Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy szóval elintézte Orbán Viktor, hogy ne vizsgálja a versenyhatóság a kormánymédia összefonódását; Budapest kapta a 2023-as atlétikai vb-t; közgazdászok elemezték a bérfelzárkóztatást, és arra jutottak, a nyugati szint elérhetetlen. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Álom marad a nyugat-európai bér – erre jutott tizennyolc közgazdász, amikor a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóiratában azt elemezték, mit hozhat még a magyarországi bérfelzárkóztatás. Bod Péter Ákos például azt állapította meg: a főleg külföldi tulajdonú nagy és közepes cégek be tudják vállalni a további béremelést, a magyar kisvállalatoknak viszont ez problémát okozna. A volt gazdasági miniszter, Csillag István szerint viszont a munkaerőhiány diktálhatja a további béremelkedést.
Ahhoz, hogy a bérek tovább nőjenek, a kis és közepes vállalkozások termelékenységét is növelni kell, de azzal sem árt számolni, hogy mi az a bérszínvonal, amely mellett a multiknak még megéri az olcsóbb magyar munkaerő alkalmazása – ezt már Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató munkatársa írta. Szerinte „a bérfelzárkóztatás nem azt jelenti, hogy utolérjük a német béreket, sokkal inkább azt, hogy csökken a kettő közti különbség”.
Nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a kormány azt az ügyletet, amellyel a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány megszerezte az Echo Tv, a Magyar Idők és az Origo kiadóját, illetve az Opus Presst, így aztán a kormánypárti sajtó összefonódását nem kell vizsgálnia sem a Médiatanácsnak, sem a Gazdasági Versenyhivatalnak. A rendelet, amelyet Orbán Viktor írt alá, egyetlen szóval indokolja a döntést: „közérdek”.
Az alapítvány – amelyet a New York Times kommunista propagandagépezetnek nevezett – több tízmilliárd forint vagyont kapott a papíron önkéntes felajánlóktól. Az alapítványba tömörült cégek tavaly az állami hirdetések segítségével több mint 60 milliárd forint összbevételt és minimum 8 milliárdos nyereséget hoztak össze.
Budapest rendezheti a 2023-as atlétikai világbajnokságot. Álmatlan éjszakái azért nem voltak a magyar atlétika rajongóinak, mindez borítékolva volt: azt már nyár óta tudni lehetett, hogy hacsak valamit nagyon csúnyán el nem szúr a sportdiplomáciánk, akkor a mostani döntés már csak formalitás.
A világbajnokságra így még egy stadiont kap a város, már csak azért is, mert a most épülő Puskás stadion atlétikára nem alkalmas. A terület megvásárlására és a tervezésre 21 milliárd forintot már elköltöttek, az atlétikai szövetség által elfogadott költségvetésben 31,5 milliárd forintos végösszeggel tervezik a vb-t, de ismerve a hagyományokat, tippelni sem nagyon lehet, hogy végül mennyibe fog kerülni a világbajnokság.
A hét képe: a budapesti közútkezelő egy éve nem tette rendbe a felmart Bajcsy-Zsilinszky úti buszsávot, és egyelőre nem is fogja, mert meg kell várni, amíg elkezdődik a Podmaniczky tér felújítása.
Egy csepeli gyárban évszázados eljárásokat felélesztve olyan csokimikulások készülnek, amit nem kap meg a sarki közértben – ezt a gyárat látogattuk meg. A Ghraoui munkája hosszú évtizedek gyümölcse: amikor az idén tavasszal elhunyt Bassam Ghraoui a hazájában, Szíriában dúló háború elől Magyarországra menekült, nem csak családját hozta magával, de az apja által a harmincas években alapított édességgyár több dolgozóját is.
Máig Szíriából érkezik a barack is, a csokiformák tervei, a karácsonyi ízvilágot idéző édességeket azonban már itt tervezték és a töltelékeket is itt találták ki, a lekvárokat is itt főzik a csepeli üzem emeletén. A kereslet pedig nem csoda, hogy nagy: Magyarországon tavaly a Nielsen adatai szerint 435 tonna csokimikulás fogyott, erre a fogyasztók négymilliárd forintot szántak.
Polgármesterek, feleségeik, családjaik vásárolták fel Hajdú-Bihar megye legjobb földjeit Ángyán József szerint. A volt államtitkár elemzése szerint a különlegesen jó minőségű hajdúsági földekből 12 ezer hektár kelt el, ezek hetven százalékát, mint az előző megyék esetében is, olyan tehetős mezőgazdasági szereplők vitték el, akik már amúgy is meglehetősen nagy területeket birtokoltak.
Ángyán szerint nem véletlen a nagy „földéhség”, mivel a Magyarországon vásárolt föld jó befektetés lehet. Ráadásul a kisebb falvak körüli földeket is a tehetősebb, nagyobb településen élő birtokosok zsákolták be, így a falvak lakóinak nem marad megélhetésük sem.
Rég nem látott drágulással jön a karácsony – erre jutottunk, miután hét üzletláncot végigjártunk, hogy megnézzük, mennyiből lehet kihozni az ünnepi menüt. A tojás ára ugyan visszatért a korábbi szintre, a vaj pedig nem drágul nagyon tovább, de a zöldségekért és a gyümölcsökért sokkal többet kell fizetni, mint tavaly, és a menü többi alapanyaga sem lett olcsóbb.
A karácsonyi menü ára 5,9 százalékkal drágult a tavalyi tesztünk óta, akkor, ha vajat használunk. Ha ehelyett a margarint vennénk, akkor már 7,1 százalékos a drágulás. Akárhogy is, a 3,8 százalékos infláció fölött jár a drágulás.
Az agrárkamara felügyelete alá vonná a földek adásvételét egy új törvénymódosítás, a szervezet még a földárakba is beavatkozhatna. Vannak, akik szerint a változás a versenyképességnek jót tenne, mások egyszerűen úgy látják, a kormányhoz közeli agrárvállalkozók jól járnak, de a magyar vidéket visszalökhetik a feudalizmusba.
Raskó György agrárvállalkozó is úgy értékelte a javaslatot, hogy aki eddig birtokon belülre került, az ott is marad, aki kívül rekedt, az nem igazán tud majd bekerülni. Igaz, az, hogy a birtokok koncentrációja tovább nőhet, nem káros a versenyképesség szempontjából – tette hozzá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
