Gazdaság MTI 2011. október. 25. 19:51

Korhatár előtti nyugdíjak: lesznek kivételek

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése. Az új szabályok a fegyveres szolgálatra is a normál nyugdíjkorhatárt írják elő, de lesznek kivételek.

A törvényjavaslat a korhatár előtti nyugellátások és a szolgálati nyugdíjak új, együttes szabályozásáról szól, amelynél a legfontosabb elv, hogy nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet megállapítani és folyósítani - mondta expozéjában Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) államtitkára. 

Az államtitkár szerint erre az elvre azért van szükség, mert a jelenlegi rendszerben ha kevesebb a nyugdíjkasszába érkező járulék, mint a kifizetés, akkor a különbözetet a központi költségvetés rendezi, vagyis az alap hiánya költségvetési hiányt is generál. Jelenleg pedig 3,7-3,8 millió járulékfizető és foglalkoztatóik teremtik meg a befizetések forrását, ebből ráadásul 1,5 befizető a minimálbérnek, vagy annál kevesebb összeg után fizetnek járulékot. Az elmúlt években elterjedt és kiteljesedett a korhatár előtti nyugdíjak rendszere, ezért a mostani törvénymódosítás célja ezek többségének kivezetése a rendszerből - mondta Soltész Miklós.

Lesz, aki kivételnek számíthat

Újdonság, hogy 2012-től szolgálati járandóságot kapnak azok, akik 1955-ben vagy azt követően születtek és a fegyveres szolgálat alapján szolgálati nyugdíjban részesülnek, noha még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt. A szolgálati járandóságot nem a tb-kassza, hanem a központi költségvetés fizeti.

Az új szabályok a fegyveres szolgálatra is a normál nyugdíjkorhatárt írják elő, de lesz kivétel. Akinek megvan a 30 éves szolgálati viszonya, az a felső korhatár előtt 5 évvel kérheti a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezését, és ettől fogva csak veszélyhelyzet esetén hívható be szolgálatra. Erre az 5 évre az illetménye megegyezik azzal az összeggel, amelyet a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor teljes nyugdíjként kapna.

MTI / Illyés Tibor

A másik kivétel azokra vonatkozik, akik 25 év szolgálati idővel rendelkeznek, ők könnyített szolgálatot kérhetnek. A heti munkaidejük ettől számítva 35 óra, és csak reggel 6 és este 22 óra között oszthatók be szolgálatra. A havi illetményük az utolsó normál szolgálati hónap bére alapján számolt távolléti díj.

A szolgálati járandóságban részesülők - ha még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt - kérhetik a különleges foglalkoztatási állományba vételt - az úgynevezett szenior állományban. Ebben az esetben a katonák is a rendőrség állományába kerülnek, és a rendőrség határozott idejű szerződést köt velük, amely az öregségi nyugdíjas kor eléréséig tart. Ekkortól a szolgálati járandóság megszűnik, de az új jövedelem nettó összege nem lehet kisebb a korábbi járandóságnál, illetve a minimálbér másfélszeresénél. A heti munkaidejük 35 óra, és csak reggel 6 és este 22 óra között oszthatók be szolgálatra. Aki lemond erről a szenior foglalkoztatásról, és visszatér a szolgálati járandóság alá, még egy alkalommal visszavehető a különleges foglalkoztatásba.

Az államtitkár elmondta: bízik benne, hogy "a fegyveres szolgálat lényegéből eredő magasabb fokú áldozatvállalás és a többletjogok olyan összhangját tartalmazza a javaslat, amely hosszabb távon fenntartható és az érintettek számára is elfogadható életpályát teremt". Soltész Miklós leszögezte, hogy a módosítások után a kormány szigorúan szankcionálja a feketemunkát: attól a szolgálati járandóságban részesülő személytől, akit feketemunkán értek a munkaügyi ellenőrök, a nyugdíjfolyósító megvonja a járandóságot, és büntetésként az egy éves járandóságát kell megfizetnie.

Szolgálati járandóság lesz a nyugdíjból

Talabér Márta, a Fidesz vezérszónoka elmondta: csaknem 250 ezer ember ellátását határozza meg a törvényjavaslat. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: többet költünk szociális kiadásokra, mint a visegrádi országok, miközben a magyar népesség egyre öregedik. A törvényjavaslat célja a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága - tette hozzá. A mostani korai nyugdíjak egy része arra ösztönöz, hogy a nyugdíjasok egyéb kereső tevékenységet is végezzenek - fogalmazott Talabér Márta. A Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: nyugellátást a jövőben csak az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően lehet folyósítani. 

