Magyarországon az MTVA jogosult a foci-Eb és az olimpia közvetítési jogainak továbbértékesítésére. Így a kereskedelmi célú nyilvános kivetítés is engedélyköteles, amiért az MTVA kérhet jogdíjat. Ezt a jogosultságot azonban nem könnyű érvényesíteni. A vendéglátók és rendezvényszervezők tiltakozásához csatlakoztak az ellenzéki pártok is. Az MTVA szerdán késő este azt közölte: átvállalja a fizetendő díjat.
Továbbhárítja a labdarúgó-Eb és a londoni olimpia-közvetítések jogdíjköltségeinek egy részét a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a nyilvános kivetítések (public screening) szervezőire is. Így a kiskocsmáktól kezdve a sportünnepekhez össznépi dzsemborit szervező vállalkozókig felhasználói díjat kellene fizetniük mindazoknak, akik ezeket a sporteseményeket részben vagy egészében televízión vagy más kivetítőn bemutatják.
"Ha ad egy e-mail-címet, átküldök egy árlistát. Ne ijedjen meg, elsőre garantáltan szívinfarktust fog kapni, de ezek a kategóriánkénti maximális árakat mutatják" - mondta anonim megkeresésünkre az MTVA által a jogok kiközvetítésével megbízott Krea-Trend Kft. munkatársa, aki végül az árak helyett egy adatlapot küldött, melyben az érdeklődő rendezvényszervezőknek azt kell körülírniuk, hogy hol, hány ember előtt, milyen technikai eszközökkel (hány darab projektorral, LED-fallal, óriástelevízióval) tervezik bemutatni a labdarúgó-Eb és a londoni olimpia eseményeit, és hogy a rendezvényen szednek-e belépőt. Vagyis mindazt, ami az árajánlatot befolyásolhatja.
Kivételesen nem adó, de azért még kérhető
Megkerestük Tóth A. Pétert, a Krea-Trend Kft. ügyvezetőjét is, aki megerősítette, hogy a muon.hu-n és a mainap.hu-n megszellőztetett - tévesen adóként megjelent - jogdíjak az MTVA által, kategóriánként meghatározott maximális árakat tükrözik. Eszerint az árképzésben minden egyéb szemponttal szemben a rendezvény nagysága, illetve a hely befogadóképessége a döntő: 150 főnél kevesebb vendéget befogadni képes vendéglátóegységnek legfeljebb 300 ezer forintot, 150 és 300 fő közötti kapacitással bíró rendezvények szervezőinek legfeljebb 450 ezer forintot, afölött pedig maximum 600 ezer forintot kell fizetni a teljes esemény (az Eb vagy az olimpia) nyilvános közvetítéséért. De jelentős csomagkedvezmények vannak (kategóriánként száz-, százötven, illetve kétszázötven ezer forint), ha a vendéglátó-helyeken mindkét eseményt lehet nézni. Sőt, külön ajánlatot lehet kérni egyes meccsekre (elődöntők, döntő stb.) is. Tóth a hvg.hu-nak elmondta, hogy a kis vendéglátóhelyeknek szerintük méltányos csomaggal szolgálnak: például egy körmendi kocsma, amely jogkövető módon bejelentkezett náluk, és egy óriástelevízión adná a meccseket, ötvenezres ajánlatot kapott. De ha az olimpiát is közvetíteni akarják, az egészet megkapják 100 ezerért.
A labdarúgó Eb és a londoni olimpia közvetítési és egyéb harmadik féllel szembeni jogait Magyarország területén - közelebbről nem ismert, de feltételezhetően borsos áron - az MTVA szerezte meg. Ez a gyakorlatban egyrészt azt jelenti, hogy a sporteseményeket élőben és elsőként túlnyomórészt a közcsatornák közvetítik. (Ugyanakkor különmegállapodások keretében az MTVA harmadik fél számára is enged át közvetítési jogokat.) Másrészt pedig - először az UEFA- vagy NOB-rendezvények közvetítéseinek hazai történetében - az MTVA a kereskedelmi céllal egybekötött nyilvános kivetítések után is jogdíjat kér. Erről az Eb kezdete előtt nagyjából másfél-két hónappal ezelőtt hallhattak először az érintettek, amikor az MTVA felhívást tett közzé a saját felületein, a gyártásában készült produkciókban és újsághirdetésekben. Majd a Krea-Trend Kft. is értesítette a szóba jöhető nagyobb üzletfeleket: rendezvényszervezőket, bevásárlóközpontokat, önkormányzati jegyzőket stb. Ennek ellenére igazából csak most, néhány héttel az esemény előtt ocsúdnak az érintettek, hogy a jogdíjat is bele kellene kalkulálniuk a rezsiköltségekbe.
