Két éve nem volt ilyen gyenge a forint, és ha hosszabb időn át így marad, az sok pénzt vehet ki a zsebünkből. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank vezetése a múlt heti nyilatkozatok alapján arra számít, hogy az egy hete tartó árfolyammizéria csak átmeneti üzemzavar. A hétfői devizapiaci start azonban nem megnyugtató: reggel ismét a pénteki leggyengébb árfolyamot, 314 euró/forintot mutattak a devizapiaci grafikonok. Délelőtt 312 alá erősödött, de egyelőre nem biztos, hogy ebből tartós erősödés lesz.

A forintgyengülés okai ugyanis továbbra is fennállnak: az Egyesült Államokban a jegybank fokozatosan elzárja a pénzcsapot. A piacon így egyre kevesebb olyan szabad pénz marad, amit a befektetők a kockázatosabb országokba fektetnének. A kivont tőke a fejlett országok felé menekül, ezért Dél-Afrikában, Indiában és Törökországban már emelték a jegybanki alapkamatot, hogy megállítsák a valutájuk gyengülését. A Magyar Nemzeti Bank viszont egyelőre nem követi a példájukat, így a forint ideális terep most azoknak a befektetőknek, akik egy gyengülő deviza támadásával próbálnak profitot realizálni.

Sokan veszítenek

A gyenge forinttal pénzt veszítünk például a benzinkúton: a zűrzavar már múlt héten 3-3 forinttal emelte a benzin és a gázolaj árát, szerdán pedig újabb 3-3 forintos áremelés jön mindkét üzemanyag esetében – mondta a hvg.hu-nak Vultur Csaba, a Holtankoljak.hu szerkesztője. Ez egy kisebb fogyasztású kocsinál nagyjából havi 400, egy nagyobb fogyasztásúnál közel 800 forinttal jelenthet nagyobb kiadást egy autósnak.

Van még hová emelkedni (tavalyi benzinárak)

Túry Gergely

Veszíthetnek a tartós forintgyengülésen a devizahitelesek is, a svájci frank ugyanis nagyon megdrágult a forintgyengülés miatt: január elején még 242 forint körül járt a svájci frank, most viszont 256 közelében mozog. A 14 forintos különbség egy átlagos devizahitel esetében akár 5-10 ezer forintos többletkiadást is jelenthet. Ez főleg így hónap elején nem mindegy, több banknál ugyanis a hónap elejére esik a törlesztés, amikor az aktuális törlesztőrészletben megjelenik a gyengébb forint (az OTP Banknál például minden hónap 4. napja, a Budapest Banknál a hónap 10. napja, az Ersténél 15-e, az Unicreditnél 1-je és 15-e között).

A cégek is fizetnek

Az egyéni ügyfelek mellett a devizahiteles cégek is viselik a gyengébb forint következményeit. Persze, az exportra dolgozó vállalkozások nyerhetnek is egy átmeneti árfolyamgyengülésen. Összességében azonban inkább rossz, mint jó ez a hazai cégeknek, igaz, a kulcskérdés az, hogy meddig tart a gyengülés. Azok, akik alapanyagot vagy terméket hoznak be külföldről, egyértelműen veszítenek. Márpedig ennek az exportcégeknél is jelentősége van, ugyanis nagy a tevékenységük import részaránya (ezek a nyersanyagok és a gyártáshoz szükséges egyéb termékek, melyek aránya egyes becslések szerint összességében az exportunk kétharmadát is meghaladja).

A cégek megérezhetik a belföldi kereslet csökkenését is, a gyengébb forint ugyanis visszafoghatja a lakossági fogyasztást, mivel a gyengülő hazai valuta megdrágítja a külföldről behozott termékeket (ezt láthatjuk a benzin esetében is). Komoly áremelkedéstől azonban egyelőre nem kell tartanunk Trippon Mariann, a CIB Bank  vezető elemzője szerint. Ahhoz ugyanis, hogy a gyengébb forint megjelenjen az árakban, legalább 3-6 hónapra van szükség, ráadásul a gyenge kereslet megakadályozhatja, hogy az árfolyam gyengülés teljes egészében átgyűrűzzön a fogyasztói árakba. Ha ez megtörténne, leginkább a tartós fogyasztási cikkek lehetnek drágábbak.

