Százezer forintonként tíz euróval többe kerül a külföldi kártyás fizetés, mint ha ugyanezt az összeget valaki valutaváltónál szerzi be. Tavaly óta egyre nyílik az olló a kártyás fizetés és a pénzváltónál beszerzett árfolyamai között.
Míg két évvel ezelőtt százezer forintonként nyolc eurót lehetett spórolni, ha a valutaváltónál beváltott pénz helyett bankkártyával fizettünk külföldön, addig tavalyra ez az irány megfordult, sőt, a pénzváltók javára billent a mérleg, idénre pedig még jobban nőtt a különbség, már 10 euró a valutaváltók előnye – írja Az én pénzem pénzügyi portál.
Jelenleg azonban már szinte minden váltólánc jelzi: kezelési költséget is felszámít. Ennek mértékét általában nem tudatják pontosan, de előfordul 0,3 százalékos, legfeljebb hatezer forintos tranzakciós illeték terhe. A lap ugyanakkor próbavásárlásai során úgy találta, hogy még erről is le lehet beszélni sok váltót. A körülbelül százezer forintnyi vagy ennél több valutát beszerzők pedig nagy valószínűséggel nem csak a plusz költséget úszhatják meg, még a meghirdetettnél is jobb árfolyamot érhetnek el. A bankoknál viszont egyre nehezebb kikerülni a tranzakciós illetéket.
Miközben nőtt a valutaváltók plasztikpénzhez viszonyított átlagos előnye, addig az egyedi eltérések is nagyobbá váltak. Ez azt jelenti, hogy ma a korábbinál is sokkal szemfülesebbnek kell lennie annak, aki jobban akar járni. A pénzváltók euró eladási árfolyama közötti különbség a portál által megfigyelt cégek esetében a fél évvel ezelőtti 1,3 forintról 2,5 forintra emelkedett. A kártyás elszámolás esetében is szélesebbre nyílt az olló, de már vannak bankok, amelyek a kártyás fizetéskor jobb árat adnak, mint amennyit a drágább valutaváltók alkalmaznak.
A portál szerint a közös európai valuta a bankok közül legolcsóbban (ez is hat forinttal felülmúlja a legdrágább pénzváltós ajánlatot) az OTP-nél szerezhető be jelenleg, a legtöbbet pedig a CIB-nél kell érte kiadni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.