A Budapesten időző egyiptomi államfő megköszönte Orbánnak, hogy lobbizik Egyiptomért az Európai Unióban, a magyar miniszterelnök pedig a keresztény kisebbség védelméért volt hálás. A felek erősítenék a gazdasági együttműködést a két ország között.
Magyarország elsőrendű érdekének nevezte Egyiptom biztonsági, katonai és gazdasági stabilitását Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, miután tárgyalt Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel.
Egyiptom nemcsak egy közeli ország, hanem "politikai értelemben a szomszédunk", annak a térségnek a meghatározó állama ugyanis, amely "hatást gyakorol a mi életünkre". A Földközi-tenger túlsó oldala "az európai történelem része", ami ott történik, annak előbb-utóbb itt is érződik a hatása, sőt mára már a technológia fejlődése miatt azt mondhatni: "ami ott történik a hét elején, az a hét végén már hatást gyakorol Európa közbiztonságára, az európai élet minőségére és Európa stabilitására" – magyarázta Orbán, aki szerint az európai béke előfeltétele, hogy Egyiptom eredményesen küzdjön a terrorizmus ellen.
Amikor a magyarok más országokra tekintenek, elsősorban azt vizsgálják, hogy azok "mennyire szerelmesek a saját függetlenségükbe", hiszen a magyar történelem is a szuverenitásért folytatott küzdelmek sorozata – fogalmazott Orbán Viktor, hangsúlyozva: így amikor olyan országból érkezik vezető Budapestre – ilyen Abdel-Fattáh esz-Szíszi is –, amely e logika mentén próbálja újjáépíteni saját nemzetét, "belőlünk mindig tiszteletet vált ki, az ilyen látogatót különösen értékes vendégnek tekintjük".
Orbán Gratulált Egyiptomnak ahhoz, hogy sikerül konszolidálnia gazdaságát, és nemzeti egységre törekvő politikát folytat, továbbá köszönetet mondott Szíszinek azért, hogy a közel-keleti keresztények védelmének ügyében elkötelezett és példamutató politikát folytat.
A magyar miniszterelnök arra számít, hogy hamarosan a magyar–egyiptomi gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok nagyságrendileg nőhetnek.
Kedden a két fél megbeszéléseihez csatlakozik a másik három visegrádi állam – Lengyelország, Csehország és Szlovákia – miniszterelnöke, és a biztonsági kérdések mellett a gazdasági együttműködés témája is napirenden lesz. A cél egy közép-európai-egyiptomi gazdasági együttműködés megindítása. Magyarországnak meggyőződése, hogy Európának közre kell működnie az egyiptomi gazdaság stabilitásában, Magyarország és a V4-ek pedig erejükhöz mérten készen is állnak e szerep vállalására – vázolta fel Orbán.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi a közös sajtótájékoztatón azt mondta, az egyiptomi nép meg van győződve a stabilitás szükségességéről és kész megfizetni ennek az árát.
Nem Egyiptom vezetése harcol a terrorizmus ellen, hanem a nép, amely elutasítja a szélsőséges szervezetek eszméit, hiszen azok ellentmondanak mindannak, amiben a nép hisz. Az egyiptomiak törekednek a változásra, ezért a szigorú gazdasági intézkedéseket is vállalták, amelyeket sok más ország nem bírt volna el, de az egyiptomi emberek elfogadták azokat, mert biztosak a stabilitás jelentőségében – véli Szíszi.
Hozzátette: nem kell külön köszönetet mondani az országban élő keresztények védelméért, hiszen Egyiptomban nem tesznek különbséget vallási alapon az emberek között, és minden embernek joga van a biztonsághoz és a védelemhez. A keresztény kisebbség a nép része, amelyért felelősséget vállalnak. Megjegyezte: jövőre ünneplik a magyar–egyiptomi diplomáciai kapcsolatok felvételének 90. évfordulóját.
Az egyiptomi államfő is úgy látja, fontos a gazdasági együttműködés megerősítése, és ebben segíthet a délutáni üzleti fórum.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi köszönetet mondott Magyarországnak, amiért komoly szerepet játszik Egyiptom érdekeinek képviseletében az Európai Unión belül. Arra is kitért, hogy az Orbán Viktorral folytatott tanácskozásán szó volt a migráció kezeléséről, a szíriai és a líbiai helyzet békés rendezésének lehetőségeiről, továbbá a tartós béke lehetőségéről a Közel-Keleten.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.