Korhatár előtti ellátást, vagy átmeneti bányászjáradékot a Nemzeti Szociális Alapból folyósítanak a jövőben. Talabér Márta hozzátette: a nyugdíjakat a befizetett járulékok terhére kell folyósítani, az egyensúlyt biztosítani kell. Ha ez megbomlik, akkor egy forint nyugdíj kifizetéséhez akár 20 fillér államadósság is társulhat.

A fideszes vezérszónok emlékeztetett rá, hogy megszüntették a második pillér kötelező jellegét, az állami rendszerbe visszalépők vagyona pedig azonnal csökkentette az államadósságot. Talabér Márta cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint megszűnne a hölgyek 40 év utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége és az özvegyi nyugdíj is. A törvényjavaslat szerint megszűnik a szolgálati nyugdíj, amelyet szolgálati járandóságként kell tovább utalni. 

A szolgálati jogviszonyban már nem alkalmazhatóknak a közszolgálatban kell munkát felajánlani. Ha a nyugdíj mellett munkát vállaló bevételei elérik a minimálbér 18-szorosát, vagyis az évi 1 millió 650 ezer forintot, akkor szüneteltetni kell a nyugdíjjárandóság folyósítását. Feketemunka esetén pedig végleg elveszítik a juttatást - ismertette a törvényjavaslatot részleteit Talabér Márta.

MSZP: a Fidesz terve túl van a józan ész határán

Harangozó Tamás, az MSZP egyik vezérszónoka a törvényjavaslat visszavonására és új életpálya-modell kidolgozására szólította fel a kormányt. Az ellenzéki politikus hozzátette: a törvényjavaslat bizonyítja, hogy nem a visszafoglalkoztatás, hanem a szolgálati nyugdíjak lenyúlása a cél. Amit  a Fidesz művel, az túl van a józan ész határain - fogalmazott a szocialista politikus. Harangozó Tamás szerint bosszúhadjárat zajlik a rendőrséggel szemben, ám elképzelhető, hogy a törvényjavaslat egy "átverés", és pár év múlva a korhatár alatti civilek járandóságait vonják meg.

Gúr Nándor, az  MSZP másik vezérszónokának megfogalmazása szerint "sikerült a nyugdíjasoktól megvédeni a nyugdíjakat". A szocialista politikus szerint a javaslat csak azért nem alkotmányellenes, mert fél éve éppen emiatt módosították az alaptörvényt.

Bertha Szilvia, a Jobbik vezérszónoka szerint a tervezet túl bonyolult, a célokat egyszerűbben is meg lehetett volna oldani, ráadásul "igazából egyik célt sem oldja meg". Az ellenzéki politikus szerint a kormány "visszatoloncolja" a korengedményes nyugdíjasokat a munkaerőpiacra, miközben az jelenleg sincs jó állapotban, ráadásul "a visszatoloncoltaknak esélyük sincs tisztességes megélhetést biztosító munkát találniuk".

A korkedvezményes nyugdíjak komplett megszüntetés elfogadhatatlan a Jobbik szerint. Bertha Szilvia hozzátette: a módosítás helyenként diszkriminatív, az európai joggal és néhol az alkotmánnyal sincs összhangban, szerinte ugyanis több része visszamenőleges jogfosztásnak minősül.

Vágó Gábor, az LMP vezérszónoka azt mondta, hogy a nyugdíjkassza egyensúlyát a törvénymódosításban található eszközökkel nem lehet megteremteni. Ehhez a járulékfizető munkavállalók számának növelése szükséges. Csakhogy az LMP szerint ez a mostani tervezet erre egyáltalán nem alkalmas, ezért szerintük egy átfogó stratégiára lenne szükség, amivel azonban a kormány nem rendelkezik.

Az ellenzéki politikus szerint a másik súlyos probléma a tervezettel, hogy egyáltalán nem méltányos az érintettekkel. A módosítások ugyanis nagyrészt olyan embereket érintenek, akik különösen veszélyes vagy ártalmas hivatást választottak annak tudatában, hogy ezért cserébe hamarabb mehetnek majd nyugdíjba. Az LMP szerint a változtatások esetén nem lesz elég motivált jelentkező ezekre az állásokra, ráadásul ezek - a rendőrség, katonaság, tűzoltóság - "az állam utolsó bástyái".

Az LMP álláspontja szerint is visszamenőleges jogalkotásnak minősül a nyugdíjjellegű juttatások jogosultságának elvétele. Az LMP emellett durvának, aránytalannak és középkorinak tartja a feketemunkán ért nyugdíjasok büntetését, amely sérti az arányos büntetésről szóló alkotmányos elvet. Az ellenzéki politikus ezért szintén a javaslat visszavonására szólította fel a kormányt.

* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?

A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.

zöldhasú
Hirdetés