Gazdaság hvg.hu/MTI 2020. május. 11. 07:29

A hitelt felvevők 40 százaléka a moratórium ellenére is tovább törleszt

Több százezren jelezték a bankoknál, hogy nem élnek a törlesztési moratórium lehetőségével.

Az érintett ügyfelek több mint hatvan százaléka él a törlesztési moratórium lehetőségével - írja a Magyar Hírlap.

A Takarékbankhoz április 30-ig mintegy nyolcvanezer nyilatkozatot nyújtottak be az ügyfelek a továbbtörlesztésről. A pénzintézetnél az ügyfelek jelentős részének csak egy hitele van, de azok, akiknek több van és nyilatkoznak, jellemzően valamennyi hitelük törlesztését folytatják.

Az OTP Banknál a lakossági hitelekkel rendelkező ügyfelek közül több mint 340 ezren tettek nyilatkozatot arról, hogy nem szeretnének élni a moratóriummal, ami negyven százalék feletti arányt jelent.

Az MKB Banknál mind lakossági, mind vállalati oldalon harminc százalék körül alakul a nyilatkozók száma, azaz akik nem kérik a moratóriumot. Jelentős számú új bejelentésre már nem számítanak. Náluk nem jellemző, hogy az ügyfelek szerződésenként döntenének a moratóriumalkalmazásáról.

A Budapest Banknál jellemzőbb a kölcsönönkénti döntés, a pénzintézet több hitellel rendelkező ügyfelei közül van, aki nem minden termék esetében él a moratórium lehetőségével. Május 4-én a jelzáloghitelek esetében több mint hatvan, az autófinanszírozás esetében pedig közel 75 százalék volt a nyilatkozó ügyfelek aránya. A vállalati ügyfelek fele kíván jelenleg az eredeti szerződése szerint tovább törleszteni.

A CIB Banknál hitelterméktől függően a lakossági ügyfelek 40-50 százaléka törlesztene tovább. Arányaiban legtöbben a jelzáloghitelek és a hitelkártyák esetében kérték, hogy tovább fizethessék hitelüket. Elenyésző viszont azoknak a száma, akik hitelenként döntenének a továbbfizetésről.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.