Felgyorsult az örökletes betegségek és más, tömegeket érintő genetikai problémák elleni harc. Egyre bővül a tudósok génmanipulációs eszköztára, ami sok ember életét mentheti meg. Professor emeritus szerzőnk cikksorozatának újabb darabja itt a hvg360-on.
Ez azonban még nem zárja le végleg a vitát, még lesz helye érdekegyeztetésnek.
Egyszerűsítené az új génszerkesztési technikák alkalmazását az Európai Bizottság. Az erről szóló, a vetőmagágazat, az agrármultik és növénynemesítők egy része által régóta várt javaslatcsomag célja, hogy könnyebb legyen a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló, nagyobb termésbiztonságot nyújtó növényfajtákat előállítani. Az ellenzők szerint azonban kockázatot jelent, hogy megszüntetik az ilyen fajták nyomon követését, és a génszerkesztés önmagában amúgy is csak tüneti kezelés és nem lesz képes megoldani az összes problémát. A magyar kormány is ódzkodik a génmódosított növények termesztésétől, az agrártárca azt szeretné, ha a génszerkesztett szervezeteket nem engednék ki nyakló nélkül a laborokból, és ha megmaradna a nyomon követés.
Kódolni lehet azt, hogy éles tiltakozás várható a javaslatok miatt.
Jóváhagyta egy-egy génmódosított szója- és kukoricafajta felhasználását Európai Bizottság. Meg lehet majd őket enni, vagy megetetni az állatokkal, de termeszteni tilos lesz.
Bardócz Zsuzsanna a Facebookra feltöltött videójában azt állítja, hogy a kínai vakcinát kivéve az összes többi „kísérleti génterápia”. A felvételt álhírként jelölte meg a tényellenőrző.
Ötven százalék: ennyivel több élelmiszert kell előállítani az előttünk álló 30 évben, ha azt akarjuk, hogy mindenkinek jusson megfelelő ennivaló. A kérdés: hogyan lesz kenyér az asztalon?
Franciaország változtatni készül a génmódosított élőlények fogalmának meghatározásán, ezzel magyar termények is egy csapásra génmódosítottnak minősülnének. Biológus szerzőnk azt mondja, a génmódosított szervezetek meghatározásával eleve alapvető gond, hogy a természetben minden növény emberi beavatkozás nélkül is genetikai módosulásokon megy keresztül. Vélemény.
A szárazságot és a növényvédőket is jól tűri a pénteken engedélyezett HB4 jelű növény, de az argentin mezőgazdaságnak mégis komoly gondot okozhat a döntés.
Biológus szerzőnk a genetikailag módosított szúnyogok bevetésének történetét a csavarlegyek kiirtásának históriájával kezdi. Utóbbi a korai „terméketlen rovar”-technológia első nagy sikere, ugyanennek korszerűsített változata célzottan vethető be egyes szúnyogfajok ellen, de tömeges elterjedését sok minden akadályozza.
Az ellenzéki pártokat, amelyek egyaránt élesen szembehelyezkednek a Fidesz hatalmával, áthidalhatatlan nézetkülönbségek választják el számos kérdésben. Ez a véleménycikk még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt született írásra válaszol, abban a reményben, hogy a vírus témája mellett más, elvarratlan megbeszélnivalóinkhoz is vissza lehet térni.
Miért elkerülhetetlen, hogy mind az EU, mind Magyarország enyhítsen a jelenlegi törvényi szabályozásokon? – teszik fel a kérdést a Beszélgetések a jövőről esszépályázatán nyertes kutatók.