Izraeli kutatók szerint a fekete lyukak valójában nem fekete lyukak, hanem fagyott csillagok, amelyek korábban is létrejöhetnek, mint azt eddig gondolták.
Amerikai kutatók az 1990-es évek második felében egy kísérlet mellékes eredményeként azt tapasztalták, hogy az általuk használt fényimpulzus a 299 792 km/s helyett 61,2 km/h-val halad. Később meg is állították.
Az Európai Űrügynökség kutatói a gravitációs lencsehatással figyeltek meg egy 6 milliárd fényévre található kvazárt, aminek képe pontosan úgy rajzolódott ki a szenzoron, ahogy azt Einstein megjósolta.
Március 14-én született a fizika legnagyobb popsztárja. Ez a dátum a matematika egyik legfontosabb számát is takarja. Ma ünnepeljük a nemzetközi pí-napot.
Utálta a tekintélyt és megrögzött pacifista volt, ehhez képest maga is megkérdőjelezhetetlen tekintélynek számított, és az elmélete alapozta meg az emberiség legszörnyűbb fegyverét. Azt üzente az utókornak, hogy ha nem lesz békésebb, akkor az „ördög vigye el” - derül ki többek közt at Einstein és a bomba című dokumentumfilmből.
Kreatív, egyedi formatervvel a legunalmasabb terméket is el lehet adni – az pedig még jobb, ha valami nem csak szép, de még hasznos is. Az amerikai TIME magazin csokorba gyűjtötte az idei év 200 legjobb találmányát, melyekből most bemutatjuk azt a tizenhármat, melyek a formaterv kategóriában találtattak kiemelkedőnek.
Egy dél-koreai tudós olyan gravitációs anomáliát olvasott ki az Európai Űrügynökség Gaia űrteleszkópjának adataiból, amely megkérdőjelezi az univerzumra vonatkozó alapvető ismereteinket
Az anyagtudományban is nagy jelentősége lehet egy olyan, most felfedezett alakzatnak, aminek a létezésében korábban nem is voltak biztosak a matematikusok.
Albert Einstein egy 1936-ban írott levele 55 ezer dollárért (18 millió forintért) kelt el kedden egy jeruzsálemi árverésen.
Japán kutatók Einstein általános relativitáselméletét igazolva bizonyították, hogy az idő a magasban gyorsabban múlik, mint a földfelszín közelében.
Különleges jelentőségű Einstein-kéziratot kapott a stockholmi Nobel Múzeum: az 1922. december 21-én nyilvánosságra hozott írás a múzeum szerint Albert Einstein első munkája, amelyet a Nobel-díj átvétele után megfogalmazott. Ebben a fizikus az akkor még vitatottnak tartott általános relativitáselméletét védte meg.
Száznegyven éve, 1879. március 14-én született Albert Einstein, a relativitáselmélet és a modern fizikai világkép megalkotója, minden idők egyik legzseniálisabb természettudósa.