Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Átírná a költségvetési bizottság a jövő évi büdzsé november végén lezárt főszámait - derül ki a parlament honlapjára felkerült módosító javaslatokból. Amennyiben a parlament elfogadja a javasolt változtatásokat, megsérti az államháztartási törvényt.
Benyújtotta a parlament költségvetési bizottsága a jövő évi költségvetés kiigazításához tervezett zárószavazás előtti módosító javaslatokat. Az Országgyűlés honlapjára felkerült javaslatok átírják a 2012-es büdzsé már lezárt főösszegeit. Ha a parlament erre rábólint, akkor törvényt sért, ugyanis az államháztartási törvény szerint november 30-ig a parlament elfogadja a költségvetés főszámait, amelyek ezt követően nem változhatnak (a főszámokat november 29-én el is fogadta a parlament).
Az egyes módosítókat ráadásul nem fésülte össze a költségvetési bizottság, így mindegyikben eltérő kiadási és bevételi főösszegek jöttek ki. Az első módosítóban (pdf) marad a már rögzített 14 343,6 milliárd forintos bevételi főösszeg, a kiadási főösszeg viszont 14 899,8 milliárd forintról 14 919,8 milliárd forintra változik. A következő módosítóban (pdf) a bevételi főösszeg 14 324,8 milliárd forintra változik, a kiadási pedig 14 900,9 milliárd forintra (hasonló következetlenséggel találkozunk egy harmadik bizottsági módosítóban is).
Fél százalékos növekedés, 299 forintos euró
A módosításokra azért van szükség, mert a költségvetés októberi benyújtása előtt tervezett 1,5 százaléknál várhatóan jóval lassabb lesz a gazdaság növekedése jövőre, de az is esélyes, hogy ismét recesszióba esik Magyarország. A kiigazítás másik oka, hogy három hónappal ezelőtt még 268 forintos árfolyammal számolták a büdzsét, ma viszont már 300 feletti szinteken jár az árfolyam. Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a költségvetési bizottság hétfői ülésén azt mondta, hogy a kormány jelenlegi tudása szerint a jövő évi gazdasági növekedés 0,5 százalékos, az euró árfolyama 299,4 forint lesz. A kormány arra törekszik, hogy ennek ellenére teljesüljön a GDP 2,5 százalékában meghatározott hiánycél. Matolcsy György emiatt múlt héten 320 milliárdos többletkiigazítást jelentett be.
| Csak 120 milliárdos a csomag |
Az új kiigazítás valójában inkább csak 120 milliárd forint, a költségvetési bizottság zárószavazás előtti módosítóiban ugyanis összesen ennyi kiadáscsökkentő zárolást, tartalék befagyasztást és bevételnövelést találunk. A csomag fő elemei: egy 68 milliárd forintos tartaléknövelés és egy 52 milliárd forintos kiadáscsökkentés. A tartaléknövelés egy része a magánnyugdíjpénztárak tagdíjainak állami kisajátításából származik, a másik része jövedéki adó- és áfa-többletbevétel a jövedéki adóemelésnek köszönhetően.
Hogy kijöjjön a 320 milliárdos csomag, Matolcsy valószínűleg beleszámolta azt, hogy jövő szeptemberig nem nyúlhat a kormány a költségvetés tartalékaiból az Országvédelmi Alaphoz és a kamatkockázati tartalékhoz, ami a módosítások előtt összesen 200 milliárd forint volt. Ez azonban nem újdonság, ugyanis erről már első körös módosító javaslatként, november végén döntött a parlament. |
Nyugdíjpénzből dagad a tartalék
A költségvetési bizottság 48 milliárd forinttal növelné az eredetileg 50 milliárd forintosra tervezett kamatkockázati tartalékot, így az 98 milliárd forintra duzzad. A pénzt úgy biztosítanák, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetett nyugdíjjárulékait az állam jövőre sem utalja tovább a pénztáraknak. A magánnyugdíj-pénztári tagdíjfizetés valószínűleg megszűnik (és ezzel vége a magánnyugdíjpénztáraknak), ugyanis egy ugyancsak hétfőn benyújtott költségvetési bizottsági módosító (pdf, 6-7. oldal) véglegesíti az erről szóló, múlt héten benyújtott költségvetési bizottsági javaslatot azzal, hogy a költségvetési törvényjavaslat szövegéből törli a magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetésekre vonatkozó részeket.
Emellett a költségvetési bizottság az eredetileg 150 milliárd forintos Országvédelmi Alaphoz hozzácsapna 20 milliárdot a jövedéki adó- és áfabevételek növelésével. A dohánytermékek jövedéki adójának emeléséről szóló zárószavazás előtti módosító javaslatot a megváltozott munkaképességűekről szóló törvénymódosításhoz nyújtotta be az alkotmányügyi bizottság.