Bármilyen nyilvános bemutatás enegdélyköteles
"Azzal, hogy az MTVA megvette ezeket a nagy értékű sugárzási jogokat, többféle jogosultságot is szerzett" - magyarázta Grad-Gyenge Anikó, szerzői jogi szakértő a hvg.hu-nak. Amellett, hogy az engedélye nélkül egy műsorszolgáltató sem közvetítheti sem részben, sem egészben a sporteseményeket, a csomagban az MTVA megvásárolta az esemény védjegyének, logójának használatát, a szignálok lejátszási jogát stb., vagyis a műsorfolyam valamennyi olyan műsorelemének a felhasználási jogát, amit szerzői jog véd, és amelyek nyilvános bemutatása Magyarország területén ezzel az MTVA engedélyéhez van kötve. A megállapodáshoz kapcsolódnak szomszédos jogok is, így például a nyilvános kivetetés (public screening) engedélyezéséé is. Így abban az esetben, ha egy szolgáltató a nyilvános kivetítésért díjat szed, törvényi alapon köteles az MTVA-tól engedélyt kérni. (A vonatkozó szerzői és szomszédos jogokat a szerzői jogról szóló törvény 24. és 80. paragrafusa szabályozza.)
Ebből indul ki az MTVA oldalán is letölthető tájékoztató: igaz, itt nemcsak az a nyilvános vetítés számít engedélykötelesnek, melynek látogatását belépődíjhoz kötik, hanem minden olyan rendezvény, amelynek esetében a vetítést szponzor támogatja, illetve a vetítéshez bármilyen bevételszerzésre alkalmas kereskedelmi tevékenység kötődik, beleértve étel/ital árusítását, termék- vagy márkanévpromóciót stb.
Grad-Gyenge Anikó szerint az MTVA jogértelmezése megfelel a vonatkozó törvénynek. Itt legfeljebb az lehet a szokatlan, hogy a díjfizetést nem egy kereskedelmi, hanem egy közszolgálati műsorszolgáltató írja elő. Tóth A. Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az UEFA külön rendelkezik a harmadik féllel szembeni jogokról (third part rights). Az MTVA pedig állítása szerint azzal is meg van bízva, hogy az UEFA-nál is regisztrálja a magyarországi harmadik feles joggyakorlók körét, akik például csak úgy rendezhetnek nyilvános kivetítést, ha előtte a magyarországi jogtulajdonossal partneri szerződést kötnek. (Az Index információi szerint az UEFA-nak nincs harmadik félre vonatkozó irányelve, és az általa megkérdezett jogászok vitatják, hogy ezzel kapcsolatos igényekkel az MTVA felléphetne. Magyarán az Alap csak blöfföl, ahogy hasonló kísérletekkel a Gyurcsány-kormány idején is próbálkozott a köztelevízió.)
Ne keverjük bele az Artisjust
"Ez a probléma minden nagyobb sportrendezvénynél elő szokott kerülni" - mondta Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, aki szerint a vendéglátósok az Artisjusnak amúgy is fizetnek átalányalapú jogdíjat, ami egy kocsmának havonta 20-25 ezer forintjába kerül, és efölött már senki sem akar fizetni. "Ma sem jogtalanul vetítünk a kocsmákban, legális fizető tevékenységet folytatunk" - emelte ki Háber, aki azt is elmondta, hogy a BL-döntőt a Sport1 adta, mégsem kértek tőlük külön összeget, így azt sem érti, hogy az MTV miért kérne.
Tiltakoznak az ellenzéki pártok |
Heltai László, az LMP szóvivője szerint „ez a sarc már olyan érzést kelt az emberekben, hogy ezt direkt csinálják velünk”. A szóvivő megjegyezte, hogy az MTVA-nak jogilag lehetősége van ezt a díjat beszedni, de mint mondta, azért vette meg a köztévé a közvetítési jogokat, hogy ezeket a sportműsorokat mindenütt szabadon lehessen nézni. Heltai azért is furcsának nevezte a döntést, mert szerinte az MTVA az egyik leggazdagabb közintézmény, ugyanis hetvenmilliárd forintból gazdálkodhat. Mint mondta, azért is káros a döntés, mert sérülhetnek a közösségi terek, mivel kistelepüléseken a kocsmák közösségi térként funkcionálnak, de ha a tulajdonosaik nem fizetnek a közvetítésért, akkor vendégeik inkább otthonukban nézik majd a meccseket.
