Magasabb az EU városaiban a más országokban születettek munkanélkülisége, mint az őslakosoké.
Ugyan sok európai azért költözik más országba, hogy jobb fizetést kapjon, nem mindenkinek könnyű munkát találnia. Erre a megállapításra jutott az Eurostat, amikor az unió városainak munkanélküliségi adatait bontotta le a lakók születési országai szerint.
Azoknak, akik ugyanabban az országban élnek, mint ahol születtek, 8,4 százalékuk volt munkanélküli, míg ugyanez az arány az EU más tagországaiban születetteknél 8,6 százalék volt. Az unión kívül születettek munkanélküliségi aránya 15,4 százalékos volt az adatfelvétel időpontjában, de fontos kiemelni, hogy az adatok még 2016-osak, vagyis a 2015. végi menekültválságban érkezettek közül sokaknak még csak kevés ideje volt ekkor a beilleszkedésre és a munkakeresésre. Ráadásul torzítja az adatokat, hogy épp Németországból, ahova sok menekült ment akkor, nincs részletes bontású adata az Eurostatnak. Magyar adatok sem szerepelnek születési ország szerinti bontásban.
Nagy-Britannia és Írország viszont épp kivételt jelent az unión belülről oda költözők számára: ezen a két helyen, valamint Portugáliában alacsonyabb a más EU-tagállamokban születettek munkanélküliségi rátája, mint az őslakosoké.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.