Gazdaság Molnár Csaba – Nagy Gergő 2013. június. 06. 06:30

Burgermultik: Tálcán fekszik előttünk Európa

Hány ország gyártói dolgoznak be a magyarországi McDonald's és Burger King szendvicseibe? Miért Lengyelországból jön a krumpli, Hollandiából az uborka, miközben nálunk is temérdek zöldség terem? Legalább a magyar szívószálból külföldre is jut.

"Helló, egy Big Mac menüt kérek!" A mondat naponta több milliószor hagyhatja el a világ McDonald's-eibe betérők ajkait, ám az valószerűtlen, hogy eközben bárki is arra gondolna: vajon honnan származnak a leadott rendelés tételei. Brit marhahús egy japán szendvicsben? Netán mexikói paradicsom egy bejrúti burgerben?

Az emberek többsége tudja, mi az, hogy Meki, mit takar a Burger King. Egységes arculat, nagyon hasonló kínálat, sztenderd árak és megegyező minőség, bárhová is térünk be. A nemzetközi láncok hatalmas mennyiségeket szereznek be a hozzávalókból. De hogy ugyanolyan minőséget tudjanak mindenütt biztosítani, ahhoz sokszor nem elegendő a helyi piacon beszerzett áru. Nem garantálható ugyanis a folyamatos nagy mennyiség és az állandó megkövetelt minőség. Ez nagyjából tiszta sor. Már csak az a kérdés, hogy esetünkben mekkora a hazai hozzávalók aránya, és mi az, ami mindenképp külföldről érkezik. A hvg.hu a két legnagyobb magyarországi gyorsétteremlánctól igyekezett begyűjteni az adatokat. A két cég egy-egy csirke-, illetve marhahúsos termékét vettük górcső alá. Egész pontosan: a McDonald's-től a Big Mac és a McChicken menüt, a Burger Kingtől pedig a Whopper és a Burger King de Luxe csirkemell saláta menüt.

I'm loving it

A McDonald’s a világ és egyben Európa legnagyobb étteremlánca. Európa 39 országában, több mint 6700 étteremben naponta 12 millió vásárlót szolgál ki. A cégnél világszerte több mint 1,8 millióan dolgoznak. Magyarországon 1988-ban nyitották meg első egységüket; 2009-ben a századik hazai étterem csatlakozott a lánchoz. Magyar üzleteikben évente átlagosan 80 millió vendég fordul meg.

A McDonald’s-nál a McChicken menü esetében az üdítőkön, a csirkehúson, salátán és a szószon kívül csupán a kiegészítő származik Magyarországról: burgonya csomagoló, szendvicsdoboz, szívószál, tálcabetét. A többi összetevő más uniós tagállamokból való. A zsömle osztrák, a burgonya, a kólás pohár és tető lengyel.

A Big Mac menü esetében is elég vegyes a kép. A szósz, a saláta, az üdítők (Cola, Fanta stb.) és a már említett csomagolók (krumplis tasak, szendvicsdoboz, tálcabetét, szívószál) szintén hazai beszerzési forrásból vannak, amihez még a hagyma és a zsömle is betársul. Ám a marhahús már osztrák, a sajt és a savanyú uborka német, a burgonya pedig lengyel.

Have it your way

A Burger King a világ második legnagyobb gyorsétterem-hálózata több mint 11 ezer étteremmel és naponta több mint 15 millió vásárlóval. A cég 300 ezernél is több embert foglalkoztat a Föld 61 különböző országában. Magyarországon 1991 óta vannak jelen, jelenleg 30 éttermet üzemeltetnek főként Budapesten, illetve hat vidéki nagyvárosban.

A Burger King De Luxe csirkemell saláta hozzávalói közül magyar a koktélparadicsom, nyáron a salátakeverék (télen Spanyolországból érkezik) és a tálcabetét. Ezzel szemben a panírozott vagy grillezett csirkehús Lengyelországból, a sajtforgács Olaszországból, a salátaöntet Németországból, a salátás papírtál, tető, illetve szívószál Törökországból érkezik. Még a hozzávaló ásványvíz magyar.

