Számos kérdés a chipsadóról: mi lesz a gyakorlat?
A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény alapján 2011. szeptember 1-jétől az élelmiszerek egy meghatározott köre után népegészségügyi termékadót kell fizetni. Az érintett vállalatok részéről számos kérdés merült fel az új előírás gyakorlati teljesítésével kapcsolatban.
Az új adó bevezetésével a jogalkotó célja, hogy visszaszorítsa a népegészségügyi szempontból kockázatosnak tartott élelmiszerek fogyasztását, előmozdítsa az egészséges táplálkozást, és forrást teremtsen az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészségügyi célú programok finanszírozására. Az adót az egyes előrecsomagolt készítmények első belföldi értékesítői, azaz a gyártók, illetve a termékeket külföldről beszerző és belföldön továbbértékesítő személyek, szervezetek kötelesek megfizetni.
Az adókötelezettség a meghatározott szintnél több hozzáadott cukrot tartalmazó üdítőitalokra, energiaitalokra (ezek olyan termékek, amelyek esetében a hozzáadott cukortartalom mellett a hozzáadott koffeintartalom is meghaladja az előírt szintet), és előrecsomagolt cukrozott készítményekre (például cukorkák, csokoládék és egyéb édesipari termékek); valamint a meghatározott szintnél több sót tartalmazó sós snackekre (például chipsek) és ételízesítőkre (beleértve olyan termékeket is, mint például a levesporok) terjed ki. A törvény csak a "fogyasztásra kész" leveseket (ami pl. "konzerv"leves lehet) emeli ki az adókötelezettség köréből.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.