Több civil szervezet - az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület (ETK), a Greenpeace Magyarország Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület (SZÖVET), valamint a Védegylet - közös állásfoglalása szerint a magyarországi génszennyezés ügyében a zéró tolerancia és a vetőmag-önrendelkezés a megoldás.
A környezetvédő szervezetek úgy vélik: a napvilágra került génszennyezési esetek ismételten igazolják azt, hogy a genetikailag módosított (GMO) vetőmagot és hagyományos vetőmagot is előállító óriáscégek képtelenek ellenőrzésük alatt tartani az általuk kifejlesztett technológiát. Nem tudják a vetőmagokat százszázalékosan külön kezelni egymástól, és amennyiben olyan országokból hoznak be vetőmagot, ahol génmódosított növényeket is termesztenek, a génszennyezéssel számolni kell.
Ezért alapvető fontosságúnak tartják a szigorú hatósági, kormányzati fellépést. Úgy ítélik meg, hogy továbbra is fenn kell tartani a zéró tolerancia alkalmazását. Így minden olyan esetben, ahol kimutatható genetikai szennyezés, a vetőmag illetve az elvetett növény haladéktalan megsemmisítésére van szükség. Szigorú és jelentős mennyiségű ellenőrzést kell végezni, ehhez pedig rendszeresen fejleszteni, modernizálni kell a laboratóriumi hátteret - teszik hozzá.
Fontosnak tartják: a "szennyező fizet!" elv alkalmazását a jelenlegi és az esetleges későbbi génszennyezési ügyekben is. Ellenkező esetben - a civil szervezetek szerint - a génmódosítást végző cégek áthárítják a génmódosítás-mentesség fenntartásának költségeit a hagyományos és ökológiai vetőmagokkal gazdálkodni szándékozókra vagy a társadalomra.
A mostani génszennyezések külföldi eredete rávilágít arra, mennyire kiszolgáltatottá vált a magyar mezőgazdaság azáltal, hogy a vetőmagtermesztés és -forgalmazás nemzetek feletti cégek ellenőrzése alá került. Mindezek fényében közép- és hosszú távon elengedhetetlennek tartják a környezetvédők, hogy a vetőmag-előállítás terén is - ugyanúgy mint élelmiszerek esetében - az önrendelkezés irányába történjenek lépések Magyarországon.
Ezért szorgalmazzák egy nemzeti vetőmagprogram elindítását magyar nemesítők és gazdálkodók bevonásával, amelynek célja a minőségi, génmódosítás-mentes hazai vetőmag biztosítása lenne. Utalnak arra, hogy jelenleg is import génmódosított szója takarmányon élnek a haszonállatok és így a tej- és húsipari termékekbe közvetve bekerülnek. Álláspontjuk szerint ez nem lehet hivatkozási alap a génszennyezés elfogadtatására, hanem az új vidékstratégiában szereplő fehérje-program fontosságát, szükségességét húzza alá.
Így azt várják a kormánytól, hogy a vidékstratégia alapján ez év őszére dolgozza ki a fehérje-program alapkoncepcióját, hogy a következő évektől a génszennyezett import vetőmag mellett az import génmódosított takarmány is teljesen eltűnjön a Kárpát-medencéből.
Emellett Magyarországnak az unióban is határozottabban kell fellépnie annak érdekében, hogy a génszennyezés problémáját mérsékelni lehessen - tartalmazza az állásfoglalás, amely emlékeztet, hogy a génszennyezés miatt több, mint egymilliárd forintnyi kár érte a magyar gazdákat. A közelmúltban történt génszennyezés miatt várhatóan több mint ötezer hektáron kellett, illetve kell majd megsemmisíteni a génszennyezett magból kikelt kultúrákat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.