A GKI Gazdaságkutató közleménye szerint a világban erőteljesen növekvő politikai-gazdasági konfliktusok, az ukrán-orosz szembenállás, a szíriai és az iraki háborúval kapcsolatos geopolitikai bizonytalanságok beépülnek a gazdasági szereplők várakozásaiba és a globális pénzügyi feltételrendszer romlásához, a kockázatok növekedéséhez vezetnek. 

A gazdaságkutató jelezte: az Európai Unióban csökken a korábbi derűlátás, a harmadik negyedévben az építőipar kivételével minden ágazat és a fogyasztók várakozásai is romlottak, ami Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerére, Németországra is igaz. A magyar kormány politikai orientációja és intézményrendszere miatt rendkívül aggasztó mértékben szigetelődik el nemzetközileg, romlik külföldi megítélése, ami nagyon beszűkíti érdekérvényesítő képességét – írja a GKI. 

Az EU-ból származó támogatások már nem növekednek, élénkítő hatásuk kifullad, sőt 2015-2016. évi előre látható csökkenésük feltehetőleg a beruházások visszaesését okozza. A rezsicsökkentés vásárlóerőt növelő hatása kimerülőben van – vélik a GKI kutatói.

A költségvetés lehetőségei korlátozottak, az államadósság növekedésének elkerülése és az EU elvárásaihoz való alkalmazkodás érdekében a GDP-arányos deficitcél 2015-re 2,4 százalék. Az államadósság ez év végi csökkenésének elérése érdekében elkezdődött a tartalékok leépítése, és a forint átmeneti erősödése is cél lesz várhatóan – olvasható a közleményben.  

Magyarországra 2013-ban 1 milliárd euró nettó működőtőke érkezett, azonban a pénzügyi szektorba érkezett, kényszerű biztonsági célokat szolgáló 1,9 milliárd euró levonásával már csaknem 1 milliárd eurós kiáramlás volt – írja a GKI. 

Idén az első félévében 0,7 milliárd euró működőtőke távozott az országból, írja a gazdaságkutató, hozzátéve: a második negyedév az osztalékfizetés miatt mindig kedvezőtlen. A pénzügyi szektorba érkezett 0,6 milliárd eurót is figyelembe véve a kiáramlás már 1,3 milliárd eurót tesz ki – olvasható a GKI közleményében.