Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kétszázalékos kamattal a hideg vízre valót sem keresik meg a bankok, mondta az MNB-hitelcsomag tervével kapcsolatban az ATV Szabad Szemmel című műsorában Surányi György. A jegybank korábbi elnöke félti az MNB függetlenségét, és óva int a ciprusi modelltől.
Pályafutása során kétszer is betöltötte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki tisztségét Surányi György közgazdász, egyetemi tanár, aki az elmúlt években többször is bírálta a Simor András vezette jegybankot. Matolcsy György kinevezése óta Surányi most először szólalt meg az ATV Szabad szemmel című műsorában.
"Ettől fordulat nem lesz"
A MNB múlt hét csütörtökön ismertetett programjának célja a hitelezés bővítése és a gazdasági növekedés elősegítése – ennek érdekében a program részeként a tervek szerint a jegybank nullaszázalékos hiteleket nyújtana a kereskedelmi bankoknak, azok pedig az általuk a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelekre maximum kétszázalékos kamatot számolhatnának fel. Az MNB abban bízik, hogy intézkedéseivel hozzájárul a gazdasági növekedés beindításához.
"Bár így lenne. A bejelentett intézkedés iránya helyesnek tekinthető, jó lett volna, ha korábban megtörténik egy ilyen típusú váltás a jegybank magatartásában. Egyelőre a mértékek, a célzottság tekintetében az a benyomásom, hogy ettől fordulat nem lesz" – fogalmazott ezzel kapcsolatban Surányi a vasárnap sugárzott interjúban. (Surányi hétfő reggel, mint a CIB Bank Zrt. igazgatóságának elnöke együtt reggelizett Matolcsy Györggyel – a szerk.)
A közgazdász szerint a bejelentett program alapvetően a kkv-at célozza meg, de szélesíteni kellene lakossági szférára, a lakossági ingatlanhitelezésre és nagyvállalatok irányába. Az MNB programjának egyik eleme, hogy a devizatartalékból is használnak összegeket a gazdaság élénkítésére. "Azok közé tartozom, akik erőteljes kritikával illeték a jegybank politikáját 2008-ban, és úgy gondoltam, hogy nagyon alacsony volt akkor a devizatartalék, ez vezetett ahhoz, hogy nekünk hirtelen az IMF-hez és az EU-hoz kellett fordulni. Mára a devizatartalékok kielégítően magas szinten vannak. Nagyjából helyes a mértéke, ebben 3-4 milliárdos mozgás nem jelent problémát" – értékelt a volt jegybankelnök.
"A 2 százalékos marzs normál esetben is nagyon kevés"
Surányi hozzátette: ebben az évben külső egyensúlyi többlet várható, ezért ha a jegybank értelmes célokra feláldoz 3-4 milliárd eurót, az nem biztos, hogy azt jelenti, hogy a devizatartalékok 34 milliárdról 30 milliárdra csökkenek, mert közben új összegek is jönnek be az országba. Az unió támogatásai 3 milliárd euró körül mozognak, amelyek egy az egyben növelik a jegybank devizatartalékait.
Surányi szerint az, hogy a jegybank jelentős mértékben az irányadó kamat (jegybanki alapkamat) alatt számolja a kereskedelmi bankoknak nyújtandó hitelek után fizetendő kamatot – felveti az implicit költségvetési támogatás lehetőségének kérdését is. A kereskedelmi bankoknak engedélyezett 2 százalékos kamat kapcsán Surányi kifejtette, a mai körülmények között ez a bankok számára jelentős jövedelemveszteséget okoz.
A nem fizető hitelek aránya a magyar gazdaságban ugyanis 16-17 százalék, ami azt jelenti, hogy 100 kihelyezett forintból 17-et nem fizetnek vissza, vagyis a kockázati költség 17 százalék. Ehhez képest az MNB azt szeretné, ha a bankok 2 százalék kamattal dolgoznának. Igaz, normál körülmények között nyilván nem 17 százalék a kockázati költség, hanem 1-1,5 százalék, de „ebből az is következik, hogy a 2 százalékos marzs normál esetben is nagyon kevés” – fogalmazott Surányi György. Az 5 százalékos marzs és a 2 százalékos között van néhány „pozitív szám”, amely alapján valamilyen kompromisszumot lehet találni.
Orbán Viktor nemrégiben a kormány által kidolgozott gazdasági modell részeként említette egy olyan bankrendszer kialakítását, amelyben a hitelintézet ötven százaléka magyar kézben lenne. Surányi György ennek kapcsán elmondta: piaci magatartás tekintetében nincs különbség a magyar és külföldi tulajdonú bankok között, a helyes arányt meghatározhatóságát illetően pedig kétségeit fejezte ki.
A volt jegybankelnök továbbá megjegyezte: ha a gazdasági válság időszakában a külföldi bankok magyar tulajdonban lettek volna, „a magyar költségvetés már fejre állt volna” – ebben az esetben ugyanis a magyar adófizetőknek kellett volna a bankrendszer konszolidált veszteségének teljes, 2-3 milliárd eurós összegét kifizetni. Surányi György szerint a külföldi bankok magyarkézbe vétele semmiképpen sem lehet működőképes koncepció: „Őszintén szólva, én nem látok a mai magyar gazdaságban olyan befektetőcsoportot, amelyiknek akkora tőkéje lenne, hogy ezt a bankrendszert át tudná venni. Ha pedig az állam veszi kézbe ezeket a bankokat, akkor tessék megnézni, mi van Cipruson”.
A Magyar Nemzeti Bankot a belső átszervezések miatt ért kritikákkal kapcsolatban az egykori jegybankelnök hangsúlyozta: személy szerint a jövőben is távol kíván maradni a politikai indíttatású kritikáktól, ahogyan az eddigiek során is kizárólag szakmai alapú vitákban volt hajlandó részt venni.
A Matolcsy György vezette MNB kapcsán ugyanakkor elmondta: rossz érzései vannak a jegybank jövőbeni szakmai önállóságával kapcsolatban, amely az elmúlt húsz év pozitív gyakorlatával ellentétben most a jelek szerint pártpolitikai színezetűvé kezd válni – Surányi ezzel az MNB által meghirdetett pályázatra célzott, amelynek keretén belül a jegybank tizenhárom témakörben vár olyan anyagokat, amelyek valójában az új monetáris politika létjogosultságának igazolását célozzák, valamint felhívják a figyelmet az előző vezetés szakmai hibáira.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
