A nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén mutatta be a kormány gazdasági terveit, amelyek tartalmazták a már megszokott KKV hitelprogramokat, lakásépítési terveket és „jövedelempolitikát”. Ez utóbbi azért is érdekes, mert nincs még egy olyan európai ország rajtunk kívül, ami ilyen pontossággal igyekezne megtervezni a béreket, köztük a csak részben a kormányzat által befolyásolt átlagbért – fejtik ki véleményüket a GKI gazdaságkutató cég munkatársai.

A kutatók emlékeztetnek: a miniszter 2028-ra egymillió (pontosabban 970 ezer) forintos bruttó átlagbért „tervez”, valamint ezereurós minimálbért. A miniszter korábbi terve, miszerint 2027-re a minimálbér eléri az átlagbér 50 százalékát, a konferencián bemutatott adatok alapján nem fog megvalósulni: 2027-ben a 374 ezer forintos minimálbér az átlagkereset (874 ezer forint) 43 százalékát fogja kitenni, ahogy 2028-ban is. Ezen távlati célok két szempontból is érdekesek: egyrészt kifejezetten magas reálbér-növekedést igényelnek, másrészt az euró árfolyamának stabilan tartására épülnek (a prezentációból kiolvasható árfolyam 420 forint/euró), a korábbi leértékelésre alapozott exportösztönző gazdaságpolitikával szemben – írja a GKI.

Kumulált minimálbér és reálkereset változás

GKI

Annak érdekében, hogy a 2028-as tervek megvalósuljanak, évi 10,5 százalékos átlagbér emelkedésre lesz szükség négy éven keresztül – jegyzik meg az elemzők. Ez a kormány 3 százalékos inflációs várakozásaival számítva 7 százalékos reálkereset növekedést jelent. Azonban a miniszter saját szavai szerint is csak 5 százalékos reálbér növekedést tart elképzelhetőnek, a jelenlegi fenntarthatatlan 10 százalékos helyett.

Ez alapján a gazdasági miniszter bértervei és bérnövekedési várakozásai nincsenek összhangban – mutat rá a GKI. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az átlagbér növekedési cél tartásához minden állami alkalmazott bérét is ilyen ütemben kellene növelni, ami a jelenlegi költségvetési helyzetben nehezen kigazdálkodható célnak tűnik. Egy másik szcenárió szerint, amennyiben végrehajtja a kormány az állami alkalmazottak fizetésének emelését, a 2-3 százalékos GDP arányos költségvetési hiány (és az árfolyam) nem lesz tartható.

A tervek szerint a következő négy évben mindössze 5 százalékkal (évi 1,2 százalékkal értékelődik) le a forint az euróhoz viszonyítva, ez több szempontból is nehezen elképzelhető – vélik a szakértők. Egyfelől csak az idei évben 5,5 százalékkal gyengült a hazai deviza. Másfelől, amennyiben nem gyengülne tovább a forint, az exportáló vállalatok a bérköltség évi 8 százalékos, euróban mért növekedését a termelékenység növeléséből (vagy a profitjuk csökkentéséből) kellene kigazdálkodniuk.

„Könnyen belátható, hogy rövidtávon, az egyébként is termelékeny, exportáló nagyvállalatok nem fognak tudni elérni ekkora növekedést, így várhatóan kivonulnak az országból (más régiós országba is könnyen áthelyezik termelésüket a vállalatok), oda, ahol kiszámíthatóbb a jogszabályi környezet, és kevesebb az egyedi, gyors jogszabályváltozás” – írja a GKI.

Ennek az egyik legfrissebb példája a Zalakerámia, amelyről a HVG írta meg először, hogy a legfejlettebb technológiát képviselő romhányi gyárát leszereli, az eszközök nagy részét a romániai Kolozsvárra telepíti át, és ott folytatja a termelést.

„Összefoglalva elmondható, hogy a miniszter tervei ellentmondásosak, ami megnehezíti a piaci szereplők számára a tervezhetőséget és a várakozásaik kialakítását. Továbbá a csekély valószínűséggel bekövetkező tervek gyakorlatban történő megvalósításának súlyos költségei lehetnek” – zárják a Nagy Márton számára kijózanító elemzésüket a kutatók.