A képviseletvezető hangsúlyozta: a magyar kormány már számos jelentős lépést tett a nyugdíjrendszer, a szociális rendszer és a központi támogatások átalakítása területén, ezeket a reformlépéseket a szigorú kiadáskontrollal együtt folytatni kell.

Aláhúzta: Magyarország régiós társainál nem került sor költségvetési kiigazításra, a globális válság által tavaly ősszel érzékenyen érintett Magyarország elsősorban a sérülékenységét jelentősen növelő magas államadósság miatt volt kénytelen segítséget kérni a nemzetközi intézményektől (az IMF-től, az EU-tól, a Világbanktól).

Hozzátette, hogy az IMF (az uniós szakértőkkel szorosan együttműködve) rugalmas volt, ezért amikor Magyarország makrogazdasági kilátásai az idei év során romlottak a korábban várthoz képest, az államháztartási hiánycél kétszer is megváltozott. Fontos megemlíteni, hogy a kormány és az IMF megegyezése alapján a 2009-es deficitcél megnövelése középtávon gyümölcsöző strukturális intézkedésekkel párosult.

Elmondta: mint ahogy a legutóbbi (harmadik) felülvizsgálat során elért szakértői szintű megállapodás jelezte, az IMF-küldöttség pozitívan értékelte Magyarország gazdaságpolitikai teljesítményét. A kormány elkötelezett a 3,9 százalékos GDP-arányos deficitcél elérése érdekében. A 2010-es költségvetési tervezet a kormány által jóváhagyott mostani formájában hiteles stratégiát vázol fel az államháztartási folyamatok további javulásával és a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél elérésével kapcsolatban, de felmerülnek makrogazdasági és végrehajtási kockázatok. A monetáris politika eddig megfelelő volt, és fontos előrehaladás történt a pénzügyi felügyelet megerősítése terén.

Kifejtette: a globális pénzpiacok jövőbeli alakulását övező bizonytalanságot is figyelembe véve, az IMF delegációja támogatja a magyar hatóságok azon kérését, hogy hat hónappal, 2010 október 5-ig meg lehessen hosszabbítani a készenléti hitel lejáratát. A megállapodás így le fogja fedni a választások és az új kormány hivatalba lépésének időszakát. A végső döntést az IMF igazgatótanácsa hozza meg szeptember végén.

Iryna Ivaschenko rámutatott: figyelembe véve az ország nemzetközi tartalékainak – részben a 991 millió összegű SDR-allokációnak (ami mintegy 1,09 milliárd euró) köszönhető – emelkedését, és az egymilliárdos eurókötvény-kibocsátást, az IMF támogatta a kormány azon kérését, hogy a felülvizsgálat befejezését követően 55 millió eurót hív le a hitelkeretből. A programban fennmaradó összeget négy egyenlő részletben lehet majd lehívni.

Iryna Ivaschenko elmondta: az IMF egyetért a magyar kormány előrejelzésével, ami a GDP alakulására ez évre 6,7 százalékos visszaesést, a jövő évre pedig 0,9 százalékos csökkenést prognosztizál. Kiemelte: fontos feladat, hogy a társadalom is megértse a konszolidációs program fontosságát, annak érdekében, hogy az eddig elért eredmények ne vesszenek el, és az ország tovább haladhasson a fiskális fenntarthatóság felé vezető úton. Ez szintén fontos lenne a jövőbeli növekedés szempontjából – emelte ki a képviseletvezető.