hvg.hu: Egy hónapja találkoztunk utoljára. Akkor azt mondta, “a magyarok reménykedjenek, hogy nem lépünk ki”. Nos, kiléptek. Mit reméljünk most?

Iain Lindsay: Új valósághoz kell most alkalmazkodnunk. Ahogy David Cameron miniszterelnök is mondta hétfőn, ez nem az ő döntése, de tiszteletben kell tartani. Természetesen a gazdasági hatásait már most érezzük a távozás mellett döntésnek, mindenki látja, hogy mi történik a pénzpiacokon. Ezért a két legfontosabb dolgunk most a piacok megnyugtatása, és az uniós tárgyalásokra felkészülés. Nagy-Britanniának továbbra is szoros kapcsolatokra van szüksége az EU-val, még akkor is, ha kilép belőle. Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy sem a tagállamok Nagy-Britanniában dolgozó állampolgárai, sem az Unióban dolgozó britek munkavállalási körülményeiben nem lesz változás egyelőre.

Ian Lindsay

Fazekas István

hvg.hu: Egy hónappal ezelőtt ön és szinte mindenki más is erősen elméleti lehetőségként beszéltek a Brexitről, aminek a teljesülésére meglehetősen kevés esélyt látnak. Pénteken, a szavazás másnapján világszerte leállt a brit nagykövetségek kommunikációja kifelé, mindenhol türelmet kértek az újságíróktól. Annyira meglepte a döntés a kormányt, hogy új kommünikét kellett írni?

I. L.: A brit kormány a maradásra készült. Szerintem egyáltalán nem meglepő, hogy az embereknek meg kellett állniuk egy pillanatra és átgondolniuk mindent, amit az új helyzet jelent. Pénteken reggel a miniszterelnök megjelent a nyilvánosság előtt és lemondott. Nyilatkozatot tett a Bank of England (az angol nemzeti bank) elnöke is, hogy megnyugtassa a pénzpiacokat. Előbb meg kellett várnunk az ő nyilatkozataikat, tehát nem volt meglepő ez a rövid kommunikációs szünet. Időre van ahhoz is szükség, hogy megtervezzük a tárgyalási pozíciónkat a jövőre nézve. Megfontoltan kell döntenünk, mielőtt beélesítjük az 50-es cikkelyt, és megkezdődik a kilépési folyamat. Ez viszont már a következő miniszterelnökre és kormányára hárul, ahogy rajtuk áll az is, milyen viszonyt szeretnének kialakítani az Európai Unióval. Az új miniszterelnök személye nagy valószínűség szerint szeptember végére eldől.

hvg.hu: Értem, de nem volt egy B terv előre bekészítve a fiókban?

I. L.: Nem. Illetve ahogy a Bank of England elnöke és a pénzügyminiszter is világossá tette, volt egy elhárítási terv, ami megakadályozná, hogy a piacokon eluralkodjon a bizonytalanság, a kormány azonban nem készült külön tervvel.

hvg.hu: Azt is mondta korábban, hogy amennyiben a Brexit valósággá válik, azt megszenvedik majd a brit–magyar kapcsolatok? Tartja?

I. L.: Ezt már érdemes uniós kontextusban újravennünk. Lesz egy pont a jövőben, amikor már nem uniós partnerek leszünk, mert Nagy-Britannia már nem lesz része az Európai Uniónak, tehát az unióval kapcsolatos kérdéseket nem tudjuk majd olyan közvetlen partnerként megtárgyalni, ahogyan most tesszük. Az országaink között kapcsolattartás azonban folytatódik, a gazdasági együttműködés folytatódik, csakúgy mint a biztonságpolitikai kooperáció a NATO-tagságunk részeként, és Nagy-Britannia marad az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja is.

Azt azért hadd tegyem hozzá, hogy a Orbán miniszterelnök úr és Szijjártó miniszter úr nyilatkozatai nagyon megértőnek bizonyultak Nagy-Britannia jelenlegi helyzetével szemben. A miniszterelnök úr azt mondta, tiszteletben tartja a britek döntését, a külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy “időt kell adnunk a briteknek”. Ezért kifejezetten hálásak vagyunk, és ez tükrözi is azt a jó viszonyt, ami eddig is megvolt az országaink között.

hvg.hu: Ezekben a nyilatkozatokban volt egy másik elem is, mégpedig az, hogy Brüsszel és főleg az uniós migránspolitika hibáztatható a Brexitért.

