Egy sor kérdés megválaszolatlan még az egészségügy idei radikális átalakításával kapcsolatban, pedig a kormánynak már csak néhány napja van arra, hogy mindezt tisztázza.

Az egészségügyi jogviszonyról szóló, tavaly év végén elfogadott törvény, illetve az azzal kapcsolatos rendeletek értelmében az állami és önkormányzati fenntartású intézményekben dolgozó orvosoknak március 1-vel alá kellene írniuk az új szolgálati jogviszonyukat, ami alapján például vezényelhetők lesznek. Ehhez azonban – amint arra a Magyar Orvosi Kamara a hétvégén felhívta a figyelmet – az érvényes jogszabályok értelmében 30 nappal korábban, vagyis e hét péntekig meg kellene ismerni a szerződések részleteit. Például, hogy az érintetteknek legyen idejük mérlegelni azokat.

Még a béremelés ügye is zavaros

Az orvosoknak január 1-től jár a jelentősen megemelt bér, vagyis február elején elvileg már a magasabb fizetést kell látniuk a bankszámláikon. Csakhogy a Magyar Orvosi Kamarához intézményvezetőktől és orvosoktól érkező jelzések alapján az érintettek még azt sem tudták a kamarának küldött levelek feladásakor, hogy a beígért béremelést már februárban utalni kell, vagy majd márciusban, visszamenőlegesen rendezik-e majd. A hvg.hu által megkérdezett orvosok pedig arról számoltak be, hogy január utolsó napjaiban még semmiféle átsorolást nem kaptak hivatalosan, amiből kiderült volna, hogy a februárban már a megemelt összeget utalják majd nekik. A kamara erre a kérdésre is választ vár az Országos Kórházi Főigazgatóságnak még múlt csütörtökön elküldött levelében.

Bizonytalan kilátások

MTI / Balogh Zoltán

Vannak kérdések az új bértáblával kapcsolatban is. Nem világos például, hogy az egészségügyi munkaviszonynak tekintett évekbe – amik alapján az új emelt bértáblába besorolták a dolgozókat – beleszámítják-e majd a Phd-vel töltött, vagy a gyermekvállaláshoz kapcsolódó éveket, illetve miként részesülnek a béremelésből a nyugdíj mellett dolgozók.

Az elhúzódó adminisztráció és az előbbiek tisztázatlanságából fakadó bizonytalanság miatt információink szerint többekben felmerült, hogy esetleg majd csak azok kapják meg és csak visszamenőleg, a jelentősen megemelt fizetést, akik már aláírták az új jogállási törvény alapján készült munkaszerződést.

Nem tudni, mi lesz a korábban kialkudott különböző pótlékokkal sem – ilyenek például az ügyeleti és túlóradíjak –, melyek rendszere az új bértábla életbe lépésével január 1-vel elvileg megszűnt. A MOK szerint gondot jelenthet az is, hogy nem világos, pontosan milyen feltételekkel lehet a törvényben biztosított 20 százalék pluszfizetést odaítélni a többek között pluszmunkát vagy fiatalok képzését vállaló orvosoknak.

A MOK kritizálta a szabadságok és a végkielégítések megkurtítását, illetve jelezték, hogy a kollektív szerződés megszüntetése megnehezíti az érdekérvényesítést is.

Újabb csavar az orvosképző egyetemek alapítványosodása

A helyzet bizonytalanságához az egyetemi klinikákon az egyetemek modellváltása is hozzájárul. Jelenleg négy orvosképző egyetem alapítványi fenntartásba helyezése van napirenden, a Semmelweis Egyetem mellett a Debreceni Egyetem, illetve a Pécsi és Szegedi Tudományegyetem. A Semmelweis 2022-től működhet alapítványi formában, a Debreceni Egyetem pedig a múlt csütörtökön döntött emellett. Szegeden és Pécsen többek között a kérdés körüli bizonytalanságok (és az alapítványi formával szembeni hevesebb ellenállás) miatt nem született még döntés, például mert Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Kásler Miklós korábbi megnyilvánulásának ellentmondó nyilatkozatokat tett a klinikák további működésével kapcsolatban.

A PTE rektora 15 perc alatt két ellentmondó információt kapott a modellváltásról

A csütörtöki szenátusi ülésen inkább napirendre sem vették az alapítványi fenntartásra váltás ügyét, ugyanis egész mást mondott Gulyás Gergely, mint amit Kásler Miklós tanácsadója.

A hvg.hu forrásai szerint az itteni bizonytalanság az egyetemekkel szimbiózisban működő klinikákon dolgozók béremelésére is kihat. Előfordulhat, hogy egy orvos csak a képzésben dolgozik vagy kutat, így a státusza nem az egészségügyi ellátás nyilvántartásában szerepel – ahogy az állás finanszírozása sem. Nem hivatalos források szerint a rezidensek között is vannak, akik Phd-képzésre jelentkeztek az egyetemi diplomájuk megszerzése után, ők ösztöndíjat kapnak. Vagyis az esetükben nem világos, hogy az oktatói bértábla (ami jóval alatta van az orvosoknak ígért béreknek) vagy a Phd-ösztöndíj alapján (ami szintúgy kevesebb annál) számfejtik a fizetésüket, vagy átkerülhetnek a magasabb fizetésű, vagyis az állami, vagy önkormányzati egészségügyi intézményben dolgozók csoportjába, akikre viszont az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény érvényes. Csak képzésben dolgozó orvos persze nincs túl sok, hisz a többség ezzel párhuzamosan gyógyít is.

Elképzelhető, hogy az új jogállású szerződés mellett az oktatásra külön munkaviszonyt létesítenek majd, de ez egyelőre csak ígéret. Olyannal is találkoztunk, hogy egy intézetvezető éppen januárban nevezte ki adjunktussá az egyik munkatársát, ami a régi rend szerint több fizetéssel is járt volna, mint amennyit a gyógyító státuszban kapott, de az új, egyelőre kaotikus rendszerben azt sem tudták, hogy mit írjanak a kinevezésére, így inkább jegelték azt.

A MOK bizonytalannak látja azt is, hogy miután az alapítványi fenntartóhoz kerülnek, akkor vajon az új jogállási törvény hatálya kiterjed-e az egyetemi klinikákon dolgozó orvosokra is.