"Imádok mindent, ami rendszeren kívüli” – mondta korábban, még a kick off happeninget megelőzően a hvg.hu-nak a közösségi gazdaság újabb iparága, a privátétel-megosztás feltalálója, Kalmár Péter. A sharing economy újabb fejezete, a Yummber pont egy hete indult, az Uber taxik működési mintájára az otthon főzőket és az éhes embereket köti össze a nap 24 órájában. A szakácsok az általuk megszabott áron árulhatják főztüket, a "vendég" fogyasztás után egyenlíti ki a számlát. (A Yummber működéséről itt és itt olvashat.) A civilben egyébként operarendező ötletgazda ars poeticájával legtöbbnyire egyet is lehet érteni, ám, mint később látni fogjuk, vannak olyan, a rendszerbe tartozó kérdések, amiket az egyébként üdvös működés veszélyeztése nélkül bajos lehet figyelmen kívül hagyni.

Az ételért járó fizetséget közvetlenül fogyasztás után a vendég által megadott bankkártyáról vonja le a rendszer. A vendéglátók keresetüket hetente, a következő csütörtökön kapják meg az összesített elszámolással együtt. A Yummber – amit a Luxembourgban bejegyzett IG Monde Investment S. A. működtet – 15-20 százalékos jutalékkal dolgozik, a jó értékelést kapó szakácsok várhatóan kevesebbet fizetnek majd. Az árszabás teljesen szabad, a Yummber nem szól bele.

Ez egy másik fogás

Fülöp Máté

Itt bukkan fel az egyik, már az Ubernél is komoly hullámokat gerjesztő kérdés, amely szerint adózási szempontból hogyan kell kezelni a szolgáltatás nyújtásában részt vevő “szakácsokat”, akik között felbukkannak full amatőrök, de sokat próbált profik is. Hiszen az otthon megfőzött ebéd, vacsora értékesítéséből akkor is bevétele származik a dlikvensnek, ha deklaráltan magának készítette, csak megmaradt, vagy más jelentkezett rá a Yummberen keresztül és meg is ette, amiért fizetett.

Azt, hogy ezzel akár egész tisztességes bevételre is szert lehet tenni, a Yummber sem rejti véka alá, sőt, a wannabe séfek toborzása során ezt ki is emelte “Nem ígérünk annyi pénzt, hogy egyedül csak ebből nagy lábon élhess, de azt igen, hogy a megkereshető jövedelem a családodra vagy magadra fordított havi háztartási rezsid bőségesen fedezi. Sőt” – olvasható a Yummber “álláshirdetésére” való elektronikus jelentkezési űrlapján.

Jönnek a névtelen, közérdekű bejelentések?

Az, hogy ez fogós kérdés, abból is látszik, hogy még a szakhatóságnál, az adóhivatalnál is több napba telt, mire válaszoltak az adózást feszegető kérdéseinkre - de nagyjából csak annyit, hogy van adófizetési kötelezettség, de hogy mi pontosan, abba nem mentek bele. Aligha véletlenül hagytak bizonytalanságban minket, ugyanis egy adószakértővel is beszéltünk, és ő is tamáskodott, mert annyira új és egyedi ez az ételmegosztásos megoldás, hogy nem látja pontosan, hogyan is kéne adózni, kinek kéne adó- és járulékbevallást készíteni. Hát még akkor az ételkínálók!

A NAV válaszában arra jut, hogy “az étkeztető magánszemély ezt a tevékenységet többféle formában, akár egyéni, akár társas vállalkozóként is végezheti.” Ennek nyomán pedig “a rendszerben szolgáltató magánszemély rendszeres adóköteles bevételszerző tevékenységet folytat, a tevékenység formájától függetlenül adószám kiváltására köteles”. De nem kell aggódni, ez nem okozhat különösebb nehézséget, hiszen “a NAV-hoz történő bejelentkezés az általános szabályok szerint történik”. “Ebből következik az is, hogy ha a magánszemély nem egyéni vagy társas vállalkozóként nyújtja az étkezési szolgáltatást, hanem ún. „adószámos magánszemélyként”, akkor a személyi jövedelemadóról szóló törvény önálló tevékenységre vonatkozó szabályai szerint kell teljesítenie adókötelezettségét.” Az adóhivatal segít is ebben: “ a bejelentkezés szabályairól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján található 1., az önálló tevékenység részletes szabályairól pedig a 2. információs füzetben olvashatnak az adózók”.

Surányi Imréné adószakértő azt hangsúlyozta, hogy merész az ötletgazdák álláspontja, hogy az ételért kapott ellenérték után borravalóként lehet adózni. (Vagyis ekkor személyi jövedelemadót nem kellene fizetni, csak 10 százalékos nyugdíjjárulékot.) A helyzet nagyon kacifántos. Lehet, hogy a Yummbert működtető, luxemburgi cég kifizetőnek minősül adójogi szempontból, ezért aztán neki kell adóelőleget és járulékot levonni, és erről adatot is szolgáltatni - de ha ezt nem teszi meg, végül is az ételeket kínálók feladata is, hogy meggyőzödjenek arról, az őket és az éhes kuncsaftokat összehozó cég szabályszerűen jár-e el. Egyedileg kellene ismerni az ételkínálók helyzetét, és a Yummberrel kötött szerződést, hogy meg lehessen ítélni, milyen adókötelezettség vonatkozik a főzőcskézőkre, és kinek mi a dolga.