Az MSZP szerint felháborító, hogy az embereket "az élet minden területén nyomorgató kormány a kulturális és szórakozóhelyek bezárása után a labdarúgó Európa-bajnokság élményét is le akarja nyúlni". Az MSZP szerint miközben soha nem látott támogatásban részesítenek egy olyan állami médiaszolgáltatót, amely nézhetetlen és nézetlen szappanoperák és vetélkedők előállítására költi a milliárdokat, az adófizetők pénzéből vásárolt közvetítésekből is dupla hasznot akar hajtani. |
Grad-Gyenge Anikó - az MTVA jogi érvelését is megerősítve - a hvg.hu kérdésére azt mondta, hogy az Artisjusnak fizetett jogdíj nem helyettesítheti az MTVA jogaira vonatkozó ellentételezést, hiszen az Artisjus csak irodalmi, valamint kiszenei szerzői jogok jogkezelője, és nem is járhatnak el az MTVA nevében, amely az átalánydíjon felül is követelhet díjat az esemény nyilvános kivetítéséért.
Dénes Ferenc sportközgazdász szerint is jogszerű, hogy az MTVA pénzt kér a public screeningért. "Itt esetleg az merülhet fel, hogy egy alapvetően közpénzből finanszírozott gazdasági társaság kérhet-e az adófizetőktől közvetve még egyszer pénzt egy nagy közérdeklődésre számon tartó szolgáltatásért. Én azon a véleményen vagyok, hogy igen, hiszen a vetítés kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódik, a vendég pedig a szórakozásáért, a fogyasztásáért, a körülményekért a kapitalizmus szabályainak megfelelően fizet, ahogy ezzel általában tisztában is van. Ebbe az is beletartozik, hogy pár forinttal drágább a söre, mert a vendéglátó jogdíjat is fizet az időtöltést egyébként kellemesebbé tevő közvetítés után." Dénes Ferenc szerint ugyanakkor fontos, hogy a díj arányos legyen. De míg szerinte Nyugat-Európában az érintettek alapvetően jogkövetők, és nagyrészt befizetik a díjat, a hazai megvalósítás során bizonyára nagy szerepet kap a méretgazdaságosság. Vagyis az, hogy mennyi figyelem jut az ellenőrzésre, és hogy annak költsége csak bizonyos méretű rendezvények esetén fizetődik ki.
A "nullszaldósok" járhatják meg leginkább
Ha bevezetik ezt a plusz jogdíjat, akkor sokkal kevesebben kapcsolják be a kocsmákban a tévékészüleket a meccsekre. Vagy elkezdenek kiskapukat keresni - mondta Háber, aki szerint ilyen lehet, hogy a vendéglátó egység tereit kiadják családi vetítésekre. Vagy ahogy az már megjelent, nem a magyar nyelvű, hanem a külföldi csatornák közvetítéseit adják majd. "A nagy kérdés persze az, hogy az MTVA hogyan ellenőriz, nyomozókat fogad-e majd." Tóth A. Péter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a meghirdetett meccsnézéssel egybekötött rendezvényekről a széles kapcsolatatrendszerükön keresztül igyekeznek majd tudomást szerezni. "Ha nincs a kivetítésről megállapodás, akkor az MTVA levelet küld majd, melyben felhívja a figyelmet a jogdíjfizetési kötelezettségre."
A rendezvénypiacot jól ismerő forrásunk szerint a jogdíj jelentős pluszköltséggel terhelheti a sportrendezvényekre szakosodott, de korlátozottabb befogadóképességű helyeket (sportkocsmák, sportéttermek), ahol az alaptevékenység keretében tucatnyi LCD tévé és egy-két nagyobb kivetítő egyszerre megy. És ugyanígy nehezen kigazdálkodható a kiskocsmáknak is, melyek forgalma eleve szinte csak a rezsiköltségre elég. A piac ismerői szerint a nagyobb fesztiválok vagy tömegrendezvények számára a versenysorozat vagy a vállalati rendezvények számára egy-egy meccs kivetítésének a pluszterhe nem okozhat majd olyan nagy problémát.
Közvetve sújtja a vizuáltechnikai cégeket is
A hvg.hu megkeresett több, vizuáltechnikai eszközök bérbeadásával foglalkozó céget. Az egyik vállalkozás neve elhallgatását kérő vezetője szerint a projektoros kivetítéshez kapcsolódó szolgáltatások iránti kereslet a 2010-es foci-vb óta rendkívül visszaesett. Aki akar, ma már kétszázezer forintért kap egy óriásképernyős LCD-tévét, és nem éri meg neki bérbe venni. De LED-falat is nehéz bérbe adni - ez döntően a válsággal és piaci szereplők válság előtti időkhöz képest is magas számával magyarázható.
