MNB: az államháztartás bruttó adóssága a GDP 79,6 százaléka
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a 2010 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,4 százalékát tette ki, az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 79,6 százaléka volt 2010 első negyedévének végén - közölte a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján az MNB hétfőn.
A háztartások nettó finanszírozási képessége (pénzügyi megtakarítása) a 2010 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 2,9 százalékát érte el.
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye az előzetes adatok szerint a 2010 első negyedévével záruló elmúlt egy évben 1 151 milliárd forint volt. A magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek az elmúlt egy év során 100 milliárd forinttal (az éves GDP 0,38 százalékával) javították az egyenleget.
A központi bankkal szemben a pénzügyi számlákban alkalmazott újrabefektetettjövedelem-elszámolás éves szinten 142 milliárd forinttal (az éves GDP 0,54 százalékával) csökkentette az egyenleget, növelte a nettó finanszírozási igényt. 2010 első negyedévében a nettó finanszírozási igény (225 milliárd forint) a negyedéves GDP 3,6 százalékát tette ki.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2010 első negyedévének végén a GDP 79,6 százaléka, 21 031 milliárd forint volt, míg 2009 végén 20 421,2 milliárd forintot tett ki. Az államháztartás nettó tartozása, 15 943 milliárd forint a GDP 60,3 százalékát tette ki.
2010 első negyedévében a központi kormányzat finanszírozási igényét (248 milliárd forint) hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátásával fedezte, miközben jelentősen növelte a központi banknál elhelyezett betéteit. A központi kormányzat finanszírozási igényének meghatározásában bizonytalanságot jelent az adók eredményszemléletű korrekciója, amely ebben a fázisban előrejelzéseken és előzetes adatokon alapul - jegyzi meg az MNB.
A helyi önkormányzatok finanszírozási képessége (59 milliárd forint) elsősorban a hitelintézeti betétek növelésében jelent meg. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igényét (36 milliárd forint) az egyéb követelések tranzakcióból eredő csökkenése és a központi kormányzattal szembeni hiteltartozások növelése fedezte.
A háztartások nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2010 első negyedévével záruló elmúlt egy évben 756 milliárd forint volt. A magánnyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek az elmúlt egy év során 100 milliárd forinttal (az éves GDP 0,38 százalékával) csökkentették a háztartások nettó finanszírozási képességét. 2010 első negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (150 milliárd forint) a negyedéves GDP 2,4 százalékát tette ki.
2010 első negyedévében a pénzügyi eszközök esetében a befektetési jegyek, a hitelintézeti hosszú lejáratú értékpapírok valamint a nyugdíjpénztári követelések növelése volt jelentős, miközben számottevően csökkentek tranzakcióból eredően a lekötött forintbetétek és a tőzsdei részvények. A kötelezettségek esetében a forinthitelek növekedése és a devizahitelek jelentősebb csökkenése voltak a jellemző tranzakciók.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.