MNB: a bruttó államadósságunk a GDP 77,1 százalékán áll
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2009 II. negyedévével záruló elmúlt egy évben 1208 milliárd forint volt, a GDP 4,7 százalékát érte el, a bruttó államadósság az időszak végén a GDP 77,1 százalékát tette ki, míg a második negyedévben a forint erősödésének köszönhetően a devizahitelesek tartozása 923 milliárd forinttal csökkent - közölte a pénzügyi számlák aktuális adatait az MNB.
A második negyedévben az államháztartás finanszírozási igénye a negyedéves GDP 3,4 százaléka, 215 milliárd forint volt.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága - a túlzott hiány eljárás (EDP) keretében az Európai Bizottságnak jelentett mutató – 2009 II. negyedévének végén a GDP 77,1 százalékát tette ki, 19 971 milliárd forintra rúgott.
2009 II. negyedévében a központi kormányzat finanszírozási igényét (34 milliárd forint) alapvetően a központi banknál tartott betéteinek felhasználásával, illetve rövid lejáratú hitelek felvételével fedezte, miközben jelentősen nőttek a hitelintézeteknek nyújtott hitelei, és csökkentek a hosszú lejáratú értékpapír-tartozásai.
A helyi önkormányzatok finanszírozási igényüket (130 milliárd forint) elsősorban a hitelintézeti betéteik és értékpapír-követeléseik csökkentésével és hiteltartozásaik növelésével fedezték.
A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igényét (50 milliárd forint) alapvetően központi kormányzattól kapott hiteltartozásaik növekedése fedezte.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a 2009 II. negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 746 milliárd, a második negyedévben pedig 69 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 1,1 százaléka.
A pénzügyi eszközök esetében a lekötött betétek és a nyugdíjpénztári követelések növelése volt jelentős, miközben a készpénz, a befektetési jegyek és a tőzsdei részvények számottevően csökkentek tranzakcióból eredően. A kötelezettségek nem változtak jelentősen, a hitelek állományának tranzakcióból eredő csökkenése megállt. A forint erősödése következtében a háztartások devizahitel-tartozásainak állománya 923 milliárd forinttal, devizabetéteik és külföldi valuta készletük állománya 201 milliárd forinttal csökkent 2009 II. negyedévében a pénzügyi számlák adatai szerint.
A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye a pénzügyi számlák adatai szerint a 2009 II. negyedévével záruló egy évben a GDP 1,0 százaléka volt (257 milliárd forint). A II. negyedéves finanszírozási képesség a negyedéves GDP 4,9 százalékát érte el (315 milliárd forint), vagyis a nem pénzügyi vállalatok a II. negyedévben ennyivel több pénzügyi eszközt szereztek be, mint amennyi kötelezettséget vállaltak.
A II. negyedévben a nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközeik közül elsősorban a belföldi betéteiket, tulajdonosi és egyéb követeléseiket növelték. A kötelezettségek esetében a hosszú lejáratú hitelek és az egyéb tartozások növekedése, valamint tulajdonosi tartozások csökkenése volt a meghatározó.
A külföld nettó finanszírozási képessége (a nemzetgazdaság finanszírozási igénye) 2009 II. negyedévével záruló elmúlt egy évben a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 2,8 százalékát tette ki (718 milliárd forint).
A II. negyedévben a külföld finanszírozási igénye a negyedéves GDP 5,8 százaléka volt (373 milliárd forint), vagyis a II. negyedévben a nemzetgazdaság nem szorult külföldi finanszírozásra a pénzügyi számlák adatai szerint, hanem a belföldiek finanszírozták a külföldet.
A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban a központi banknak nyújtott hiteleiket növelték, de jelentős volt az egyéb követelések növelése is, míg számottevően csökkentek a lekötött betétek és hosszú lejáratú értékpapír-követeléseik. A tartozások közül tranzakcióból eredően elsősorban a hosszú lejáratú értékpapírok növekedtek, míg a lekötött betétek csökkentek.
2009 II. negyedévében a pénzügyi eszközök és kötelezettségek állományváltozását alkotó tranzakciók és átértékelődések becslésének megbízhatóságát a jelentős árfolyammozgások csökkentették.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.