I. L.: A nyilatkozatuk ezen részét nem kommentálhatom, de nem kell atomtudósnak lenni ahhoz, hogy valaki lássa, mik voltak a kampány fő elemei. A távozás mellett kampányolók kiemelt témái voltak Brüsszel, az európai integráció, az unió migrációs politikája és az ezzel kapcsolatos aggodalmak. Ha megkérdezik tehát, miért távozik Nagy-Britannia az unióból, nos ezek a témák kétségtelenül foglalkoztatták őket.

Fazekas István

hvg.hu: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is elmondta a véleményét még a szavazás előtt: nem lesz újratárgyalás. Vagyis a britek által sürgetett és az unió által elfogadott reformkezdeményezések köre lezárult. Sokan – talán még a Leave-táborból is – abban bíztak, hogy a szavazás csak egy új kört nyithat a reformok újratárgyalásában.

I. L.: Nagy-Britannia és az Európai Unió közös jövőjének újratárgyalása a tagországokkal fog majd zajlani, és nem kizárólag Juncker úrral. Vannak más európai vezetők rajta kívül, az Európai Tanács és vezetője Donald Tusk, a tagországok vezetői, akikkel le kell ülnünk tárgyalni. Többek közt ezért van ma (az interjú kedden készült - a szerk.) David Cameron miniszterelnök Brüsszelben. Ez a folyamat azonban már a következő kormány dolga lesz. Addig azonban még uniós tagország vagyunk, az uniós állampolgárok ugyanolyan jogokkal rendelkeznek az Egyesült Királyságban, ahogy a brit állampolgárok is a tagországokban.

De most sokkal felkészültebben állunk egy bizonytalan időszak előtt, mint mondjuk 2008-ban a gazdasági válság kirobbanásakor. A gazdaságunk erős, a brit munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az unióban, alacsony az infláció, az egyik legdinamikusabban növekvő fejlett ország vagyunk. Az angol jegybank pénteki bejelentése alapján 200 milliárd fontos tartalék áll rendelkezésre, hogy a bankok és más pénzügyi intézményeket stabilitiását biztosítsa, ha ez szükséges. Ebben a pozícióban könnyebb átvészelni egy ilyen piaci fluktuációt, mint a mostani.

hvg.hu: A miniszterelnöknek mi lesz addig a szerepe?

I. L.: A miniszterelnök hétfőn elmondta, hogy bizottság jön létre a kormányon belül az uniós tárgyalások előkészítésére, és folyamatosan egyeztetünk majd a királyságot alkotó többi szereplővel is. Szembenállunk ugyanis egy rendkívül bonyolult alkotmányos átalakulással is, mert az Egyesült Királyságon belül külön adminisztrációval rendelkezik Skócia, Wales és Észak-Írország is. Figyelembe kell venni továbbá a Londoni Közgyűlés érdekeit is, hiszen London Európa egyik legnagyobb, legbefolyásosabb városa. És ott vannak a tengerentúli brit fennhatóságú területek is. Ezek tehát nagyon összetett kérdések alkotmányos kérdések, főleg egy olyan ország számára, amely nem rendelkezik írott alkotmánnyal.

hvg.hu: Alig egy-két nappal a szavazás után máris petíció indult egy újabb népszavazás kiírása céljából. Valóban vissza lehetne csinálni az egészet? Visszafordítható a Brexit?

I. L.: Nem az én dolgom, hogy egy állampolgárok által benyújtott petícióról véleményt formáljak, de úgy tudom, ha az aláírásgyűjtés sikeres, akkor a parlamentnek tárgyalnia kell az ügyet. Ez a jogi aktus azonban döntéshozatalra nem kényszerít.

hvg.hu: ...ahogyan a Brexitről szóló szavazás sem.

I. L.: Ebben igaza van, ugyanakkor a miniszterelnök egyértelművé tette, hogy el kell fogadnunk az eredményt. Ez egy masszív demokratikus folyamat vége, 33 millió állampolgár jelent meg a szavazóurnáknál, és döntöttek.

Fazekas István

hvg.hu: Visszatérve a királyság többi alkotóelemére, hogyan várhatja el egy unióból kiváló unió, hogy a tagjai (Skócia, Észak-Írország) az ő példájával ellentétben maradjanak a királyság részei, és nemet mondjanak a függetlenedésre?

I. L.: Nézze, Skócia két éve megtartotta a népszavazást a függetlenedésről, és úgy döntött, hogy az Egyesült Királyság része marad. A skót és a brit kormány között akkor létrejött Edinburgh-egyezmény alapján mindkét fél elfogadja az akkori népszavazás eredményét.

hvg.hu: A lehetőség ettől még fennáll, hogy Skócia vagy Észak-Írország elhagyja az Egyesült Királyságot.