Arra nem válaszolt az adóhatóság, hogy miként tervezi felderíteni a Yummberező adóalanyokat, de nem féltjük, hiszen erre jó módszer lehet a gyakran alkalmazott próbavásárlás, oder a nagy hagyományoknak örvendő, régóta megbízhatóan működő névtelen, közérdekű állampolgári bejelentés, magyarul, hogy a szomszéd felnyomja a szakácsot azzal, hogy “olyan sokan jönnek hozzájuk, meg ez az állandó kajaszag, ami tőlük jön, korábban ez nem volt így, mi lehet ez?”

Úgy látszik, a mennyiségtől függ az élelmiszerbiztonsági kockázat

A tervek szerint hamarosan kockázati tőkebefektetői támogatásra is számítható magyar projekt a Facebookon egy hét alatt csaknem 1400 magyar kedvelőt szedett össze van és a hírek szerint az indulásig 760 önjelölt szakács jelentkezett a rendszerbe. Tényleg nagy a hájp, aki eddig kipróbálta akár evői, akár etetői minőségben, többnyire lelkendezve beszél róla.

Magyarországon Európa-szerte híres/hírhedt élelmiszerbiztonsági rendszabályok uralkodnak, érintettek beszámolói szerint aki vendéglátóipari egységet nyitna, nagyon felkészültnek és teherbírónak kell lennie mind szakmailag, mind mentálisan. Kézenfekvőnek tűnik ebben a helyzetben a másik obligát kérdés is, hogy “tényleg lehet csak úgy pénzért, szolgáltatásszerűen kiajánlani azt az ételt, amit bárki hobbiból, a ki tudja, milyen konyhájában, ki tudja, milyen körülmények között tárolt, ki tudja, honnan származó alapanyagaiból, ki tudja, ilyen technológiával előállít.”

Erre az ötletgazdák is gondoltak, de megtalálták a kiskaput, szerintük “14 adag ételig ugyanis bárki értékesíthet legálisan ételt a saját konyhájában, nem kell hozzá engedélykérés a NÉBIH-nél, csak bejelentési kötelezettség van”. “A házigazdáknak azonban mind egészségügyi kiskönyvvel kell rendelkezniük, mint bárki másnak a vendéglátás területén, a felelősség tehát a vendéglátót terheli” – mondta a Turizmus Online-nak Boros Regina, az ötletgazda üzlettársa.

E tárgyban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) az illetékes, megkérdeztük őket is, hogy jól tudják-e ezt a Yummber kitalálói és működtetői, valóban nem kell engedély 14 adagig, csak bejelentés. Ez azonban nem derült ki a hivatal válaszából. "A Yummber fejlesztőitől eddig nem érkezett megkeresés hivatalunkhoz. A NÉBIH a tevékenység biztonságosabbá tétele, illetve az esetleges jogszabályi kötelezettségekkel kapcsolatos félreértések tisztázása érdekében egyeztetést kezdeményez az alkalmazás üzemeltetőivel. A kérdésben hivatalos állásfoglalást az alkalmazás pontos megismerése és az egyeztetések lezárultát követően áll módunkban kiadni."

Itt vajon mekkora a kockázat?

Stiller Ákos

A hivatal Élelmiszer és Takarmány-biztonsági Igazgatóságától érkezett válaszában több dolgot is egyértelműsít: “Aki élelmiszert értékesít, az élelmiszeripari vállalkozó. Aki élelmiszeripari vállalkozó, regisztrálnia kell (FELIR) és be kell tartani a tevékenységére és termékére vonatkozó élelmiszerbiztonsági jogszabályokat.” Stabilan állást is foglal, miszerint “senkinek nem tanácsoljuk, hogy fogyasztóként keresse ezt a szolgáltatást, és abban bízunk, hogy kereslet hiányában várhatóan ez a próbálkozás elcsendesedik”.

A hivatal meg is indokolja aggodalmát: “Aki magánembertől fogyasztóként élelmiszert vásárol, tudnia kell, hogy nem a hatóság által ellenőrzött árustól, azaz élelmiszerlánc szereplőtől vásárol, aminek magas az élelmiszer-biztosági kockázata!” Sorolja is a rizikófaktorokat: “Nem ismert az étel összetevők származása, lejárata, idegen és szennyezőanyag tartalma, a technológiai fegyelem, és az előállítás, a környezet alapvető higiénéje, a készítő egészségi állapota. Jó tudni azt is, hogy az élelmiszermérgezések és fertőzések többsége a háztartásokban fordul elő, mivel a háztartásokban gyakran megsértik az egyébként alapvető élelmiszerbiztonsági szabályokat, mint pl hűtés, hőkezelés, kéztisztaság, termék elkülönítés, készétel tárolás és kezelés, megfelelő élelmiszerrel érintkező felületek stb. Háztartásokban különösen sokszor okoz megbetegedést a megmaradt ételek fogyasztása. Az ismeretlen háztartásokban készült maradékok kezelése, tárolása magas élelmiszerbiztonsági kockázat!”