A Whopper menü esetében a zsömle, (nyáron) a saláta, a hagyma számít hazai alapanyagnak a már említett csomagolóanyagok-üdítők kombó (krumplis tasak, szendvicsdoboz,  Coca-Cola/Fanta stb.) mellett. A sajt és a szósz ellenben német (Heinz ketchup és Kühne majonéz), a savanyú uborka holland, a burgonya lengyel, a szívószál török, a kólás pohár és tető pedig olasz.

Ha egy Big Mac menüt hasonlítunk össze egy Whopper menüvel, akkor a magyar hozzávalókat tekintve azt mondhatjuk, hogy 8-7 az előbbi javára. De a fő összetevők nem magyarok.

Nincs elég magyar krumpli?

A McDonald’s a nem hazai alapanyagokkal kapcsolatban a válaszában kifejtette, hogy a marhahús és konyhakész hasábburgonya beszerzése hazai forrásból egyelőre nem megoldott. Ennek az az oka, hogy már az uniós csatlakozást megelőzően is zsugorodott ezeknek a hozzávalóknak a termelői kapacitása. Azt követően pedig a hazai marhavágás minimálisra csökkent  miközben a McDonald’s növekedett. Noha a krumpli elvben nem jelenthetne gondot, a feldolgozott, konyhakész hasábburgonya hazai előállítási mennyisége nem elégíti ki a magyar McDonald’s igényét.

A sajt Németországból, a krumpli Lengyelországból, a saláta pedig Magyarországról érkezik.
AFP / Paul J. Richards

A McDonald's mellesleg egy aloldalt is üzemeltet, amelyen kiemelik, hogy mely és milyen értékű termékeket szereznek be Magyarországról, illetve hogy mennyi adót fizettek be az államnak. Erről az oldalról például az is kiderül, hogy egyes magyar termékből még exportra is jut: ilyen például a szívószál. Emellett pedig körülbelül minden negyedik hazai csirkét egyik közvetlen beszállítójuk dolgozza fel, a csirke így a McDonald's termékeiben magyar, és a húsból még a cég számos külföldi éttermébe is jut.

A Burger King is hasonló indokokkal magyarázza, miért nem az összes alapanyagot, illetve terméket itthonról szerzi be. A cég közlése szerint az uniós belépést követően jelentősen megnőtt a külföldi áruk aránya Magyarországon, illetve a magyar termékek  forgalmazása külföldön. Így van arra példa, hogy korábban Magyarországról beszerzett tételeket külföldről importálják – a marhahús-pogácsák előállítását a gyártó szüntette meg. És az is előfordult, hogy a magyar gyártó nem tudott megfelelni az egyre szigorodó élelmiszer-biztonsági előírásoknak, és ezért választottak külföldi forrást. Ennek ellenére a Burger King azt mondja, változatlanul a stratégiájuk része, hogy minél több hazai céget vonjanak be a beszállítói körbe a hazai gazdaság erősítése, valamint az árfolyamkockázat mérséklése érdekében.

Külföldön is fontos a származási ország
Az Egyesült Királyságban a marha-, sertéshús, és a burgonya (valamint a saláta, alma és répa, amennyiben szezonja van) származik hazai farmerektől, a cég ki is hangsúlyozza, hogy ételeik 54 százaléka származik országon belülről. Indiában a McDonald's igyekszik minden terméket a szubkontinensnyi állam területéről beszerezni, csak akkor importálnak bizonyos hozzávalókat, ha hiány van helyi termékekből. A téma politikai hullámokat is vetett Indiában, mivel az ellenzék vezére 2012-ben a parlamentben azt állította a cégről, hogy nem vásárol helyi termékeket. Ausztráliában a származási ország követése olyannyira előtérbe került, hogy a McDonald's már mobilos applikációt is kifejlesztett, mellyel az étel csomagolásán lévő kódot lehet leolvasni, és ezek után meg tudjuk állapítani, hogy például egy hamburgerhez felhasznált hozzávalók, melyik cégtől vagy farmtól származnak.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.