Folytatódik a fűnyírás
A költségvetési bizottság úgy biztosítaná a kiigazítás egy részét, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatokon belül úgynevezett fejezeti egyensúlybiztosítási tartalékokat hozna létre. A zárolásokkal összesen 52 milliárd forinttal nyesegetnék vissza a fejezeti kiadásokat. Ez hasonló művelet, mint amit idén Matolcsy 250 milliárdos zárolása jelentett: a költségvetési fejezetek kiadásaiból fűnyíróelvvel zároltak összegeket, majd idén júliusban végleg elvonták a pénzeket (ez súlyosan érintette a minisztériumok által felügyelt kiadásokat, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak például 40 milliárddal kellett kevesebbet költenie).
A költségvetési bizottság a jövő évi zárolásokból kialakított tartalékokat még nem venné el végleg a fejezetektől és a tárcáktól, egyelőre annyit javasol, hogy 2012. szeptember 30-át megelőzően ne lehessen felhasználni őket. Azt követően a tartalékokat valószínűleg csak akkor kaphatnák vissza a tárcák, ha ez nem veszélyeztetné a hiánycél teljesítését (mivel a jövő évi büdzsé rendkívül feszített, borítékolható, hogy ettől a pénztől elbúcsúzhatnak az érintettek).
| Ezeket a kiadásokat vágják le |
A változtatással legrosszabbul a helyi önkormányzatok járnak, összesen 12 milliárddal csökken a támogatásuk. Kevesebb lesz az uniós pályázatokra kapott önrész-támogatás, illetve a fejlesztésekre és az útfelújításokra kapott pénzek. Egymilliárd forinttal csökken a Széll Kálmán-tér felújítására előlátott 3 milliárdos előirányzat, és megfelezik a Római parti gát megépítésének támogatását is. Az önkormányzati kiadásokból további egymilliárd forintot elvesz egy másik költségvetési bizottsági módosító is, nagyrészt a közoktatási hozzájárulások csökkentésével.
A BKV viszont jól jár, a települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésésnek támogatását ugyanis 35,2 milliárdról lecsökkentik 3,04 milliárdra, a különbséget (32,2 milliárd forintot) pedig megkapja a fővárosi közlekedési vállalat, azzal a feltétellel, hogy hosszú távú koncepciót dolgoz ki és a kormány azt el is fogadja.
A tárcáknál leginkább a dologi kiadásokat, a személyi juttatásokat és a fejlesztéseket csökkenti a módosító. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól 2,5 milliárdot vesz el a módosító a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére előirányzott összegből (viszont egy másik bizottsági módosító javaslattal több mint 2 milliárd forintot ad a tárcának az esztergomi államosított intézmények személyi és dologi kiadásaira).
A Vidékfejlesztési Minisztérium kiadásai 5,5 milliárddal csökkennek, többek között a folyó kiadások és jövedelemtámogatások soron. A Honvédelmi Minisztériumnál egymilliárd forintos csökkentéssel lényegében megfelezik a nonprofit kft-k támogatását, a Belügyminisztérimnál 3 milliárdot vágnak. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól összesen 3 milliárdot vennének el a szervezetátalakítási pénzből és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásából.
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak viszont több mint 3 milliárd forintot ad a költségvetési bizottság, a gyógyító-megelőző intézmények működési kiadásainak növelésével. |
Törölnek a fantomtételekből is
A bíróságoknál több mint 2 milliárdot zárolnának, az ügyészségnél közel egymilliárdot. A bíróságok támogatását az első körös, már elfogadott módosításokkal körülbelül 8,5 milliárd forinttal emelték meg a kormánypárti képviselők november végén.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiadásait összesen 4 milliárddal csökkentik a "Vasúti hidak és acélszerkezetek felújítása", valamint az "Infokommunikációs szolgáltatások, konszolidáció" soron. A vasúti hidak felújítási pénzeinek csökkentése azért érdekes, mert alig három hete a kormánypárti többség megszavazta azt a fideszes módosító javaslatot, amely 5,2 milliárd forinttal növelte az eredetileg 100 ezer forintra tervezett kiadási előirányzatot. A módosító úgy teremtette meg a bevételi oldalon a kiadás fedezetét, hogy egy tollvonással ugyanennyivel megnövelte az áfabevételeket.
A zárolás 6 milliárd forintot vesz el a stadionfejlesztésre tervezett 7 milliárd forintos előirányzatból. A helyzet itt is az, mint a vasúti hidaknál: a 7 milliárdos kiadást egy fideszes első körös módosító teremtette meg, és fedezetként a növekvő evabevételeket jelölte meg.
Hasonló a helyzet az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi kiadásoknál is, ahol 4 milliárd forintot zárolnak. Ezeket a kiadásokat egy első körös kormánypárti módosító emelte meg 6,25 milliárd forintttal.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
