Tavaly a foglalkoztatottak több mint felének, idén pedig minden ötödiknek csökkent a reálkeresete. Sokaknak van áruhitelük, és a többség jóval kevesebbet keres, mint az átlag. Nem csoda, hogy nem tudnak többet vásárolni.
A Gazdaságkutató elemzése szerint a célnak nemcsak a forráshiány szab gátat, hanem az információs és adminisztratív korlátok is.
Mélyül a pesszimizmus, novemberben 13 havi mélypontra esett a konjunktúraindex, két éves mélyponton a gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése, miközben 11 havi csúcson az üzleti szféra áremelési tervei – derül ki a GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérésből.
Egy új lakást közel 13 évnyi nettó átlagkeresetből lehet megvenni Magyarországon, de Budapesten ennél is rosszabb a helyzet, ott közel 17 évet kell várnia annak, aki bérből él. Már persze ha se ételre, se italra, se semmire nem költ közben. Ha igen, akkor ez a szám könnyen felugorhat 30-40 évre.
Rövid távon az egyébként is termelékeny nagyvállalatok nem fognak tudni elérni ekkora növekedést, így várhatóan kivonulnak az országból – írják az elemzők. Szerintük csekély a valószínűsége, hogy Nagy Márton tervei megvalósulnak, ellenben nagyon költséges megpróbálni.
A miniszterelnök gazdasági semlegesség-álmához képest a kínai gazdaság nem a nyugati, hanem csak a magyar gazdaságot közelítette meg, miközben a magyar gazdaság nem közelítette meg az Európai Unió nominális átlagát, a nagy összegű uniós támogatások ellenére sem.
Szinte biztosan hatalmasat fog esni a dolgozó magyarok száma a következő két évtizedben, a legjobb megoldás az lehetne, ha a munka minőségét és hozzáadott értékét próbálná megnövelni az állam.
Hiába szórja a pénzt a magyar kormány a csok keretében, az nem képes emelni termékenységi arányszámot. A sok támogatás viszont pörgeti az építőipart és felfelé húzza az ingatlanárakat – derül ki a GKI friss kutatásából.
Régiós összevetésben egyáltalán nem kirívóak az adatok, a cseheket és a szlovákokat is előzi a magyar lakosság a GKI kutatása szerint.
A legkisebb mértékű emelésre a kereskedelemben és az építőiparban dolgozók számíthatnak.
A GKI konjunktúraindexe szerint nyolchavi mélyponton állnak a cégek ezzel kapcsolatos tervei. A gazdasági környezet kiszámíthatóságának megítélése is romlott, a legpesszimistább tudósítások az építőiparból érkeznek.
Egy alig-alig működő alapítványnak adták el részesedésüket a GKI korábbi fő tulajdonosai, az elnöki pozíciót pedig Hannya Nimer vette át, aki karnyújtásnyira van a kormányzati elittől. Az 1990-es évek négy nagy kutatói műhelye közül már csak a Kopint-Tárki van talpon.