A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 2024 harmadik negyedévben 3 százalék volt, míg az első három negyedévben 3,5 százalék jött össze.
A tavalyi első negyedéves száguldás után, amikor a GDP-arányos deficit 5,1 százalék volt, a második negyedév 2,3 százalékot hozott, míg a harmadik három hónapban sikerült pontosan a misztikus maastrichti elvárást hozni: a kormányzati szektor negyedéves hiánya 621 milliárd forint volt, ez a GDP 3,0 százaléka – derül ki a KSH friss adataiból. Az egyenleg 133 milliárd forinttal, 0,9 százalékponttal lett kedvezőbb az egy évvel korábbinál.
A 2024. július-szeptemberi időszakban a kormányzat bevételei 570 milliárd forinttal, 7,3 százalékkal nőttek, míg a kiadások 436 milliárd forinttal, 5,1 százalékkal emelkedtek.
Így a tavalyi első három negyedévében az előzetes adatok szerint 2110 milliárd forint, a GDP 3,5 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya. A bevétel ugyanis 25 205 milliárd, a kiadás pedig 27 315 milliárd forint volt. Ez a deficit a 2023-asnál 814 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,8 százalékponttal kisebb.
Egy év alatt a bevételek 1865 milliárd forinttal, 8 százalékkal nőttek. A leginkább (+13,8 százalék) társadalombiztosítási hozzájárulások bevételei emelkedtek. A jövedelemadó-bevételek 15 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A termelésiadó-bevételek 6,3 százalékkal lettek magasabbak. Az egyéb bevételek viszont 2,4 százalékkal csökkentek.
Egy év leforgása alatt a kiadások 4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a kifizetett munkavállalói jövedelem 15,3 százalékkal ugrott meg. A pénzbeli társadalmi juttatásoknál 10,9 százalékos volt a növekedés. A kamatkiadások 11 százalékkal (287 milliárd forinttal) nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás, a folyó termelőfelhasználás és a kormányzati szektor egyéb kiadásai csökkentek 10,3, 1,2, illetve 7,9 százalékkal 2023 azonos időszakától.
Az idei kérdés az, hogy mi történt a tavalyi utolsó negyedévben. Rossz hagyomány ugyanis a magyar költségvetésben az év végi erőteljes pénzszórás. Márpedig a 2024-es 4,5 százalékos GDP-arányos deficit elérése jelenleg az egyik legfontosabb feladat. Néhány nap múlva kiderülhet, hogy ez végül sikerült-e. A feladat nagyságát jelzi, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. december 19-án 615 milliárd forint, majd december 31-én további 462 milliárd forint értékű állampapírt vásárolt vissza a Magyar Nemzeti Banktól.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.