Duda Ernő genetikus: Már Magyarországon is élnek közöttünk GMO-emberek

Az a tény, hogy a születéskor várható élettartam az elmúlt száz év alatt megduplázódott, annak köszönhető, hogy impozáns eredményeket értünk el a fertőző betegségek megfékezésében. A védőoltások és az antibiotikumok használata következtében számos, korábban halálos betegség gyakorlatilag eltűnt a világ legtöbb országában. A 20. század első felében még kb. 300 millió embert ölt meg a himlő, ma sehol nem fordul elő. A 150-200 éves váci múmiák tanúsága szerint az akkori magyar lakosság 90 százaléka szenvedett tüdőbajban, ma pár százra tehető a betegek száma.

Ezzel szemben az örökletes betegségek gyógyításában csak az utóbbi negyedszázad hozott fordulatot. Az örökítőanyag laboratóriumi átalakítása, a DNS-technológia mintegy 50 éve indult fejlődésnek, a DNS-láncot a megfelelő helyen precízen vágni, majd a darabokat összeilleszteni képes enzimek felfedezésével. Azóta elképesztő fejlődésen ment keresztül ez a tudományág, ma már szinte bármit meg tudunk csinálni az örökítőanyaggal.

Eleinte csak a baktériumok örökletes tulajdonságait tudtuk megváltoztatni. Már ennek is óriási egészségügyi jelentősége volt, hiszen olyan gyógyszerek előállítására tudtuk rávenni a baktériumokat, mint az emberi inzulin, a vérzékenységet gyógyító faktorok vagy az emberi növekedési hormon. A módszerek rohamos fejlődése rövidesen lehetővé tette, hogy fejlett élőlények, élesztőgombák, majd tenyésztett növényi, állati és emberi sejtek genetikai átalakítása is megtörténjen. Génmódosított élesztőgombák termelik pl. az eritropoetint (amely nélkül a súlyos vesebetegségben szenvedők vagy kemoterápiával kezeltek folyamatos vérátömlesztésre szorulnának) és a májgyulladás B vírusa ellen védő vakcinát.

Rövidesen kifejlesztettük azokat a módszereket, amelyekkel növények és kísérleti állatok örökletes tulajdonságait is meg tudjuk változtatni. A GMO-egerek segítségével meg lehet határozni ismeretlen emberi gének funkcióit, a DNS szabályozó szakaszainak szerepét az egyedfejlődésben, emberi betegségek állatmodelljeiben pedig tanulmányozni tudjuk az újonnan kifejlesztett gyógyszerek hatásait. Bár a megalapozatlan áltudományos propaganda eredményeként Európa még mindig retteg a GMO-növényektől, állataink évtizedek óta egészséggel fogyasztják a génmódosított takarmányt, amelynek az alapja szója és kukorica.