2024 októberében a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken közel 1,5 millió vendég összesen 3,4 millió vendégéjszakát töltött el. Ez a vendégek számára vetítve 15, míg a vendégéjszakák esetében 8,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – írja jelentésében a KSH.
A miniszter szerint a magánszálláshelyek nagy száma is hozzájárult a lakhatási válsághoz.
A Budapesten szélsőséges mértékben elterjedt Airbnb átfogó korlátozása régóta váratott magára, de a 2020-as Airbnb törvény ellenére az érdemi szabályozása eddig elmaradt. Így akár jó hír is lehetne, hogy a kormány gazdaságpolitikai terveiben idén váratlanul minden eddiginél nagyobb lendületet kapott a turizmus és a lakhatás ügye. Pedig korábban nem volt szándék arra, hogy a piac amúgy jelentős szürke zónáit megtisztítsák. Olyannyira nem, hogy akár egy kamu kóddal is könnyedén lehet regisztrálni az ingatlant, a lakások legalább egyharmadát pedig illegálisan adják ki. Úgy tűnik, a most tervezett szigorítások viszont nemcsak a városlakók, hanem egyes gazdasági szereplők érdekeit is figyelembe vették.
A hetekben kezdődött el a Gellért szálló felújítása, Orbán Ráhel zárt ajtók mögött, a szakma szereplőinek ismertette a BDPST elképzeléseit a tervek szerint 2027-ben újranyitó hotellel kapcsolatban.
A természeti katasztrófák átrendezhetik az utasbiztosítási piacot, a forró hónapokban is ajánlottá válhat a speciális mentést tartalmazó utasbiztosítás megkötése egy biztosítócég szerint.
Sokan használják ki pihenésre a mindenszentek napjával háromnapos hétvégét.
A magyar turisták száma tavaly szeptemberhez képest csökkent, és kevesebb vendégéjszakát is töltöttek el. A külföldiek többen jöttek, és több napig maradtak. A szálláshelyek bevételei ötödével nőttek.
A szervezetek a teljes tiltás és a jelenlegi szabályozás közötti kompromisszumos megoldást javasolnak a kormány számára.
Ezt 2,6 millió utazó hozta össze. Szeged gurította a legnagyobbat, Pécset és Villányt viszont tavaly augusztushoz képest hanyagolták a hazai turisták. A külföldiek éves összevetésben sokkal többet szálltak meg Gyulán, Budapest környékén sokkal kevesebbet.
Kiheverte a Covidot, és már a 2019-es eddigi rekordév számait ostromolja a hazai turizmus, de a növekedést a külföldi turistáknak köszönhetjük, míg a magyarok inkább a tengerpartra járnak üdülni.
A hagyományos konferencia-helyszínek mellett egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból a gyorsan fejlődő és sokszor különleges ajánlatokkal jelentkező új, Magyarországhoz is közel lévő vetélytársak.
Miért nem kell úgy fellépni az Airbnb ellen, mint a korábban az Uber ellen? Milyen szabályozással lennének elégedettek a lakhatási válság miatt aggódó politikusok, a szállodások és az apartmankiadók? Van-e közös metszet, vagy az állam átvágja a gordiuszi csomót?