Ipari termelés: az elemzők szerint kikerültünk a gödörből
Elsősorban az alacsony bázisnak és a külső kereslet növekedésének tulajdonítják az ipari termelés majdnem 10 százalékos áprilisi növekedését az elemzők, akik az év második felében már nem számítanak a mostanihoz hasonló kiugró növekedésre. Kedvező jel ugyanakkor, hogy az új megrendelések is kezdenek felfutni, ami a növekedés folytatódására utal.
Az ipari termelés áprilisban 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken publikált adatai szerint. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított ipari termelési index 1,1 százalékkal emelkedett áprilisban. A termelés volumene 2010 első négy hónapjában 5,7 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az áprilisi ipari termelési adatok nem hoztak meglepetést az előzetes számokhoz képest. Pozitívumként értékelte, hogy az új megrendelések kezdenek felfutni, most már 25 százalékkal növekedtek az egy évvel korábbihoz képest, ami azt jelzi, hogy a következő hónapokban is folytatódhat a növekedés.
Az sem meglepő, hogy az ipari export sokkal gyorsabban nő, mint a belföldi értékesítés, ami még mindig mínuszban van, mivel a belföldi kereslet még elég gyenge. Mindenképpen pozitív jel azonban, hogy lassan a belföldi kereslet is kezd magához térni, lassan megáll a visszaesése, ahogy a belföldi értékesítésé is − mondta.
Az elemző úgy látja, hogy a következő időszakban vegyes hatások lesznek. A közeljövőt az határozza meg, hogy a költségvetési megszorítások mindenhol visszavetik valamennyire a konjunktúrát, az euró gyengülése ugyanakkor kedvező az eurózóna versenyképessége szempontjából. A német exportőröket az euró jelentős gyengülése a főbb devizákkal szemben egyértelműen pozitívan érinti, ami áttételesen ránk is jó hatással lehet.
Suppan Gergely arra számít, hogy a fellendülés folytatódik, az ütem azonban picikét mérsékeltebb lesz a bázishatások miatt is, mert a tavalyi mélypontokhoz mért szinteken már túljutottunk. A következő hónapokban a magasabb bázis miatt az éves növekedés nem lesz ennyire kiugró, de 6-7 százalékos növekedés fenntartható.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a magyar gazdaság konjunktúrája kikerült abból a gödörből, amelybe a múlt évben fokozatosan süllyedt. Már az utolsó hónapokban látni lehetett a kedvező jeleket, s ennek folytatódására lehet számítani. A május az elemző szerint még hasonlóan jó eredményt fog hozni, mint az április, utána a bázishatást érdemes figyelni.
Tavaly az első félévben óriási visszaesést szenvedett a magyar gazdaság, azon belül a feldolgozóipar és az exportszektor. A mostani nagy növekedés emellett még annak is köszönhető, hogy külső piacainkon viszonylag jelentősen nőtt a kereslet − mutatott rá.
Török Zoltán sem számol azzal, hogy a mostani 10 százalék körüli növekedést a második félévben produkálni tudja a hazai ipar, amit azzal magyarázott, hogy részben a bázisadatok is javulnak, részben a különböző európai kormányok által bejelentett megszorító intézkedések, a költségvetési hiány csökkentésének szükségessége a külső kereslet visszaesését, vagy legalábbis az élénkülés mérséklődését vetíti előre.
A második félévben ennek megfelelően már valamivel halványabb lesz, de még mindig javulni fog az ipar teljesítménye, mégpedig 6 százalék körüli mértékben. Az év egészére Török Zoltán ugyancsak nagyjából 6 százalék körüli ipari termelési növekedést vár, mégpedig szinte kizárólag az export növekedése miatt. Hozzátette: a magyar ipar szekerét az elektronikai ipar és az autóipar húzza.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.