Gazdaság Kovács Gábor 2020. szeptember. 02. 15:10

A kormány a családokkal próbálja kihúzatni a gazdaságot a gödörből

A gazdasági növekedéshez nagyon kell a háztartások fogyasztása, az államadósság finanszírozásához pedig a háztartások befektetési képessége. A hitelmoratórium és a különféle hitelkonstrukciók rengeteg pénzt csatornáznak a háztartások zsebébe, nagyrészt a jövőből.

Meglepően kis mértékben, csak 8,6 százalékkal mérséklődött a háztartások tényleges fogyasztása az előző év azonos időszakihoz képest – derült ki a KSH második negyedéves 13,6 százalékos gazdasági visszaesés részleteit bemutató jelentéséből. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 8,4 százalékkal csökkent. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása ennél nagyobb mértékben, 12,8 százalékkal lett alacsonyabb az egy évvel korábbinál, miután a nem itt élők (pl. turisták) fogyasztási kiadása jelentős mértékben visszaesett a második negyedévben. Különösen nagy volt a csökkenés a szolgáltatásoknál: itt 24,8 százalékot mértek.

Utóbbi nem meglepő, a negyedév jelentős részét érintették a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések, a szórakozóhelyek, vendéglátóipari egységek jelentős része zárva volt, és amíg a zsömlétől a lapostévéig szinte bármilyen terméket lehetett rendelni otthonról, moziba vagy étterembe nem lehetett menni.

Lakossági fogyasztás nélkül nincs fellendülés

A háztartások fogyasztása fontos összetevője a felhasználási oldalon bruttó hazai össztermék (GDP) növekedésének, az elmúlt években az egyik motorja volt. A KSH adatai szerint 2015 eleje óta a háztartások tényleges fogyasztása jellemzően minden negyedévben 2-3 százalékponttal járult hozzá a GDP-növekedéshez – 2020 második negyedévében 5 százalékponttal járult hozzá a visszaeséshez.

Eközben a közösségi (vagyis állami) fogyasztás ugyan 5,8 százalékkal nőtt, de ez csak plusz 0,6 százalékponttal tudta fékezni a GDP-visszaesést. A közösségi fogyasztás jellemzően jóval kisebb mértékben befolyásolja a GDP változását, mint a háztartások fogyasztása.

Amikor tehát a kormány a munkahelyek és az emberek megvédéséről beszél, és a kormány meg a jegybank olyan intézkedéséket vezetnek be, amelyek pénzt hagynak/juttatnak a lakosságnak, akkor ennek nem csak szociális-jóléti vetülete van. A gazdaság felpörgetésében, illetve a visszaesés fékezésében is nagyon fontos tényező, hogy mennyit költ a lakosság, amihez nyilván pénzre van szüksége.

A munkahelyvédelmi támogatásoknak végük

A kormány szeret azzal büszkélkedni, hogy a „gazdaságvédelmi akciótervvel” hány munkahelyet mentett meg. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára augusztus 24-én azt közölte, ilyen-olyan forrásokon, támogatásokon keresztül 912 734-en részesülhettek munkaerőpiaci vagy képzési támogatásban, munkahelyvédelmi bértámogatásban (ez a kurzarbeit-program) 204 514 munkavállaló vett részt. György László akkor azt mondta, a megelőző hetekben már alig nőtt az érintettek száma, „Forrás van, de igény már nincs a programra”, ezért a meghosszabbítását nem tervezik. A támogatásokat augusztus 31-ig lehetett igényelni, három hónapra.

Ehhez persze hozzátartozik, hogy a program még a sebtiben átalakított formájában sem volt túl vonzó. Azt pedig nem tudni, milyen hatással lesz a járvány kibontakozóban lévő második hulláma a munkaerőpiacra. Mindenesetre a kormány őszre újabb támogatásokat lengetett be.

Igaz, a munkaerőpiaci folyamatok egyelőre biztatóak, a munkanélküliség nem szabadult el, a ráta a május–júliusi időszakban 4,8 százalékon állt, és júliusban már valamelyest csökkent. Júniusban az átlagkereset 15,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Bár az átlagot alaposan megtolta az egészségügyi dolgozóknak kiosztott egyszeri 500 ezer forint juttatás, a növekedés a versenyszférában is 10 százalék fölött volt. (Azt megint csak hozzátéve, hogy az összeg a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozik – ennek a részmunkaidős, home office-os időszakban van jelentősége.)

A kormány a jelek szerint utolsó utáni lépésként tekint a gazdaság újbóli részleges leállítására, olyannyira, hogy még a most életbe lépett határzárat is azzal indokolják, ezzel is a gazdaságot védik. Szijjártó Péter külügyminiszter szeptember 2-án azt mondta, "a koronavírus-járvány második hullámában a magyar gazdaság korábban látott részleges leállását kell megakadályozni, és ehhez az egyik legjobb eszköz a határokon életbe léptetett korlátozó intézkedések sorozata".

