ÁKK-vezető: Le kell építeni a magyar állam devizaadósságát
Nemzetközi szinten magasnak mondható a magyar adósságon belüli devizaadósság 50 százalékos aránya – mondta Borbély László András, az Államadósság-kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese.
A magyar adósságon belül fokozatosan le kell építeni a devizaadósságot, mivel annak közel 50 százalékos részaránya nemzetközi szinten magasnak mondható, emellett kockázatos is – hangsúlyozta Borbély László András, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese szerdán a Magyar Közgazdasági Társaság és a TAS-11 Kft. Válságfogyatkozás című konferenciáján.
A vezérigazgató-helyettes előadásában kifejtette: a devizaadósság fokozatos csökkentése úgy érhető el, hogy a lejáró devizaadósságot alapvetően devizából, a lejáró forintadósságot pedig forintból újítják meg, és a költségvetési hiányt is forintból finanszírozzák. Egy ilyen stratégiával 1997 és 2004 között 40-ről 25 százalékra sikerült levinni a devizaadósság részarányát, vagyis ez jó stratégia, de időbe telik.
Az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese szerint a belföldi befektetők súlyát is növelni kell: a lakosságnak mindig is fontos szerepe volt az állampapírok értékesítésében, tette hozzá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.