Az első három hónapban a GDP 0,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi nagyon alacsony szintet. Az általános gazdasági helyzet azonban még mindig vegyes képet mutat. Az ipari termelés 4,5 százalékkal nőtt az első negyedévben, az áruexport értéke 17 százalékkal, a behozatalé 12 százalékkal bővült és a külkereskedelmi mérlegtöbblet  több mint kétszeresére, 1,3 milliárd euróra emelkedett. A tavalyi évet jellemző súlyos hanyatlásból az export decemberben, az import idén januárban csapott át növekedésbe az egy évvel korábbi mély bázishoz viszonyítva.

A reálkeresetek színvonala 5,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a nettó keresetek 11,9 százalékos növekedése és a 6,0 százalékos infláció eredőjeként. A javulás egyrészt az adóváltozásoknak tudható be, hiszen a bruttó bérnövekedés csak 5,7 százalékos volt, és hozzájárult a költségvetés szerveknél alkalmazottaknak januárban és márciusban kifizetett eseti keresetkiegészítés, amely átlagosan 49-49 ezer forint  volt.

Ugyanakkor a foglalkoztatottság 1,3 százalékkal (47 ezerrel) elmaradt az egy évvel korábbitól, miközben a munkanélküliség 24 százalékkal (95 ezer fővel) nőtt. Emiatt a munkanélküliségi ráta 2,2 százalékponttal  11,9 százalékra emelkedett, míg a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal 54,5 százalékra csökkent.  

A fogyasztói árak az első negyedévben 6,0 százalékkal, áprilisban az EU tagállamok közül a legnagyobb arányban, 5,7 százalékkal emelkedtek. Az első négy hónap 5,9 százalékos fogyasztói áremelkedését az áfa és jövedéki adó emelése  generálta, ezek hatásától megtisztítva  csak 1,8 százalékos lett volna az infláció. Áprilisban az üzemanyag 25,2 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban, a szeszes italok és dohányáruk 10,9 százalékkal drágultak. A háztartási energia és az élelmiszerek ára viszont átlagon alul, 3,7, illetve 2,4 százalékkal emelkedett.

Az ipari termelés első negyedévi 4,5 százalékos növekedését az alacsony bázis és az export dinamikája magyarázza, hiszen az export értékesítés volumene 12,5 százalékkal haladta meg a múlt év első negyedévét,  míg a belföldi értékesítés 2008 októbere óta megszakítás nélkül csökken, és az első negyedévben 9,3 százalékkal volt az alacsony tavalyi bázis alatt.

Az ipari termelés későbbi alakulása szempontjából irányadó rendelésállomány sem nem mutat rózsás képet, hiszen a belföldi rendelések március végén minden idők legalacsonyabb szintjén, az egy évvel korábbinál 44,6 százalékkal mélyebben álltak, és az export rendelések is 12,4 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbi mélyponttól. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes  rendelésállománya 2008 októbere óta tartó csökkenése márciusban folytatódott, az egy évvel korábbi 19 százalékos éves hanyatlás után további 17,4 százalék volt a csökkenés. Ezzel a két évvel korábbi szint kétharmadán állt  rendelésállomány.

Az építőipari termelés volumene a tavalyi  4,3 százalékos csökkenés után az idei első negyedévben 10,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, miután a múlt év végén az infrastrukturális beruházások növekedése is visszájára fordult. Az első negyedévben egyebek  közt a pénzügyi lehetőségek beszűkülése következtében negyedével csökkent a lakásépítés az előző év azonos időszakához képest. A gyenge keresletnek nyilván szerepe volt abban, hogy az építőipar termelői árnövekedése az utóbbi egy évben folyamatosan lassul, az első negyedévben mindössze 0,6 százalékkal haladta  meg az egy évvel korábbit. Ez még az ipar belföldi termelői árainak 0,9 százalékos növekedésénél is kisebb.     

A negyedév végi szerződésállomány 11 százalékkal nőtt annak ellenére, hogy  a március végéig kiadott új építési engedélyek száma megközelítőleg egyharmadával kevesebb az egy évvel korábbinál.