy a Fidesz úgy érzékelje: annyira kiszámíthatatlanul dagad a botrány, hogy nincs más esélyük, mint két legerősebb női politikusukat lemondatni. Így Novák a Sándor-palotától, Varga pedig az EP-listavezetői címtől vett búcsút. Még ennél is kínosabb volt azonban Balog Zoltán ügyködése, aki néhány napig próbálta menteni a menthetetlent és ragaszkodott a reformátusoknál betöltött zsinati elnöki posztjához, ahol feladata volt az állam és egyház összekötése. Balogh abban bízott, egy kósza bocsánatkérés elég lesz ahhoz, hogy maradjon a református egyház élén. A botrány viszont nem ült el olyan gyorsan, egyházán belülről kapott súlyos bírálatokat, így zsinati elnöki posztját feladta.
Lassan bérelt helye van a citromdíjjelöltek között a MÁV-nak és az állami vasúttársaságért felelős Lázár János miniszternek. A magyar vasút állapota évtizede óta folyamatosan romlik, de mintha idén ért volna el egy kritikus mélységet. Hajlamosak vagyunk azt hinni, ennél rosszabb már nem lehet, csak azért, hogy kiderüljön, nem elég élénk a fantáziánk. Augusztusban a Keleti pályaudvaron siklott ki egy vonat, ami után egy teljes napra lebénult az egész pályaudvar, közben a kánikulában az ország teljes vasúti közlekedése köhögött. A területért felelős Lázár János pedig nem érezte szükségét annak, hogy kommentálja a helyzetet. Az első hóesés is kifogott a MÁV-on, de arra is volt példa, hogy átment a piroson egy szerelvény, órákra megbénítva ezzel a Déli pályaudvar forgalmát. Mindeközben Lázár a MÁV-kritikákra jellemzően úgy reagál, hogy számonkéri a problémára rávilágító ellenzéki politikusokon, miért nem tisztelik a vasúti dolgozókat, a külső körülményekre panaszkodik, saját tevékenységét pedig legutóbb úgy írta le: szarból épít várat. A vár viszont egyelőre nem látszik, igaz, a kormány szerint talán nem is teljesen fair ezt tőle két év után elvárni.
Páros lábbal szállt bele a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs 1956 a Fidesz által az utóbbi harminc évben gondosan építgetett mítoszába, amikor azt mondta, „’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség”. Szavai még Orbán Viktor ingerküszöbét is megütötték, a miniszterelnök szerint tanácsadója félreérthetően fogalmazott – bár hogy pontosan mi is volt félreérthető az amúgy félreérthetetlen mondaton, azt neki sem sikerült elmagyaráznia. Orbán Balázs bocsánatot kért kijelentése miatt, és állította, ő fegyverrel vonulna a Corvin-közbe, ha arra lenne szükség, aztán a botrány csillapodásával megpróbált saját politikai tőkét kovácsolni a történtekből. A kormány korábban jól bevált receptjéhez, a sorosozáshoz fordult, szerinte ugyanis a Soros György által működtetett hálózat és az általa támogatott média összehangolt támadásának áldozata lett. Sőt, úgy érzi, elképesztő ellenszélben kell megvalósítaniuk a nemzeti politikát, amivel az ő látásmódja szerint nem ellentétes arra célozni, hogy egy orosz támadással szemben a megadás a legjobb stratégia.
Az Év szava
Ha egyetlen szóval kéne leírni, 2020 Müller Cecília nyunyókájáról, 2021 Bödőcs Tibor Andijáról, 2022 a rezsicsökkentés-csökkentésről, a tavalyi év pedig az akkugyárról maradt meg olvasóinknak. Ezúttal is keressük azt a kifejezést, amely idén tűnt fel a közbeszédben, és ha eszünkbe jut, biztos, hogy 2024-gyel azonosítjuk.
Épphogy átvette Magyarország az Európai Unió soros elnökségét, Orbán Viktor először Kijevbe, majd Moszkvába rohant, hogy miután leült Zelenszkijjel, az uniós vezetők közül elsőként tárgyaljon az Ukrajna ellen két éve háborút indító Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Mindezt a békemisszió kifejezéssel próbálta vállalhatóvá tenni, Moszkva után pedig Pekingbe repült Hszi Csin-ping kínai elnökhöz, sőt, a NATO-kongresszus után még Donald Trumpra is jutott ideje. Békét persze egy ilyen úttal nem lehet teremteni, ezt valószínűleg a miniszterelnök is tudta. Arra viszont jó volt, hogy Orbán teljesen vállalhatatlanná tegye a soros elnökséget az unió többi vezetőjének szemében. A miniszterelnök látszólag nem érti, mi az EU problémája azzal, hogy egyeztetés nélkül Moszkvába utazott, sőt, Kötcsén még azt is kihangsúlyozta, az a nagy előnye a Fidesznek az ellenzékkel szemben, hogy ők nem szaladnak Moszkvába.
