Az agy túlnyomó része felesleges, gondolhatják sokan a tévhit alapján, miszerint csupán a szerv 10 százaléka aktív. Ezt már többször cáfolták: az igazi kérdés az, hogy mekkora részét használjuk valójában.
Filmekben és könyvekben, úgy összességében a popkultúrában sokszor hangzik el az a „tény”, miszerint csupán 10 százalékát használjuk az agyunknak, ez azonban csak mítosz.
Az igazság az, hogy az emberek a teljes agyukat használják.
Az agy különböző részeinek különböző funkciói vannak, de már egy egészen egyszerű, hétköznapi feladat is a szerv nagy részét „megmozgatja”.
Ezt a kutatók az MRI egyik erre specializált típusával derítették ki, a funkcionális MRI-vel, amely az idegi aktivitáshoz kapcsolódó véráramlást hivatott vizsgálni. A kutatások során nemcsak egyszerű feladatokat végeztek az alanyok, hanem a nyugalmi állapot, valamint az alvás során is figyelték őket. Kiderült, hogy még ezekben a helyzetekben is aktív az agy jó része. Olyan régiói pedig egyáltalán nincsenek az agyunknak, amik teljesen használaton kívül lennének, ilyesmi kizárólag agykárosodás esetén fordulhat elő.
Azt azonban a mai napig nem tudják, honnan terjedt el az agy 10 százalékos kihasználtságának mítosza. Az egészen biztos, hogy már a 1900-as évek elején írtak róla a Science magazinban, később pedig Dale Carnegie Hogyan szerezzünk barátokat és bánjunk az emberekkel című könyvében is megjelent mint tény, amit a szerző egyetemi professzorára hivatkozva vetett papírra. Tudósok azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a tévhit egy amúgy valós állításból ered: abból, hogy az idegsejtek az agysejtek 10 százalékát teszik ki.
Látszólag az embereket kifejezetten érdekli az agy és annak a működése, ugyanis nem az eddig taglalt mítosz az egyetlen. Például az sem igaz, hogy az emberek inkább a jobb vagy bal agyféltekéjüket használják, egy egészséges ember mindkét féltekét használja. Ha pedig már szó esett a filmekről, nem egyszer ábrázolják az extrán intelligens főgonoszokat óriási aggyal, a nagy agy és a magas intelligencia azonban nem egyenesen arányos, például Albert Einstein agya sem volt nagyobb a kor átlagosan okos embereiénél.