Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Rubeljegyzés, olajár, forint-euró árfolyam, szegénységi statisztikák, egyenlőtlenségek növekedése, az amerikai bérek beragadása. Közeledik az év vége, így számba vettük, hogy 2014-ben melyek voltak azok az adatok, melyek akár negatív, vagy pozitív irányban ütöttek nagyot. Az idei év chartjaiból szemezgettünk.
Mozgalmas volt a 2014-es év a hazai és a nemzetközi gazdaság területén is. Szokás szerint rengeteg izgalmas statisztika, adat jelent meg, adott esetben korábbi évek információt is feldolgozva mind belföldön, mind külföldön. Bár a legnagyobb chartkészítőkhöz, gyűjtőkhöz (Quartz, The Atlantic, Business Insider, The Washington Post Wonkblog, The Economist) nem mérhetjük magunkat, most összeszedtünk egy tucat olyan grafikont, táblázatot, térképet, melyek számunkra komoly meglepetést hozott 2014-ben.
1. Az olajár zuhanása
Kezdjünk mindjárt talán az egyik legfontosabbal, az olajár zuhanásával. A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára idén júniusban még bőven a 115 dolláros szintet verdeste, december közepére ugyanakkor már 60 dollár alá is benézett a jegyzés.
Az ok: gyengébb a globális növekedés, így a kőolaj iránti kereslet is, emellett a szaúdiak úgy fest, ki akarják véreztetni a nem konvencionális eszközökkel kitermelő amerikaiakat, az arabok mindenképp fenn akarják tartani, sőt, növelni szeretnék piaci részesedésüket, ezért pedig nem csökkentik a kitermelést, hagyják az árakat esni. Egyes elemzők már úgy vélik, csak 30 dolláros hordónkénti árnál lépne közbe a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC).
2. A rubel beszakadása
Szorosan kapcsolódik az olajár zuhanásához, illetve az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciókhoz is.
Az oroszoktól menekül a tőke, a rubel dollárral szembeni árfolyamának beszakadását pedig az orosz jegybank nem tudja megállítani. December 15-én 10,5-ről 17 százalékra emelték az alapkamatot, hogy így igyekezzenek megállítani a rubel esését. A jelek szerint ez egyelőre nem sikerült – december 16-án napközben a dollárral szemben már a 80-as szintet is átütötte a rubel –, év eleje óta már több mint 100 százalékos a gyengülés. Ez olyan, mintha a forint euróval szembeni árfolyama pár hónap alatt 300-ról 600-ra gyengülne.
3. Rengeteg gyerek él szegénységben vagy kirekesztésben
Az idei évben, tavalyi évhez hasonlóan, sok olyan statisztika látott napvilágot Magyarországon és az EU-ban is, melyekben a hazánkban egyre inkább növekvő szegénységről, egyenlőtlenségek növekedését szemléltetik. Ezek közül talán a gyerekekre vonatkozó statisztikák a legszomorúbbak:
Itt folyamatos emelkedés figyelhető meg, ráadásul ha még tovább bontjuk a statisztikákat, akkor kiderül, hogy a 6 éven aluli, községekben élő gyermekek fele él szegénységben vagy kirekesztésben. A 18 éven aluli gyermekek több mint fele pedig nagyon szegény, vagy igen szerény jövedelmi körülmények között él.
4. Kevesebbet költünk szociális kiadásokra, mint 2007-ben
Kapcsolódhat az előző táblázathoz az OECD egyik idén publikált tanulmánya is. A tanulmányban azt nézték, hogyan is alakultak 2007 és 2014 között a szervezet tagállamainak szociális kiadásai. A kutatók azt találták, hogy mindössze egyetlen egy olyan tagállam van, amelyben a 2014-es GDP-arányos kiadási szint alacsonyabb, mint a 2007-es szint. Ez az ország pedig Magyarország, ráadásul igen nagy is a mínusz, majdnem 1 százalékos.
A tanulmány megjegyezte, hogy gazdasági visszaesés idején a szociális kiadások GDP-hez viszonyított aránya növekedni szokott, hogy ellensúlyozzák az államok a szociális támogatások iránt növekvő igényt, miközben a gazdaság küszködik. Nálunk ez a jelek szerint nem így történt.
Míg a felső jövedelmi ötöd részesedése az összjövedelemből dinamikusan növekedett az utóbbi 5 évben, addig a két alsó ötöd aránya zsugorodott. A 3. és 4. ötöd aránya összesen is csökkent. Emellett hozzá kell tenni, hogy a középrétegekbe tartozók száma 2010 óta csökken (2. és 3. jövedelmi ötöd), a 4. jövedelmi ötödben lévő száma stagnál, míg a legalsó jövedelmi ötödnél 2009 óta igencsak durva az ottlévők számának bővülése.
5. Déli Áramlat: volt, nincs
A kőolaj árának bezuhanásán túl az energiaszektor területén talán a legnagyobb, Magyarországot is erősen érintő lépés volt az, amikor Vlagymir Putyin bejelentette, lefújják a Déli Áramlat gázvezeték megépítését. A Fekete-tengerből Bulgáriánál kibújó pontozott vonalról lett volna szó:
Az oroszok Törökországba építenének vezetéket, ám kérdéses lehet, hogy az odaérő gázt miként tudná Európa felvenni. A magyar kormány eközben jól elkalibrálta magát: még az utolsó pillanatban is a Déli Áramlat legnagyobb támogatói között volt a kabinet. A döntés után a kormány az azeri gáz felé kezdett el kacsintgatni – a Déli Gázfolyosó érdekelne minket (a térképen TAP és TANAP nevekkel) –, ám pontosan nem tudni, hogyan is kaphatnánk mi Azerbajdzsántól gázt (erről bővebben itt írtunk).
