A szélsőjobb és Elon Musk migrációs népszavazást csinálna a német választásból, pedig sokkal többről szól
11 perc
2025.01.10. 08:30
Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.
Németország pesszimista. Minden vezető német lap szentelt ennek legalább egy véleménycikket az év végén. Olyan hangulatú írások voltak ezek, mint amikor valaki egy barátját próbálja felvidítani, akit kirúgtak a munkahelyéről egy év végi leépítési hullámban. „Nem is olyan rossz a helyzet”, „fejben dől el”, „a hozzáállásod, az a te bajod”. A hozzáállással biztosan van baj. Válságban van a német gazdaság- és társadalompolitika. A nyugati világban ez szinte mindenhol így van: 2024-ben minden nyugati demokráciában vagy elvesztette a hatalmat az év elején még hivatalban lévő kormány, vagy sokat veszített a népszerűségéből, mindegy volt, hogy jobb- vagy baloldali. Semelyik oldalnak nem volt válasza a felhalmozott krízisekre.
Németország nem kivétel, de mint Európa legnagyobb és legfontosabb országa, mindenkinél jobban a sajátjának érezhette azt a gazdasági és társadalmi modellt, amit most mindenhol temetnek.
A szabad verseny és a nyílt társadalom időszaka a német elsőség időszaka volt. Ennek az időszaknak az európai arca volt az országot 16 éven át vezető Angela Merkel, aki minden erejével azon volt, hogy ameddig csak lehet, életben tartsa ezt a modellt. Aztán leköszönt, és most már az sem tűnik biztosnak, hogy kancellársága utolsó éveiben még érvényes volt, amit a világról gondolt, vagy csak szerencséje volt a koronavírus-járvánnyal, amely elfedte ezeket a mély repedéseket.
A merkeli konszenzus két alapvetése – a globalizált világban szabadon és biztonságban értékesítő és vásárló német vállalatok és a keresztényi alapokon nyugvó, befogadó migrációs politika – nem kell azoknak, akik eddig elfogadták. A szabad kereskedelem nem kell Németország külföldi partnereinek, a szabad migráció pedig a németeknek. Donald Trump második megválasztása minden kétséget eloszlatott ezzel kapcsolatban.
Másnap meg is bukott a merkeli konszenzust gondolkodás nélkül, de a megváltozott világ és a tehetségtelenség miatt lényegesen gyengébb eredménnyel folytató Scholz-kormány. Február 23-án előrehozott választás lesz, amit minden bizonnyal a Kereszténydemokrata Néppárt (CDU), Merkel pártja nyer majd. Az új kihívásokra azonban teljesen új politikai-gazdasági konszenzust kellene találni, ez sem csak Németországra igaz. De a pesszimista németeknek már az is elég jó, ha csak nem azok lesznek, akik eddig.
Hányadán állunk?
A CDU nem akar mindent másképp csinálni, de sok mindent akar jobban. Ők voltak a domináns ellenzéki párt az elmúlt három évben (2022 májusa óta a vezető kormánypárt, a szociáldemokrata SPD-nél is népszerűbbek), ha valaki elégedetlen a kormánnyal, kézenfekvő, hogy rájuk szavazzon. Ez és a CDU beágyazottsága jelen állás szerint 33 százalékra elég (minden közvélemény-kutatási adat innen). Az elégedetlenek maradékát a szélsőjobboldali AfD (18 százalék), kisebb részben pedig a baloldali populista BSW (4 százalék) vinné magával. A többi párt a bázisára számíthat. Az SPD 16 százalékon, a Zöldek 13 százalékon, a koalíciót robbantó liberálisok (FDP) 4 százalékon állnak. Van még két kispárt, a keleti tartományokban erős, szocialista Linke (3 százalék) és egy regionális gazdapárt, a Freie Wähler (2 százalék). A kereszténydemokraták bajorországi testvérpártja, a tartomány örökös ura, a CSU is be fog jutni a törvényhozásba, de ők országos választásokon mindig a nagy testvérrel közösen mozognak, a két pártot együtt Unionnak is nevezik.
A parlamenti küszöb 5 százalék, ennek alapján négy párt számíthat a bejutásra, de a helyzetet bonyolítja,