Nem könnyű szabad széfet találni a bankokban, annyira sokaknak tetszik az ötlet, hogy havi néhány ezresért ott tarthatják az értékeiket. Készpénzt nem szabad elvileg ezekben tartani, négyezermilliárd forint értékben valahol mégis őrizgetnek a magyarok bankókat.
Meglepő következménye lett annak, hogy látványosan alacsonyak a kamatok: egyre több magyar őrzi a pénzét inkább széfekben. Annyira sokan, hogy több helyen is kimondottan nehéz már szabad széfet találni.
Az egyik legősibb banki szolgáltatást lassan már nem csak a gazdagabbak, hanem a középosztály is szívesen veszi igénybe. Nem is csoda: havonta néhány ezer forintért már megőrzik az ember értéktárgyait, ami most már versenyképes a bankszámlavezetési díjakhoz képest. A bankok nem a széfeken fognak meggazdagodni. Mégis fontos ez nekik, hiszen ez egy jó lehetőség arra, hogy a pénzesebb emberek az ő ügyfeleik közé kerüljenek, és ha már valaki széfet bérelt náluk, más szolgáltatást is ott vegyen igénybe. Vannak olyan bankok is, ahol a széfbérléshez feltételként szabják, hogy az ügyfél vezessen számlát náluk, de ehhez nem mindenhol ragaszkodnak.
A széfbérlések száma általában akkor ugrik meg, ha az emberek nem bíznak a gazdaságban, vagy ha kimondottan alacsonyak a kamatok. Ezen kívül szinte szabályszerű az, hogy nyaranta többen bérelnek rövid távra széfet, amikor a nyaralás alatt nem merik otthon hagyni az értékeiket. Államkötvényt még mindig sokan vásárolnak, de ebben a befektetési formában sem bízik mindenki. A betéti kamatok pedig kimondottan alacsonyak most, így egyre többeknek éri meg az, ha lemondanak arról, hogy kamatot kapjanak, cserébe csak a széf bérleti díját kell kifizetniük az egyéb banki költségek helyett.
Tilos széfben pénzt tartani, de ellenőrzi-e bárki?
Értékes és bizalmas iratokat, nemesfémeket vagy értéktárgyakat bárki tarthat széfben, pénzt azonban elvileg sok helyen tilos ezekben tárolni. Csakhogy mivel a bank alkalmazottjai nem nézhetnek bele a széfekbe, hivatalosan senki nem tudja, hogy ezt a szabályt hányan szegik meg. Ennek ellenére sem lehet azt mondani, hogy a széfbérlés az adócsalók menedéke lenne. Ha ugyanis a NAV vagy más hatóság gyanút fog, hogy valaki adót csalhatott, és megtudják, hogy széfet bérelt, akkor a bankkal kinyittathatják azt.
Az is általános szabály, hogy veszélyes anyagot vagy olyat, amely lángra kaphat, nem lehet széfben tárolni. És persze logikus biztonsági előírás a bankoktól, hogy tilos fegyvert vagy annak bármilyen tartozékát ott elhelyezni, még akkor is, ha az ember egyébként érvényes engedéllyel tartja azt.
A széfbérlés havi díjai a magyarországi bankoknál (havonta, bruttó összeg) |
Budapest Bank: 3000-4800 CIB Bank: 4000-25000 Citibank: 1100-5600 Erste Bank: 4500-10000 FHB: 2600-16 500 KDB Bank: 1756-15295 K&H Bank: 1200-8600 Magnet Bank: 2000-4500 MKB Bank: 1500-3990 OTP Bank: 3000-10000 Raiffeisen: 4072-20401 Sberbank: 1000-3100 Sopron Bank: 823-1646 UniCredit Bank: 5334-9144 |
Ha valaki széfet bérelne, az egyik első dolga kiválasztani, mekkora méretűre van szüksége. A legtöbb bank minimum 4-5 különböző méretben kínál széfeket, de van olyan is, ahol 14 különböző méretből lehet válogatni. A legkisebbek általában akkorák, hogy két-három, A4-es lapokkal jól megpakolt mappa fér beléjük, a legnagyobbak pedig majdnem egy méter magasak. A szerződés megkötésekor a legtöbb banknál elkérnek némi kauciót – ennek az összege általában 10 és 30 ezer forint között mozog – ez után viszont az ügyfélnek nincs más dolga, mint utalni a havi bérleti díjat.