Péter Gábor, a Visual Project Kft. ügyvezetője a díjakat irracionálisan magasnak tartja. "Épp egy megbeszélésről jövök, ahol azt mondták, hogy leszerelik a tévéket, mert nem bírják kitermelni a jogdíjat" - mondta a hvg.hu-nak az ügyvezető. Péter szerint azt követően, hogy a dohányzást január elsejétől betiltották, és ez forgalombeli visszaesést okozott a legtöbb vendéglátóhelynek, most még ez a jogdíj is plusz lökést ad az így is lefelé tartó piacnak. Az ügyvezető úgy látja, hogy a nagyobb tömegrendezvényeken, mint amit a Millenárison, a Westend City Center tetőteraszán vagy a műjégpályánál terveznek, a jogdíj kifizetése feltehetően nem okoz majd problémát. De ha a nagyobb technikát bérbe is tudja majd adni, a plazmatévéket, a kisebb projektorokat alig lesz esélye eljuttatni a kocsmákba. "Ez két évvel ezelőtt nem így volt."
Az MTVA titkolózik
A jogdíjak kérdése rámutat arra, hogy az MTVA továbbra sem kezeli a nyilvánosság számára transzparensen, mennyiért szerezte meg a sportközvetítésekre és egyéb társjogokra vonatkozó jogosultságait, és milyen feltételek mellett, mekkora haszonnal érvényesíti a harmadik féllel szembeni jogait. Így nincsenek még csak előzetes számok sem arról, hogy mekkora bevételre tehet szert a közvetítési jogok és a közvetítéssel kapcsolatos szerzői jogok átengedéséből, vagy a nyilvános kivetítésekből származó bevételekből. Az MTVA nem hozott nyilvánosságra azzal kapcsolatban sem adatot, hogy minek alapján választotta ki a kivetítési jogok kiközvetítésére a Krea-Trend Kft.-t, amely a nyilvánosan hozzáférhető cégadatok szerint év elején alakult, két fős családi vállalkozás, és hogy mit tartalmaz a megállapodásuk a cég díjazásával kapcsolatban.
Az MTVA-hoz intézett kérdéseinkre a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ. (Szerda késő este azonban közleményt adtak ki, melyben azt írták, átvállalják a fizetendő díjat - a szerk.) Így addig csak arra szorítkozhatunk, amit Tóth A. Péter a hvg.hu-nak mondott. Vagyis, hogy a cég alapításának nincs közvetlen köze az MTVA kivetítési jogainak értékesítéséhez. A Krea-Trend Kft.-t azért hozta létre, mert 18 év után idén januárban elhagyta a Magyar Telekomot, ahol kommunikációs területen dolgozott és többek között sportrendezvények szponzorációjával foglalkozott. Ezalatt az idő alatt Tóth az elmondása szerint annyira megismerte a sportrendezvénypiacot, hogy amikor az MTVA Kereskedelmi Igazgatósága (főként a Sales House napokban távozó vezetője, Schatz Péter, valamint Schulek Csaba nemzetközi projektvezető) elkezdett gondolkozni a kivetítési jogok értékesítésén, kapóra jött, hogy van olyan cég, amelyik ismeri a főbb szereplőket és van olyan átfogó adatbázisa, amelynek segítségével a jogtulajdonos gyorsan elérheti a legfontosabb és legnagyobb felhasználókat. Tóth A. Péter azt is elmondta, hogy pár tucat szerződés van közvetlen aláírás előtt vagy ártárgyalás alatt. De azzal számol, hogy a május 31-i határidőig felpörög az érdeklődés.
Az MTVA nem válaszolta meg a kérdéseinket |
Az MTVA-hoz kedd éjjel kérdéseket tettünk fel. Kiváncsiak voltunk arra, hogy mennyibe került a labdarúgó Eb és az olimpia közvetítési és egyéb jogainak a megvásárlása. Milyen ellentételezést kap az MTVA a közvetítési jogok harmadik fél részére történő részleges átengedéséből. Azt is szerettük volna megtudni, hogy milyen eljárásban választotta ki az MTVA a Krea-Trend Kft-t a kivetítési jogok kiközvetítésére, és milyen refernciákkal győzte meg az MTVA-t a Krea-Trend Kft, amely a nyilvános céginformációs adatok szerint egy 2012 januárban alakult kis családi vállalkozás. Szerettük volna megismerni az MTVA és a Krea-Trend közötti szerződés részleteit, különösképpen a cégnek járó közreműködési díjat illetően - ezzel kapcsolatban kértük, hogy beletekinthessünk a szerződésbe. A kérdések megválaszolása helyett az MTVA Kommunikáció a szerda este már kiküldött közleményét juttatta el hozzánk. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.