Odacsapna a magyar agráriumnak egy francia GMO-s törvénymódosítás

Képzeljük el, hogy bekapcsoljuk a tévét és a híradóban éppen megrendítő képsorokat láthatunk: Franciaországban feltartóztattak egy kamionnyi magyar napraforgóolajat, éppen elkobozzák és elégetik, miközben az illetékes arról beszél, hogy a gaz magyarok GM-olajjal akarták beszennyezni a francia élelmiszerláncot, de a hatóság a helyzet magaslatán állt és azonnal lépett, megsemmisítette a veszélyes szállítmányt. Megszólaltatják a magyar termelőt is, ő állítja, hogy az egész ország GMO-mentes, ezt az alaptörvényben is rögzítettük, nem érti ezt az eljárást.

Hülyeségnek hangzik? Pedig egy lehetséges forgatókönyv, ha GMO-ügyekben az események a jelenlegi mederben folynak tovább.

Idén februárban ugyanis civil szervezetek beadványa nyomán a francia kormány jogi tanácsadójaként és közigazgatási legfelsőbb bíróságként működő Államtanács úgy döntött, hogy Franciaországban ezentúl másképp kell értelmezni a ″génmódosított élőlény″ fogalmát, mint ahogy azt általában Európában teszik. Az év eleji állásfoglalás nyomán a francia kormánynak is lépnie kellett, nyár elején kiadott egy tervezetet (mint minden EU-szabály, magyarul is hozzáférhető) az új szabályozásról, ezzel sikerült összerúgnia a port az EU többi tagállamával is, hiszen az EU egyik alapelve az áruk és szolgáltatások szabad áramlása, ami elé éppen most emelnek gátat a franciák: innentől megtilthatják egyes vetőmagok, de akár mezőgazdasági termények behozatalát is, bár a többi EU-tagállamban szabadon forgalmazhatóak.

Elsőként engedélyezte génmódosított búza termelését Argentína

Biológus szerzőnk a genetikailag módosított szúnyogok bevetésének történetét a csavarlegyek kiirtásának históriájával kezdi. Utóbbi a korai „terméketlen rovar"-technológia első nagy sikere, ugyanennek korszerűsített változata célzottan vethető be egyes szúnyogfajok ellen, de tömeges elterjedését sok minden akadályozza.

Hogy ne omoljon össze a mezőgazdaság, átmeneti intézkedéseket is terveznek, hiszen jelen pillanatban könnyen elképzelhető, hogy az ősszel elvetett termény a hamarosan várható jogszabályváltozás miatt az aratásig génmódosítottá változik, amelynek a termesztésére, forgalmazására hosszú évek alatt beszerezhető engedély kellene, ami nyilván nincs.

Ha erre az útra lépnek, a derék franciáknak be kell vizsgáltatniuk importterményeiket is, hiszen ők mostantól olyan növényeket is génmódosítottnak tartanak, amilyeneket más országok nem. Természetesen megnyilatkozott az ügyben a francia biotechnológiai tanácsadó testület is, kijelentette, hogy a szabályozás teljesen értelmetlen, mivel semmilyen módon sem lehet különbséget tenni a véletlenszerű mutagenezis és a véletlenszerűen maguktól történő mutációk között, de szokás szerint senkit sem érdekelt a véleménye.

A szabályváltoztatás egyszerűnek hangzik: az Államtanács állásfoglalása szerint a szervezeten kívüli szövetekben véletlenszerű változások létrehozása a genomban (=in vitro mutagenezis, például egy Petri-csészében növesztett sejtek ibolyántúli sugárzással kezelése) is génmódosításnak számít. Na de ez miért okozott ekkora kavarodást az EU tagállamai között?