Feltorlódott kocsisor az osztrák-magyar határon, Nickelsdorf közelében 2020. szeptember 1-jén hajnalban

A miniszternek némileg ellent mondanak szakértői vélemények (például Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikus professzora): a vírus már újra elterjedt az ország területén, a beutazások korlátozása ezért már nem elégséges a járvány megfékezéséhez.

A kormány leginkább a jövőből próbál pénzt szerezni

A kurzarbeit fedezetére a központi költségvetés szolgál, amelyhez a kormány csak nagyon fukarkodva nyúlt hozzá a gazdasági válság enyhítése céljából. Ha a visszapattanás valóban gyors lesz, kiderülhet, hogy igazuk volt, és valóban fölösleges lett volna hatalmas összegeket a gazdaságra önteni (ahogy azt tették más kormányok). Azért a második negyedéves recesszióból kiindulva talán érdemes lett volna bőkezűbben védeni a gazdaságot: a magyar visszaesés ugyan valóban valamivel kisebb volt az uniós átlagnál (ahogy a kormány hangsúlyozza), de a régiós országokénál nagyobb lett. A kormány a költségvetésből mindössze 1300 milliárdot különített el gazdaságvédelemre (mondjuk ezt már túllépték, például sportberuházásokkal is), az állami és jegybanki kedvezményes hitelprogramok (az új diákhiteltől a vállalati hitelekig), átcsatornázott támogatások még 7-8 ezer milliárd forintot jelentenek.

Nagy tétel a hitelmoratórium, vagyis a hitelek törlesztésének év végéig tartó felfüggesztése, amit a vállalati adósok négyötöde és a lakossági ügyfelek kétharmada vett igénybe. Beszámítva a moratóriummal élő vállalati ügyfeleket is, összességében idén 2000 milliárd forint marad a cégeknél és a lakosságnál. A moratórium papíron év végéig él, de meghosszabbítható. Adva, hogy a kormány nem szívesen költ a központi költségvetésből a gazdasági válság elleni küzdelemre, viszont szívesen teríti a költségeket (mind a gazdasági szereplők közt, mind a jövőbe, a hitelfelvételek ösztönzésével) egyáltalán nem zárható ki a moratórium meghosszabbítása. Különösen, ha 2021-ben is ösztönözni akarják a háztartások fogyasztását. Kérdés, mit szólnának ehhez a bankok, a kormány jelenleg egyeztet a Bankszövetséggel a moratórium 2021-es szabályairól. És persze kérdés, hogy mennyire fognák vissza a bankok hitelezési kedvét a moratórium okozta veszteségek – márpedig a bankok hitelezésére is nagy szükség van a gazdaság felpörgetéséhez.

A hiány elszállt, kellenek a lakossági állampapír-vásárlások

A kormány a saját (mármint a központi költségvetés) zsebéből nem szívesen költ a gazdaságvédelemre. Vannak azért kivételek, hiszen a Gazdaságvédelmi Alap költségvetési átcsoportosításokkal jött létre, így például a mindenféle stadionberuházásokra rendelt pluszpénzek is „gazdaságvédelem” címkével futnak. A gazdaság (és azzal az állami adóbevételek) zsugorodása, a járvánnyal és a válsággal kapcsolatos pluszkiadások miatt a 2020-as költségvetés hiánya a vártnál sokkal nagyobb lesz, amíg a kormány korábban 3 százalékos mínuszt várt, a jegybank pedig szerény növekedést, a Pénzügyminisztériumban jelenleg a GDP 7-9 százalékos recessziójáról van szó. A hiányt fedező pénzt az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) kell előteremtenie: augusztus végén frissített finanszírozási terve szerint az eredeti tervhez képest 1710 milliárd forinttal többet kell összeszedni.

A lakosság (vagyis a háztartások) szerepe az államadósság finanszírozásában sem lesz elhanyagolható, az ÁKK arra számít, hogy a lakossági kézben lévő lakossági állampapírok állománya 7766 milliárd forintról várhatóan 8547 milliárd forintra emelkedik 2020 év végére.

Ahhoz azonban, hogy a háztartások állampapírokat tudjanak venni, elkölthető, sőt félretehető, befektethető pénzre van szükségük. A jelek szerint van is ilyen (legalábbis a háztartások egy részének): a rendkívül jó hozamot kínáló MÁP Plusz iránt tavasszal csökkent a kereslet, nyár végére azonban elkezdett visszatérni a normál kerékvágásba.

A háztartások fogyasztása és (állampapír) befektetései persze önmagukban nem fogják kihúzni a magyar gazdaságot a recesszióból, arról nem beszélve, hogy sok múlik azon, milyen lesz a járvány második hulláma, és milyen korlátozó intézkedéseket vezetnek be – nemcsak Magyarországon, hanem például Németországban, amelytől a magyar gazdaság erősen függ. A második negyedévben az ipar teljesítménye 20,1 százalékkal zuhant. A gyógyszergyártás tudott egyedüliként növekedni, a leginkább a közúti járművek gyártása esett vissza.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
BANK360 SZEMÉLYI KÖLCSÖN AJÁNLATOK
Személyi kölcsön kalkulátor
Hitel összege (Ft)
Futamidő ()