6. Elszakadtunk a régiótól
A Tárki decemberben publikálta a Társadalmi Riport 2014 tanulmánykötetét. A kiadványból rengeteg érdekes adat kiderül a magyar társadalomról, gazdaságról, ám a táblázatok közül igazán egyet emelnénk ki. Ez lenne az:
Itt az látszik, hogy mennyi volt a növekedési többlet az EU15-ökhöz képest, illetve hogyan is állunk konvergencia, vagyis a felzárkózás területén. A kiadvány szerzői megjegyzik, hogy Magyarország – akár a teljes időszakot, akár a számára legkedvezőbb, 2000 és 2008 közötti periódust vizsgáljuk – a konvergencia ütemét tekintve elmaradt a másik három országtól. Az 1995–2013-as időszak egésze alapján Magyarországra 58, Csehországra 30, Lengyelországra 25, Szlovákiára pedig 20 év adódik a felzárkózáshoz vezető félút megtételére. Különösen talán a 2004 óta tartó időszak lehet nagyon nyomasztó hazánkra nézve, hiszen a másik három országnál mondhatni már belátható időn belülre került a felezési idő, addig nálunk két emberöltőnyi időre is szükség lehet erre.
7. A forint nem csinált semmit az euróval szemben
Bár voltak kisebb megingások idén – a forint euróval szembeni árfolyama a 317-es szint fölé is ballagott nyáron – ám az év jelentős részében kiegyensúlyozottabb volt a magyar fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama (havi középárfolyamot néztünk).
A gyengülések csak átmenetinek bizonyultak, ezek döntően a jegybanki kamatcsökkentéseknek (a kétéves csökkentési ciklus júliusban véget ért), az orosz-ukrán válság hatásainak, illetve az amerikai jegybank monetáris lazításának kivezetésével kapcsolatos hírek miatt következtek be (számunkra az volt meglepő, hogy nem lengett ki jobban az árfolyam). A dollárral szemben ugyanakkor bő 20 forintot gyengült a magyar fizetőeszköz, ebben ugyanakkor a dollár euróval szembeni erősödése játszott szerepet.
8. A gazdagok jól gazdagodnak
A globális egyenlőtlenségeket jól példázza az is, hogy az utóbbi években mintha egyre jobban gyorsulna az a tendencia, hogy mind több a dollármilliárdos, akik egyre több vagyon felett is rendelkeznek.
A grafikonból az látszik, hogy a 2008-2009-es gazdasági válság megakasztotta a gazdagok szaporodását, gazdagodását, ám 2009-től kezdődően rohamtempóban folytatódott a vagyonosodás.
A jövedelmi egyenlőtlenségek szétnyílása itthon is megfigyelhető. A várva várt, KSH által szegénységi, életszínvonalra vonatkozó statisztikákból bőven lehetett mazsolázni. Mi ezek közül most egy olyan grafikont szedtünk ki, amely igen látványosan mutatja be az egyenlőtlenségek növekedését.
Míg a felső jövedelmi ötöd részesedése az összjövedelemből dinamikusan növekedett az utóbbi 5 évben, addig a két alsó ötöd aránya zsugorodott. A 3. és 4. ötöd aránya összesen is csökkent. Emellett hozzá kell tenni, hogy a középrétegekbe tartozók száma 2010 óta csökken (2. és 3. jövedelmi ötöd), a 4. jövedelmi ötödben lévő száma stagnál, míg a legalsó jövedelmi ötödnél 2009 óta igencsak durva az ottlévők számának bővülése.
9. Görögország kezd magára találni
Bár a görög munkanélküliségi adatok még mindig borzasztóak (majdnem 26 százalék a munkanélküliségi ráta), kezdenek kilábalni a hat éve tartó recesszióból.
Ha minden jól megy, idén már lehet gazdasági növekedés. Emellett az látszik, hogy a többi dél-európai uniós tagállamban is elmozdultak a holtpontról, komolyabb növekedést ugyanakkor eddig nem sikerült még elérni.
10. Olívaolaj, kakaó, kávé, vaj, mogyoró, mandula
Szinte az egész évet végigkísérte a kakaó (így a csokoládé) árának emelkedésével történő riogatás, de a mandula, a vaj, a kávé, a mogyoró is a dráguló termékek listáját gyarapította. A drágulások hátterében döntően az időjáráshoz, klímaváltozáshoz, társadalmi változásokhoz, geopolitikai kihívásokhoz köthető okok állnak.
A kakaó elég komolyan drágult az év első felében, ám 2014 második felében már jelentősebb áresés volt megfigyelhető:
Hasonló trend figyelhető meg a kávénál is:
Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az egyre jobban izmosodó globális középosztály növekvő fogyasztása abba az irányba mutat, hogy az árak csökkenése csak átmeneti lehet, hiszen ahogy egyre jobban nő a kereslet az ilyen, korábban luxustermékeknek számító áruknál, úgy egyre jobban kúszhatnak felfelé az árak is.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