Miután megkötötték a szerződést, az ügyfél kap egy kulcsot, egy másik pedig a banknál marad. A széfet akkor lehet kinyitni, ha mindkét kulcsot használják. Ha az ember bemegy a bankba, akkor egy ottani dolgozóval együtt kinyitják a széfet (van, ahol előbb biometrikus azonosításra is szükség van), kiveszik belőle a kazettát, amelyben az értékek vannak, majd egy külön szobában magára hagyják az ügyfelet a kazettával. Ő ott aztán abba azt tesz bele és azt vesz ki belőle, amit csak szeretne.
A bankok komoly értékben vállalnak felelősséget a széfek tartalmáért. Ha bármilyen elemi csapás történne vagy kirabolnák a bankot, akkor a legtöbb helyen minimum 250 ezer forint értékben a bank állja a kárt, de van olyan lehetőség is, hogy egészen 50 millió forintig vállaljon a pénzintézet felelősséget. A legtöbb banknál egyszerű a képlet: havi néhány száz, esetleg pár ezer forint pluszpénzért lehet magasabb biztosítási értékre kötni szerződést.
Mit tehet, aki nem bankba vinné az értékeit? |
A széfszolgáltatás pénzügyi szolgáltatásnak minősül, ilyet pedig csak az MNB engedélyével lehet végezni. A bankokon kívül megjelentek más cégek is a piacon – tavaly aztán az MNB kettő ellen is vizsgálatot indított. Az eredmény ma született meg: a Széfbankot és a Hársfa Goldot összesen majdnem 200 millió forintra büntették, és megtiltották, hogy továbbra is széfeket kínáljanak. Azt a jegybank is kiemelte a büntetés indoklásában, hogy ennek biztonsági okai is vannak, nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelni, hogy egy pénzintézet megkapja az engedélyt.
A szabályok kreatív értelmezésével többen is próbálkoznak - például azt elvileg nem lehet megtiltani, hogy ha valaki saját maga vesz egy széfet, akkor azt utána egy bérelt raktárhelyiségben elhelyezze. Akkor azonban büntet az MNB, ha egy cég fő tevékenységeként széfszolgáltatást kínál. Vagyis azt már nem érdemes megpróbálni, hogy valaki azzal takarózzon, hogy a széf csak olyan kiegészítő szolgáltatás, mint amikor egy szálloda vagy egy pályaudvar kis időre értékmegőrzést is vállal.
Széfet vehet bárki otthonra is, néhány tízezer forintért már kimondottan jó minőségűeket lehet kapni. Más kérdés, hogy ha kirabolják a házat, akkor a széfet is magukkal vihetik a rablók. |
Ezermilliárdokat tartanak a matracban is
Mivel a széfekbe csak a hatóságok nézhetnek bele a tulajdonoson kívül, arról nincs pontos adat, hogy mennyi értéket tartanak ezekben, vagy épp mennyi pénzt tesznek bele a szabályokat kikerülve. Annyi biztos: most, hogy már egy éve újra felpörgött az infláció Magyarországon, már kevésbé éri meg széfben parkoltatni a pénzt. Hiszen ugyan fizetni egy minimális havidíjon kívül nem kell érte, mégis folyamatosan veszít az értékéből. Az egyéb értéktárgyakat, vagy épp aranyat, ezüstöt, amelynek az értéke nem folyamatosan romlik, így is sokaknak megéri széfbe tenni.
Eközben nagyon sokan választják a legegyszerűbb megoldást: készpénzt tárolnak. Hogy ezt beteszik-e illegálisan banki széfbe, vagy otthon tartják, ha nem is matracban, de legalábbis saját páncélszekrényben, azt nem tudni, annyi biztos, hogy több mint négyezermilliárd forint készpénz van a lakosságnál. Ráadásul a KSH adatai szerint az idei első és harmadik negyedév között 175 milliárd forinttal nőtt az az összeg, amelyet készpénzben tartanak a magyarok.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.