Megjelent a Mastercard „Fenntarthatósági Percepciós Index”, amely átfogó képet nyújt a hazai bankszektor környezeti fenntarthatósági teljesítményéről. A tanulmány bemutatja, hogy a bankok milyen eredményeket értek el a zöld átállás terén és milyen elvárásokat támasztanak velük szemben a magyar fogyasztók.
A Fenntarthatósági Percepciós Index három alapvető szempontot vizsgál:
- Banki felkészültség – a bankok saját fenntarthatósági törekvései önértékelésük alapján.
- Fogyasztói percepció – a magyar fogyasztók értékelése a bankok környezeti teljesítményéről.
- Átláthatóság – a bankok fenntarthatósági jelentéseinek és nyilvános közzétételeinek elemzése.
A Mastercard 2024-es összesített indexértéke 62 pontot mutat (0-tól 100-ig terjedő skálán), amely 5 pontos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez egyértelmű fejlődést jelez.
A banki felkészültség javul
A banki felkészültségi alindex 2024-ben 74 pontot ért el, ami 9 ponttal több a tavalyinál. Ez a javulás tükrözi a bankok környezeti stratégiájának fejlődését és a fenntarthatósági intézkedések alkalmazásának növekedését.
A megkérdezett bankok mindegyike kínál zöld termékeket és szolgáltatásokat a fogyasztóknak, és tervezi, hogy folytatja az innovációt ezen a területen. A lakossági ügyfeleknek leggyakrabban kínált zöld termékek a zöld jelzáloghitelek, a fenntartható befektetési alapok, a virtuális kártyák és az energiahatékonyság javítását célzó felújításhoz nyújtott zöld lakáshitelek.
Ezzel párhuzamosan a vállalkozásoknak is kínálnak zöld hiteleket, azonban további termékek lehetnek a zöld autólízingek és a fenntartható ellátási lánc finanszírozás, amelyek jelenleg ritkák, csak a bankok 10 százalékánál érhetők el.
A fenntarthatóság már a hitelbírálatnál erős szerepet játszik. A megkérdezett bankok mindegyike beépíti a környezeti kockázatokat a portfólióértékelésébe, kilencből hét bank pedig figyelembe veszi ezeket a kockázatokat a potenciális vállalati ügyfelek hitelképességének értékelésénél is. A bankok több mint fele figyelembe veszi a környezeti kockázatokat a hitelárazásban, a többiek pedig azt ígérik, folyamatokat dolgoznak ki ennek jövőbeli megvalósítására.
A bankszektor szintén nagy hangsúlyt fektet a belső fenntarthatósági tudatosság növelésére. A legtöbb bank már most környezetbarát járműparkot alakít ki, támogatja a fenntartható ingázást, és belső hírlevelek révén ösztönzi alkalmazottait a fenntartható munkavégzésre. A fogyasztói edukáció további fejlesztési lehetőséget rejt magában, ezért a bankok további erőfeszítéseket terveznek az ESG-tudatosság fejlesztésére, ami a zöld termékek iránti keresletre is pozitívan hat.
Emellett a megkérdezett bankok közel fele elkötelezett a nettó zéró kibocsátás elérése mellett, amelyet 2030-ra közvetlen, 2050-re pedig portfólió szinten céloznak meg. A bankok körülbelül egyharmada tervezi, hogy 2-3 éven belül csatlakozik az ENSZ nettó zéró kibocsátású banki tevékenységet célzó szövetségéhez (Net Zero Banking Alliance).
A fogyasztók igényei és elvárásai folyamatosan nőnek
A fogyasztók véleménye a bankszektor fenntarthatósági törekvéseiről még mindig alacsonyabb értékelést mutat: 2024-ben mindössze 41 pontot ért el, ami csekély növekedés az előző évhez képest.
A jelentés szerint a fogyasztók nem teljeskörűen tájékozottak a bankok fenntarthatósági törekvéseiről, de sokszor nem is kapnak erről elegendő tájékoztatást. Pedig a bankok ügyfelei is egyre inkább elvárják a fenntarthatósági kezdeményezések hiteles és átlátható kommunikációját.
Ugyanakkor egyre nagyobb az érdeklődés a zöld termékek iránt: a fogyasztók közel 30 százaléka hajlandó magasabb díjakat fizetni egy fenntarthatóan működő banki szolgáltásért, közel 40 százalékuk alacsonyabb hozamot is elfogadna a zöld befektetésekért. A fogyasztók 17 százaléka gyakran, 45 százalékuk pedig alkalmanként tájékozódik bankja zöld ajánlatairól.
A bankok digitalizációs törekvései pozitív visszajelzést kaptak, mivel a fogyasztók több mint fele gondolja úgy, hogy a digitális megoldások hozzájárulnak a fenntarthatósághoz – főleg a fiatalok vélekednek így. Az online ügyintézési lehetőségek, a papírmentes működés, valamint a digitális nyugták és számlák népszerűsége egyértelműen előnyös környezetvédelmi szempontból.
Szigorodó szabályozások
Mindemellett, az átláthatósági alindex 2024-ben 81 pontot ért el, amely 5 pontos növekedést mutat az előző évhez képest. Ez arra utal, hogy a bankok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatósági eredmények nyilvános megosztására, és fejlődnek az ESG-jelentéseik hitelessége terén is.
Az EU fenntarthatósági követelményei, mint a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD), további előrelépést hoznak majd, mivel a cégeknek előírják a környezeti hatások mérését és nyilvánosságra hozatalát.
Hosszú még az út
A bankszektornak még hosszú utat kell bejárnia a teljes körű fenntarthatósági célok eléréséhez, de már most is fontos lépéseket tett a zöld átállás felé. Ami biztos, hogy itt még nem lehet megállni: a fenntarthatósági célkitűzések elérése érdekében a bankoknak tovább kell fejleszteniük környezeti jelentéstételi gyakorlataikat, és meg kell erősíteniük a fogyasztók irányába folytatott kommunikációjukat. A zöld finanszírozás előtérbe helyezése és az adatok pontosabb mérése is lényeges szerepet játszik majd a szektor hosszú távú fenntarthatóságának biztosításában.
A szabályozási változások – mint az EU 2026-tól bevezetendő szénsemlegességi szabályai – tovább ösztönzik a bankokat arra, hogy a szénkrediteket valódi fenntarthatósági lépésekkel helyettesítsék. A digitalizáció pedig nemcsak a belső hatékonyságot javítja, hanem új üzleti lehetőségeket is kínál, például fenntartható finanszírozási termékek révén.
A tartalom a Mastercard megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.