A citromdíjas jelölés után nem lehet meglepő, hogy az Év szavának jelöltjei között is ott virít a Novák Katalin, Varga Judit és Balog Zoltán által generált kegyelembotrány. Az ügy jelentősége nem csak azért kiemelkedő, mert belebukott a köztársasági elnök, hanem azért is, mert ez indította el Magyar Péter politikai karrierét, mely várhatóan nem csak 2024-et fogja meghatározni.
Nem mehetünk el szó nélkül a latteavokádó mellett sem, melyet Orbán Viktor tartott fontosnak kiemelni tusványosi világmegfejtésében. Miután a miniszterelnök beszédében a „liberális, latteavokádós, mindenmentes, slimfit” fiatalokat állította szembe a nemzeti érzelmű vagányokkal, a TikTokot elárasztották a zöldes árnyalatú kávék, végül Magyar Péter is elkészítette az italt, igaz, nem ízlett neki. Orbán szavainak azonban komolyabb jelentősége is van, ebben a beszédben merült fel ugyanis először az utánpótlás és a sorok között talán az utódlás kérdése is a Fideszen belül. A tét pedig nem kicsi, a latteavokádós slimfitesekkel szemben kell felvenniük a harcot a jobboldali vagányoknak, akik között persze szintén akad slimfites, elég csak Orbán külügyminiszterére, Szijjártó Péterre néznünk.
Februárban indult el a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal, az év első felében pedig dedikált nemzeti konzultációt is kapott a kormány új szlogenje, a szuverenitás. A külföldi befolyás ellen folytatott harc címén Láncziék a korrupcióellenes civil szervezet, a Transparency Internationalnek és az Átlátszónak is nekimentek, „jelentésük” szerint ugyanis mindkét szervezet káros Magyarországra. Módszereik és kommunikációjuk miatt a hivatalról nem véletlenül jutott eszébe többeknek egy, az előző rendszerben működő, finoman szólva is rossz emlékű szerv. „Nincs jó vagy rossz befolyásolási kísérlet, csak rossz van” – mondta Lánczi egy tusványosi panelbeszélgetésen, ahol azt is elárulta, hivatala eddig kínai befolyásolási kísérletekkel nem foglalkozott, mert az Európai Unió volt fókuszban. Lánczinak azóta sem jutott eszébe, hogy a kínai mellett az orosz kísérletek is megérhetnének egy legalább ugyanolyan „alapos” vizsgálatot, mint a nyugatiak.
Hetekig nem lehetett megállapítani Budapesten a főpolgármester-választás hivatalos végeredményét. Újraszámlálás követett újraszámlálást, de még az is felmerült, hogy az egészet meg kell ismételni. Miután Szentkirályi Alexandra utolsó pillanatos visszalépésével a Fidesz igyekezett minden voksát Vitézy Dávidra terelni, az egész kampányban nagyot hajrázó korábbi közlekedési államtitkár a választás napján képes volt 324 szavazat különbséggel megszorongatni Karácsony Gergelyt. Az eltérő vonalvastagság miatt, amellyel Szentkirályi Alexandra nevét húzták át, elsőként az érvénytelen voksokat nézték át újra, így 41 szavazatra csökkent Vitézy hátránya. De még itt sem volt vége, az eredmény ellen mindkét jelölt fellebbezett, így végül az érvényes szavazatokat is újra át kellett nyálazni. „Három a magyar igazság” – értékelte végül Karácsony Gergely az eredményt, amikor a Nemzeti Választási Bizottság harmadszor is győztesnek kiáltotta ki, ezúttal 293 szavazat fölénnyel.
Abszurdum-díj
Tavaly debütált év végi szavazásaink között az Abszurdum-díj, amely annak a sztorinak, hírnek vagy jelenségnek jár, amely örkényi szintű, groteszk témát adott a magyarországi közbeszédnek. Legutóbb ezt a csepeli iskolában kiakasztott Orbán-idézetek esete nyerte el, de idén is bőven akadt olyan esemény, aminél utólag sem könnyű eldönteni, hogy sírva nevettünk, vagy nevetve sírtunk miatta.
Jelöltjeink nagy része szervesen kapcsolódik a többi kategória jelöltjeihez, így Orbán Balázs elszólása után nem lehetett kérdés, hogy Abszurdum-díjra esélyes a Fidesz egyre ambivalensebb viszonya 1956-tal. A miniszterelnök politikai igazgatójának „félreértett” szavai és kellemetlen magyarázkodása után nem várt helyről, a nyugati befolyás elleni küzdelem zászlóshajójaként feltüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal felől jött egy újabb erős állítás. A hivatal egyik kutatója, Somkuti Bálint ugyanis november 4-én, a nemzeti gyásznapon írta azt ’56-ról, hogy aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond. Somkutit órákon belül menesztették, de úgy néz ki, nála magasabb pozícióban lehet következmények nélkül meredek állításokat megfogalmazni a szabadságharcról. Orbán Balázs mellett ugyanis Kósa Lajos is hangot adott saját történelemértelmezésének, ő az aradi vértanúk emléknapján arról beszélt, 1956-tal megnyertünk egy békét, mégpedig a kádári konszolidáció formájában.