Veszítünk adófizetőként is

A történet attól is függ, hogy átmeneti vagy tartós lesz a gyengülés – mondta a hvg.hu-nak Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Forián Szabó szerint ez még nem dőlt el, de ha lesz még néhány ilyen hét, mint az előző, akkor már nem tekinthető átmenetinek a "sztori".

A költségvetést illetően a kiadásokat tekintve elsősorban a kamatoldalon lehetnek hatásai a gyengébb forintnak. Az állam számára a tartósan gyengébb forint emeli a devizában jegyzett államadósság mértékét, az év közben esedékes kamatfizetési részleteket pedig a gyengébb árfolyamon kell kifizetni. Vagyis több forintot kell költenünk az államadósság kamatrészleteire, így emelkednek a költségvetés kamatkiadásai (és ennyivel kevesebb marad más kiadásokra).

Emellett az a hatás is beléphet, hogy ha tartósan emelkedik az állampapírpiacon a kamatszint, akkor a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az adósság esetleges "átárazódása" 2-3 éves horizonton is éreztetheti majd a hatását. Ez Forián Szabó szerint egy öngerjesztő folyamat: ha nagyon "szétesik az árfolyam", akkor az a közepes és hosszabb lejáratú kamatszintekre is jelentős hatással lehet, mindez pedig a gazdasági növekedést is visszafoghatja.

Újabb mélypontok jöhetnek

Forián Szabó szerint az is benne van a pakliban, hogy a forint most egy új, az alacsonyabb alapkamathoz jobban igazodó szintre árazódik át, és a továbbiakban ezen a kurzuson ragad a magyar fizetőeszköz. Egy komolyabb árfolyamválság kockázatát sem lehet kizárni, bár a magyar gazdaság jelenlegi fundamentumai alapján ennek a valószínűsége nem túl nagy – tette hozzá a befektetési igazgató.

Biztosan nem örül a jelentős forintgyengülésnek a kormány sem, mert olyan helyzetet alakít ki, amelyben csak két rossz közül választhat. Egy 330 forintos euró, amit az ellenzék azonnal kiplakátolhatna, a választások előtt nem jönne jól a kormánynak. A jegybanki kamatemelés viszont, ami ezt megakadályozhatná, szintén nem egy szerencsés politikai eredmény, hiszen ezzel gyakorlatilag beigazolódna a Simor András vezette jegybank szigorú monetáris politikája (ők már 7 százaléknál sem csökkentették volna az alapkamatot a kamatvágási ciklus elején, 2012 augusztusában).

Ennek alapján a jegybank valószínűleg sokáig igyekszik majd elkerülni ezt a lépést, és valószínűleg Matolcsy György is ezért mondta inkább azt, hogy tovább vághatják a kamatot. Trippont Mariann szerint az egyértelmű üzenet a jegybank részéről, hogy a gyengülés irányába van még tér. Matolcsy György múlt héten – miközben jelentősen gyengült a forint – arról beszélt, van tér a további kamatcsökkentésre. Az elemzők szerint a jegybank üzenete, illetve a beavatkozás hiánya forintgyengítő faktor. Trippon Mariann szerint nem valószínű, hogy az MNB 320-330 forint alatt kamatot emel, előtte viszont elképzelhetőnek tartja, hogy verbális intervencióval próbálják majd erősíteni az árfolyamot.

Az elemző szerint habár délelőtt egy óvatos korrekció történt, rövid távon nem számolhatunk tartós pozitív fordulattal, és egyelőre úgy tűnik, folyamatos árfolyam ingadozással, illetve a 310 körüli forint/euró árfolyammal kell megbarátkoznunk. (Nem kizárt azonban az sem, hogy a külső hangulat romlása esetén új történelmi mélypontokat tesztel az árfolyam.) Nemcsak a nemzetközi  trendek, hanem a monetáris politikánkat övező bizonytalanság miatt is.