A vártnál kevésbé radikális MNB-program folytatódó kedvező piaci hatását jelzi ugyanakkor, hogy azóta is folyamatosan csökken a londoni piacon a magyar szuverén törlesztéskockázat fedezetére szolgáló származékos befektetési konstrukciók árazása, amely egy hete még idei eddigi csúcspontján járt.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci szakértői az MNB-program egyik fő pilléréről, a kkv-knak biztosított 250 milliárd forintos keretről kiemelték: a bankoknak további ösztönzőt kellene adni ahhoz, hogy mindössze 2 százalékpontos felárral hajlandók legyenek hitelezni a potenciálisan magas kockázatú kis- és középvállalati szektornak.

A ház szakértői hangsúlyozták, hogy ebben a vállalati szektorban Magyarországon jelenleg 25 százalékos a nem teljesítő banki kinnlevőségek rátája. 

A JP Morgan elemzői kiemelték azt is, hogy a kereskedelmi bankok a programban elérhető 2 százalékpontos maximális kamatfelárnál az esetek zömében nagyobb profitréseket tudnak realizálni a kis- és középvállalatoknak nyújtott hitelekkel. A cég adatai szerint a vállalati ügyfelek forintbetéteinek kamata és az e vállalati körnek folyósított, egymillió eurót meg nem haladó hitelek kamata között jelenleg 4 százalékpont a különbség.

Az MNB egyértelművé tette, hogy nem vesz át semmilyen vállalati hitelkockázatot e program keretében. Ebben a helyzetben az MNB-program hatékonyságát növelhetné, ha a magyar kormány valamilyen korlátozott garanciát társítana a kezdeményezés mellé, például kötelezettséget vállalhatna arra, hogy a hitelezés-ösztönző programból eredő esetleges banki veszteségek 25 százalékát fedezi - áll a JP Morgan elemzésében.

A ház londoni szakértői jó esélyt látnak arra, hogy a kereskedelmi bankokkal folytatott jegybanki tárgyalások során az  érvényesíthető kamatfelár emelkedni fog a jelenlegi tervekben szereplő 2 százalékpontról.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai a jegybanki kezdeményezésről összeállított értékelésükben a 2 százalékos felső kamatküszöböt a kis- és középvállatok szempontjából rendkívül kedvező kamatkondíciónak nevezték.

A magyar vállalkozások ugyanis jelenleg 8 százalék körüli - a kis- és középvállalatok ennél is magasabb - piaci kamattal jutnak új bankhitelhez, vagyis az MNB hitelezés-élénkítő programja által megcélzott kis és közepes méretű vállalkozások számára a 2 százalékos felső kamathatár "masszív", 6,00 százalékpontot meghaladó kamatcsökkentésnek felel meg - hangsúlyozták a Morgan Stanley felzárkózó piacokkal foglalkozó londoni elemzői.

A ház szakértői szerint ennek alapján a programban rejlő nyilvánvaló kihívás az, hogy a kedvezményes hiteleket a megfelelő vállalatok kapják, és így a bankok eszközállománya a kezdeményezés révén ne romoljon.

A vártnál kevésbé radikális MNB-csomag hatására továbbra is folyamatosan javul a magyar államadósság-törlesztés leállásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása - az egyik legfőbb államadós-kockázati mutató - a londoni kereskedésben.

Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar CDS-tranzakciók középárfolyama a keddi jegyzésben 320 bázispont környékén mozgott. A múlt hét elején még 395 bázispont feletti napközbeni csúcsértékeket is mértek a londoni kereskedésben.

A keddre kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre most 320 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, 75 ezer euróval olcsóbban az egy héttel ezelőtti jegyzéseknél.