Jó cél ugyan, hogy a jegybank csökkentené az ország sérülékenységét, de a múlt héten bejelentett terv várhatóan csak látszólagos javulást eredményez.
Az önmagában jó cél, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csökkentené az ország külső sérülékenységét a múlt csütörtökön bejelentett jegybanki csomaggal, viszont az eddigi részletek alapján ezektől a tervektől fundamentálisan nem fog jelentősen enyhülni az ország külső sérülékenysége – fejtette ki Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője hétfőn.
Az MNB múlt csötörtökön egy négy pontból álló intézkedéscsomagot jelentett be, a terv szerint ennek a segítségével csökkentené az ország külső adósságát. A lépés a jelek szerint összhangban van Orbán Viktor elmúlt időszakban tett nyilatkozataival, a miniszterelnök ugyanis a választások előtt többször beszélt arról, hogy az államadósság finanszírozásába nagyobb arányban kell hazai forrást bevonni. A mostani csomaggal ezt készíti elő a jegybank, és a bankoktól vár segítséget.
A forintadósságot növelnék
A tervek szerint az állam csökkentené a devizakötvény kibocsátást, és ezzel párhuzamosan növelné a forintban jegyzett állampapírok kibocsátását. Magyarán a devizában lejáró adósságot a kormány úgy újítaná meg, hogy több forint állampapírt adna el, és a forintból az MNB devizatartalékából venne devizát, majd ebből fizetné vissza a devizaadósságot. Ez egyébként nem egy szokatlan eljárás, 2010 és 2014 között is több alkalommal élt a kormány ezzel az eszközzel, az MNB pedig automatikusan ad devizát ilyen esetben az államadósság finanszírozására. Az újdonság a tervben inkább a kifejezett szándék, hogy a devizaadósságot ilyen módon akarják fokozatosan forintra cserélni.
Ezzel az adósságmegújítással azonban csökkenhet az MNB devizatartaléka is. Ugyanakkor az MNB arra számít, hogy a bankok megveszik majd a forintban jegyzett többlet állampapírt, így az állam belföldi adóssága nő, a külső pedig csökkenni fog. Így alacsonyabb tartalékszintre lehet szükség, mint a jelenlegi 36 milliárd eurós devizatartalék.
Nem biztos, hogy közreműködnek a bankok
Kondrát Zsolt szerint a bankok állampapírvásárlási hajlandósága a terv kulcskérdése, azonban az eddigi részletek alapján egyáltalán nem meggyőző a feltételezés, hogy a bankok több állampapírt vesznek majd.
Az MNB komoly változtatásokat hajt végre az eszköztárán, hogy erre ösztönözze a pénzintézeteket. A legfontosabb változtatás, hogy az MNB kéthetes kötvényét kéthetes betétté alakítják. A kéthetes kötvény a legfontosabb jegybanki eszköz, ennek a hozama a jegybanki alapkamat. Az MNB heti egy alkalommal bocsát ki aukció keretében kéthetes lejáratú kötvényt, amiből a kereskedelmi bankok mennyiségi korlátok nélkül vásárolhatnak, így ebben az eszközben csapódik ki a magyar pénzügyi rendszerben levő forintállomány döntő része.
Az ösztönző hatás a kéthetes kötvény betétté alakításában az lenne, hogy utóbbi kevésbé likvid eszköz, így elvileg a bankokat arra késztetheti, hogy más, könnyen likviddé tehető eszközt keressenek. A jegybank szándéka ezzel az, hogy csökkentse a bankok kéthetes állományát, és növelje a forintban jegyzett állampapír állományt. Azonban ennek valószínűleg nem lesz jelentős hatása a bankszektorban. Az MKB vezető elemzője például azt mondta, hogy az MKB Bank kéthetes kötvényállományára nem gyakorol majd különösebb hatást, és emiatt nem fog több állampapírt vásárolni a bank.
Azzal ugyanis, ha az MNB kéthetes betét helyett állampapírt vesz egy bank, nagyobb likviditási és kamatkockázatot vállal (az állampapírban hosszabb időre kell lekötnie a pénzét, és kevésbé kiszámítható a befektetésért kapott hozam). Az MNB azzal is ösztönözné a bankokat az állampapírvásárlásra, hogy csökkentené ezeket a kockázatokat. Erre három eszközt találtak ki:
1. Június 16-tól bevezetnek egy forintkamatcsere eszközt, amely mérsékelheti a bankok úgynevezett hosszú – egy éven túli lejáratú - állampapírállományának kamatkockázatát.
2. Június 16-tól egy változó kamatozású hosszú lejáratú fedezett forinthitelt nyújthat, amin keresztül a bankok forintot kaphatnak az állampapírvásárláshoz.
3. Június 16-tól a bankok a hosszú lejáratú forint-értékpapírokért cserébe deviza-értékpapírokhoz juthatnak, magyarán devizalikviditást kapnak.
Az ösztönzők részletei azonban még nem világosak, de két kockázatot lehet előre vetíteni. Ha a bankoknak ezekkel nem fogja megérni az állampapírvásárlás, akkor nem fog működni az MNB terve, ha viszont nagyon megéri, akkor az Európai Központi Bank vizsgálatot indíthat, ugyanis akkor felmerülhet, hogy valójában jegybanki pénzből finanszírozzák a költségvetés adósságát, ami tiltott az EU-ban.
Kondrát Zsolt szerint az új jegybanki csomag kockázati oldalát még nem gondolták át teljesen. Hozzátette, a felsorolt kockázatok mellett az is akadálya lehet a program sikerének, ha a bankoktól várt többlet állampapírvásárlás meghaladja a külföldi anyabankok által megszabott limiteket.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.