Januárban hét éve nem látott mértékben nőttek az árak Magyarországon. A Portfolio most annak járt utána, mely termékeket és szolgáltatásokat érint leginkább a drágulás.
Januárban a fogyasztói árak átlagosan 4,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál Magyarországon – tudhattuk meg abból a tájékoztatóból, amelyet a KSH tett közzé a napokban. Ebből azt is leszűrhettük, hogy ennél magasabb inflációs adatot utoljára 2012-ben láthattunk.
A fentiek hatására a Portfolio igyekezett kideríteni, mik azok a termékek, illetve szolgáltatások, melyek ára kifejezetten gyorsan emelkedett. Összesítésük szerint a friss zöldségek ára 14% feletti mértékben emelkedett egy hónap alatt, de ebben az uborka és a paradicsom árrobbanása is benne van.
Az áremelkedési lista második helyére a postai szolgáltatásokat lehet beírni, azok ára decemberhez képest közel 9%-ot emelkedett. Ennek egy részét magyarázza, hogy a Magyar Posta folytatja a "levéltermék-portfólió egyszerűsítését", miközben "változnak" a levélfeladási díjak. Nos, a jelek szerint mindez igen komoly áremelésben csapódott le – vonja le a konklúziót a lap.
A dobogó harmadik fokán a tea található (az itteni emelkedés 8%-os), de a listán olyan tételek is szerepelnek, mint a szerencsejáték, a mozi, vagy pl. a margarin, a hazai és déli gyümölcs, a sertészsír, valamint a burgonya.
Ezek mind a tíz leggyorsabban dráguló termékek és szolgáltatások listáját gyarapítják.
A szerencsejáték esetében a szervező januárban 20%-kal növelte az ötös- és hatoslottó árát, vagyis a drágulás igazából nem meglepő. A Luxor, a Keno, a Joker és a Putto is drágult, de ezek csak február közepétől, így a januári árindexben még nem szerepel a hatásuk.
Azért valami olcsóbb is lett, habár túl nagy meglepetést ne várjunk: a szezonális kiárusítások hatására döntően a ruházati termékek ára csökkent januárban, 1-4%-os mértékben. A lap szerint olcsóbb lett a klíma is, így talán most éri meg a legjobban beruházni rá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.