Külön jelölést érdemel a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkássága is. Az Alkotmánybíróságénál is nagyobb költségvetési támogatásból működő szervezet annyira elmerült a haza védelmezésében, hogy egyik tanulmányukban nem sikerült leírni helyesen az ország nevét, a cím kivételével 28 oldalon keresztül „Magyaroroszág” szerepelt. Ennél is aggasztóbb volt azonban a dokumentum tartalma, amelyben „háborúpárti” narratívákat kerestek a hazai sajtóban, és azokat valahogy csak a független sajtóban vélték felfedezni, a napi szinten világháborút kiáltó, az orosz és kormánypárti propagandát szoftpornóval vegyítő Origónál például nem. A Láncziék által kifogásolt cikkek nagy része azonban minden vélemény és kommentár nélkül megírt tényközlés volt, ráadásul akadt olyan is, amely a közmédiához tartozó MTI beszámolóját idézte.
Abban, hogy a köztársasági elnök a református egyház vezetőjével karöltve kegyelmet ad egy pedofil bűnsegédjének, nem nagyon lehet komikus szálat találni. Ha azonban azt nézzük, hogy a kegyelembotrány Deutsch Tamás listavezetéséig fajult a Fidesz két legfontosabb női politikusának félreállítása után, már akad olyan az amúgy tragikus történetben, amin lehet őszintén röhögni. Varga Judit a kormánypárt szempontjából a tökéletes jelölt volt az EP-lista vezetésére, az ő helyét vette át jobb híján az a Deutsch, aki a közmédiában rendezett „vita” során az egyértelműen a Fidesz felé lejtő pályán sem tudott többet mondani annál, mint hogy Soros és béke. Novák Katalin helyére pedig az Alkotmánybíróság elnökét ültette Orbán Viktor. Sulyok Tamás súlytalanságáról pont egy olyan videó árul el sokat, amit ő tett közzé. Ebben járókelőket kérdeznek a köztársasági elnök kollégái arról, tudják-e, hogy hívják az elnököt, a helyesen válaszolók dedikált csokit kaptak. Utólag derült csak ki, hogy a megkérdezettek között volt egy kiskorú is, akit sikerült szülői hozzájárulás nélkül lefilmezni – és akinek a szájába rágták a helyes választ.
Két perc öt másodperc – ennyi időt szentelt a kormánypropaganda tévés ékköve, a TV2 Tények a Magyar Péter péniszéról szóló riportnak főműsoridőben azután, hogy a Tisza Párt elnöke és Orbán Viktor farkasszemet néztek az Európai Parlamentben. A szerkesztők még egy „sokat látott szakértőt”, a megafonos Deák Dánielt is megszólaltatták, hogy mondja el a véleményét arról, ahogy Magyar megigazította öltönynadrágja alatt zsebén keresztül az alsóját, miközben a tévénézők végtelenítve nézhették a mozdulatot. A témára ezt követően a teljes kormánymédia ráugrott, még Bayer Zsolt és Deutsch Tamás is azt érezték, ebből a buliból kár lenne kimaradni. A péniszgate annyira meghatározta a közbeszédet pár napig, hogy az azt követő kormányinfón a Telex riportere a következő kérdést szegezte neki Gulyás Gergelynek: „Miniszter úrral előfordult már, hogy nyilvános helyen kellett megigazítania a péniszét?”.
Magyar Péter nyáron érzett rá igazán, milyen az, ha követői indulatának irányt és alanyt is tud adni: konkrét témákat kezdett felkapni és azok mentén járni az országot. Most a gyermekvédelmi otthonokat járja, de nyáron a kórházakkal kezdte, látványos fotókkal, videókkal dokumentálva a hazai közállapotokat, higiéniai hiányosságokat. A dél-pesti Jahn Ferenc Kórház konyhájából például a szellőzőkről posztolt, amelyek állítása szerint tele voltak penésszel. „Nem penész található a plafonon, hanem a főzés során a kicsapódott zsírra por szállhat” – pontosított Vitályos Eszter kormányszóvivő egy kormányinfón, kezével pedig még el is gesztikulálta, hogyan ragad bele a por a zsírba. Ha ez önmagában nem elég abszurd, javasoljuk, hogy képzelje el, ahogyan a kórházi dolgozók kinyomozzák, majd megkönnyebbülten jelzik a kormány felé, hogy: nem penész, zsírra szállt por! Nem mintha az egy percig is rendben lenne bármilyen egészségügyi intézményben.