I. L.: Ez egy hipotetikus kérdés.

hvg.hu: ...a Brexit is annak tűnt alig egy hónapja.

I. L.: Amennyiben alkotmányjogi kontextusban beszélünk, akkor valóban létezik ez a lehetőség. Elsősorban Skóciáról beszélünk, hiszen az fel sem merült, hogy Észak-Írország vagy Wales külön országgá váljon.

hvg.hu: Közel 200 országgal kell majd újratárgyalniuk kereskedelmi egyezményeket a kiválás után. Hol áll a listán Magyarország?

I. L.: A kérdésében van egy feltételezés, miszerint Nagy-Britannia nem marad az európai közös piac tagja, miközben erről semmi biztosat nem tudunk még, hiszen ez az unióval folytatott tárgyalásokon fog eldőlni. Minden azon múlik majd, mit gondol erről a következő kormányfő és a következő kormány tagjai.

Bizonytalanságokkal vagyunk körbevéve, bizonytalan a politikai és a gazdasági környezet. Nem szabad azonban elfelejteni Nagy-Britannia erősségeit sem. A világ ötödik, legfeljebb hatodik legnagyobb gazdasági és politikai hatalma vagyunk, ezeket pedig ki is kell használnunk az elkövetkező hónapokban, és a tárgyalási folyamat során is. Ez abból is látszik, hogy a döntés hatását az egész világon megérezték a piacok a Nikkei-től a Dow Jones-ig. Úgy vélem a pénzpiacokat sikerült meggyőzni arról, hogy a folyamat hosszú távú következményeit is figyelembe vegyék, és számoljanak a brit gazdasággal.

hvg.hu: Ha már hosszú távú következményeknél tartunk: a kilépési folyamat évekig tarthat. Mit tanácsol a kint élő több százezer magyarnak, mire készüljenek hosszú távon?

I. L.: Minden a tárgyalási folyamat eredményétől függ majd. Ami a legfontosabb, hogy a döntésnek nincs azonnali következménye sem rájuk, sem más uniós állampolgárra nézve. Jelentősen hozzájárulnak az ország fejlődéséhez, korábban is említettem már, hogy megemelem a kalapomat az Egyesült Királyságban élő magyarok előtt, képzettek, tehetségesek. Azt viszont, hogy hosszú távon mi történik, mi sem tudjuk megjósolni. Ez a következő kormányon múlik és a tárgyalások kimenetelén.

Fazekas István

hvg.hu: Keep calm and carry on…?

I. L.: Tökéletes. Tényleg ezt tudom csak tanácsolni most. Esetleg készítsenek egy teát.

hvg.hu: Mit gondol az elmúlt napok híreiről, amik xenofób és rasszista inzultusokról szóltak kelet-európai, közel- és távol-keleti bevándorlók ellen országszerte, akár szupermarketekben, akár közlekedési eszközökön?

I. L.: Szégyellem magam miattuk. Lengyelországban kezdtem a diplomatakarrierem, legutóbbi kiküldetésem Romániában volt, szeretem ezt a régiót, és szeretem az itt élő embereket. Kelet-Európa népei segítettek az országomon. Nem csak most, elég ha a lengyelekre gondolunk a második világháborúban, akik részt vettek Nagy-Britannia védelmében. Ez egy hangos kisebbség műve, akiket el kell ítélni. Remélem mindenki tudja, hogy ennek semmi köze a brit hagyományokhoz. A brit hagyomány a befogadás és a nyitottság, elég csak Londonra nézni. Nagyon gyorsan meg kell állítanunk ezeket az incidenseket, és én azt remélem, hogy az átlagemberek lesznek azok, akik azonnal, még a helyszínen kiállnak a tolerancia és az együttélés mellett.

hvg.hu: Lehet ez a kampány, vagy a leave-győzelem hatása?

I. L.: Lehetetlen megmondani, hogy mi okozza ezeket az incidensekset, csak spekulálni lehet. Csak annyit mondhatok, hogy elítélem őket, és szégyent hoznak ránk.

hvg.hu: Szeptember végén új miniszterelnök veszi át a megbízatását a királynőtől. Ön marad?

I. L.: Én maradok. Az amerikai, vagy mondjuk a magyar rendszertől eltérően a brit nagyköveteknek a diplomácia a szakmájuk is, és kormányváltások idején sem cserélődik le a külügyéri gárda. A munkám továbbra is az, hogy képviseljem a brit érdekeket Magyarországon. Ez a tárgyalási folyamatok alatt sem fog változni.